Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Orbán-kormány által benyújtott családvédelmi csomag tulajdonképpen egy beismerő vallomás, annak beismerése, hogy amit az elmúlt kilenc évben tettek a magyar családokért, az kevés, az elégtelen volt, és eleve hibás volt még a kijelölt útirány is. Lehet, hogy az útirány nem az, amiről Orbán Viktor beszélt 2001-ben. Önök szoktak minket azzal vádolni, hogy mi vagyunk azok, akik itt migránsokkal akarjuk feltölteni ezt az országot. 2001. július 8., Orbán Viktor: „Több millió bevándorlót kellene befogadni az országba, hogy a következő öt évben tartani lehessen a gazdasági növekedést.” Nem én mondtam, hanem Orbán Viktor mondta 2001-ben: több millió migránst akar befogadni Orbán Viktor; nem a Gyurcsány-kormány, hanem az Orbán-kormány.Az a baj, hogy önök ebből az egész csomagból leginkább az embert hagyják ki, azt az embert, aki nem feltétlenül azon gondolkodik, amikor gyermeket vállal, hogy ezért most lesze eggyel több ülés az autóban, és nem aszerint vállal gyermeket, hogy önök adnake neki kedvezményes hitelt, és ha még egyet szülünk, meg még egyet szülünk, hanem ahhoz egész egyszerűen nyugodt viszonyokra van szükség egy országban. Egy olyan nyugodt viszonyra, amely lehetővé teszi a családok szellemi, anyagi gyarapodását, amely nem hozza olyan helyzetbe a magyar családokat, hogy aszerint döntsék el, hogy vállalnake gyermeket, hogy például vane gyermekorvos Magyarországon. Amikor azt olvassa egy fiatal magyar pár a sajtóban, hogy bezár a Honvédkórház sürgősségi csecsemőosztálya, akkor önök hiába ígérnek 10 millió forintot, akkor sem fog szülni az a hölgy, mert azt fogja látni, hogy nem lesz, aki beadja a védőoltást a gyermekének.

Ebben az országban eltűntek a gyermekorvosok. Rendkívül súlyos a probléma, amit önök előállítottak az elmúlt 8-9 évben. Például ott tartunk, ahogy egyébként szocialista képviselőtársam is elmondta az előbb, hogy egyébként az érettségi előtt álló magyar fiatalok 50 százaléka el akarja hagyni az országot, de nem ám úgy, hogy elmegy és akkor majd kiművelt emberfőként egyetemi tudással hazajön és azt majd itt kamatoztatja; nem, huss, el akarnak menni ebből az országból, és nem akarnak itt élni többet. Ez mind az önök kormányzásának a következménye, mert olyan viszonyokat teremtettek ebben az országban, háborús viszonyokat, amelyek gyakorlatilag akadályozzák azt, hogy a magyar fiatalok itthon maradjanak, itthon boldoguljanak.

Rendkívüli módon csalódott vagyok olyankor, amikor önök azt a bizonyos nyolc évet, a 2002-2010 közötti 8 évet egy kalap alá véve éles kritikával illetik, miközben egyébként hozzáteszem, a Gyurcsány-kormány által bevezetett babakötvényt önök is vígan használják, és ma is létezik babakötvény.

(12.50)

Államtitkár asszony pedig  miután hölgyről van szó, ezért egy eufemisztikus kifejezést használok  füllentett a beszédében, amikor azt mondta, hogy az Orbán-kormány bevezette a rászoruló gyermekek iskolai étkeztetését, azt ugyanis a Medgyessy-kormány vezette be, és egyébként a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány is fenntartotta ezt az egyébként számunkra is természetes szolgáltatást. (Nacsa Lőrinc: 10 százalék…)

600 ezer magyar hagyta el ezt az országot, 600 ezer magyar hagyta el, és hogy ez mekkora szám, hogy a fiatalok is értsék, ők is tanultak már 1956-ról: 1956-ban 200 ezer magyar hagyta el az országot, csak akkor lőttek meg jöttek be az oroszok, most pedig ennek a háromszorosa távozott. Remélem, ezek a fiatalok nem szeretnék elhagyni ezt az országot, itthon próbálnak majd boldogulni, és a lányok pedig itthon próbálják és fogják is megszülni a gyermekeiket.

Nincs elég orvos tehát ebben az országban, de van más probléma is: az egyetemekkel is gond van. Egy magyar fiatal, aki itthon szeretne maradni, mit olvas a statisztikában? Azt olvassa a statisztikában, hogy minden évben egyre kevesebb fiatal jut be az egyetemekre, aki pedig bejut az egyetemre, és nem rettenetesen, brutálisan magas pontszámokat ér el, csak simán bejut az egyetemre, annak olyan tandíjat sóznak a nyakába, mint mondjuk, az ELTE jogi karán, ahol egy darab félév kerül 270 ezer forintba, az nagyjából havi 60 ezer forint. Ezt hány család tudja önök szerint kifizetni? Hány fiatal, tehetséges, de nem jómódú gyermeknek nincs esélye bejutni egy egyetemre Magyarországon? Hogy vállaljon gyereket, ha nem látja maga előtt a perspektívát, a diplomát, a magasabb bért, a lakáshoz jutás lehetőségét?

Több képviselőtársam is elmondta, hogy bérlakásprogram nélkül ez nem fog menni, lakbértámogatás nélkül ez nem fog menni. A magyar fiatalok nem aszerint döntik el, hogy vállalnake gyermeket, hogy önök még ígérnek egy anyósülést az autóra vagy a nagypapát is el lehet küldeni gyesre, hanem attól függ az, hogy itthon maradnak-e, hogy lesze például munkájuk, lesze például a diplomához lehetőségük a tanulásra, lesze például arra lehetőségük, hogy lakáshoz jussanak. De önök még a lakástakarékot is elvették egyetlen tollvonással a fiataloktól, ami egy kiszámítható, évekre előre tervezhető jövőt jelentett a magyar fiatalok számára, mindazok számára, akik itthon szeretnének családot alapítani.

Ezenkívül az önök javaslatára, amit benyújtottak, az egyik szó az, hogy kevés, a másik pedig az, hogy nagyon keveseknek, elsősorban a jómódúaknak segít, olyanoknak, akik tudnak azzal kalkulálni, hogy mi van, ha nem teljesítik a feltételeket, és mégiscsak vissza kell fizetni valamilyen formában a hitelt. De mondhatnám az olyan példákat is arra, hogy miért nehéz Magyarországon ma családot alapítani. Hova fogják elvinni ezek a fiatalok, ha éppen nem megy olyan jól a családnak, mondjuk, nyaralni azt a gyereket, azt a kicsit gyereket? Mert hogy a Balatonra nem, az biztos, mert azt éppen önök vásárolják fel, meg az önök Mészáros Lőrince, vagyis Orbán Viktor vásárolja fel, megszűnnek a szabadstrandok, megszűnnek a kempingek. Hova fognak elmenni nyaralni? Nem biztos, hogy lesz pénzük az ugyancsak önök által birtokolt wellness-szállodákra. Hova fognak elmenni ezek az emberek pihenni?

A Demokratikus Koalíció éppen ezért egy saját családvédelmi programot javasol megfontolásra, azzal a megjegyzéssel természetesen, hogy minden olyan kezdeményezés fontos és hasznos, ami a magyar családokat segíti. Nincs illúzióm afelől, hogy önök bármilyen módon nyitottak lennének arra, hogy bármelyik ellenzéki kezdeményezést befogadják, de akkor is a jegyzőkönyv számára, az utókor számára és az itt helyet foglaló fiatalok számára is muszáj rögzíteni azt, hogy van másik javaslat, van az önökénél jobb és hitelesebb alternatíva.

Ennek a Demokratikus Koalíció által jegyzett családvédelmi törvénycsomagnak az 1. pontja: el kell törölni a rabszolgatörvényt. Ez a rabszolgatörvény vállalhatatlan, köztisztviselők, közszolgák számára maga a rabszolgaság. Hogyan fog az a hölgy, aki a közszolgálatban dolgozik, gyermeket vállalni, ha önök napi tízórás munkára meg szombati munkavégzésre kötelezik? Reménytelen vállalkozás, hiába ígérnek neki 10 millió forintot!

2. pont: meg kell hosszabbítani a kilakoltatási moratóriumot, be kell fejezni a családok kilakoltatását. És akkor most abba bele se megyek különösebben, ez mennyire keresztény magatartás, hogy az embereket kirakják a lakásukból azért, mert nem tudnak fizetni, mert a bankok olyan szerződéseket kötöttek velük, hogy felvettek 5 millió forint hitelt, és a végén 15 milliónál széttárják a karjukat, hogy na, akkor most aztán tényleg baj van. És a maguk kereszténységének nagyobb dicsőségére ezektől a nyomorultul járó családoktól még a gyereket is elveszik, és beadják állami gondozásba, hogy végképp széthulljanak ezek a családok. Tehát be kell fejezni a kilakoltatást.

3. pont: törvényes garancia kell arra, hogy a kisgyermekes családokat semmilyen módon nem lakoltatják ki, valamilyen konstrukciót ki kell dolgozni arra, hogy a lakóhelyükön maradjanak, ez egy egyszerűen emberiességi kérdés. Ha szabad azt mondanom, mi, keresztények így cselekednénk.

4. pont: be kell számítani a munkaviszonyba az otthonápolást. Értem, hogy ez ügyben voltak és vannak kezdeményezések, és valamennyi pénzt kaptak is az otthonápolók. Ne tessék majd visszafelé mutogatni a válaszban, mert akkor én is visszafelé fogok mutogatni, mert lesznek akkor 1998-2002-es adataim is, hogy mennyi volt az otthonápolás díja, ha valaki esetleg a 2002 és 2010 közöttivel jön. Azt tudom erre mondani, hogy itt a parlamentben éles vitát folytattunk arról, hogy még kellene 6 milliárd forint egy bizonyos körnek az otthonápolásra, és önök azt mondták, hogy ezt a 6 milliárdot se adják oda. Ez nagyjából egy stadion harmada, de önök ezt nem adták oda.

5. pont: legalább 50 százalékkal meg kell emelni a családi pótlékot. A családi pótlék az a juttatás, amely minden családhoz eljut. És csak itt is jelzem, hogy utoljára 2008-ban a Gyurcsány Ferenc vezette kormány emelte meg a családi pótlékot Magyarországon, önök pedig nem tették ezt.

6. pont: ki kell nyitni a felsőoktatást. Az, amit önök csinálnak, hogy keveseknek, jómódúaknak teszik lehetővé azt, hogy egyetemre lehessen bejutni, egész egyszerűen tarthatatlan. Abba bele se gondolok, hogy a Gyurcsány-kormány elindította egyébként a néhai Demján Sándor vezetésével és közreműködésével a „Magyar géniusz” programot, amelyik pontosan azt a célt szolgálta, hogy tehetséges, de szegény sorból származó gyermekek is bejussanak a felsőoktatásba. Ezt a programot is újra kellene indítani, és lehetővé kell tenni számukra azt, hogy bejussanak az egyetemekre, mert ez a lehetőség különben csak külföldön adatik meg számukra, és el fogják hagyni az országot, márpedig ezt amennyire csak lehet, meg kell akadályozni; természetesen nem azzal, hogy kilépünk az Európai Unióból és ezzel a schengeni övezetből, hanem meg kell találni annak a módját, hogy ezek a fiatalok itthon maradhassanak. Tehát ki kell nyitni a felsőoktatás kapuit.

7. pont: a teljesen rászoruló családok, a mélyszegénységben lévő családok számára egy bizonyos szintig, ameddig a létfeltételek ezt igénylik, legyen ingyen a víz, a gáz és az áram. Ez nem akkora összeg a magyar költségvetésből, ami romba döntené az állítólag virágzó magyar gazdaságot, hanem akkora összegről van szó, ami szintén emberiességi szempontokat ki tudna elégíteni.

Végezetül hadd mondjak arról is egypár szót, hogy önök rendszeresen azzal takaróznak, amikor szembesülnek azzal, hogy az önök kormányzása alatt negatív rekordokat dönt a születések száma, szívesen jönnek azzal az adattal, hogy de a termékenységi ráta éppen emelkedik vagy csökken; most éppen talán 2 századdal emelkedik. Szeretném jelezni, hogy a termékenységi ráta még sosem sírt fel szülőszobán, még sosem örült termékenységi rátának se apuka, se anyuka, az a gyermek sose járt óvodába, azt még sose lehetett elvinni színházba vagy állatkertbe; ez kevés lesz.

(13.00)

Sokkal többre van szükség ahhoz, hogy a magyar családok boldoguljanak Magyarországon. Amit önök ez ügyben tettek, az rendkívül kevés, és kilenc éve kormányoznak, szeretném jelezni. A Gyurcsány-kormány idején, amit önök rendszeresen szidalmaznak, több gyermek született, jóval több gyermek született, mint az önök kormányzása idején. Tehát azt is lehet mondani, hogy melyik kormány volt a családbarát kormány. Az a kormány volt a családbarát, amelyet a szocialisták és a szabad demokraták vezettek. Én tudom, hogy ez önöknek tőr a bordába, de ettől még ez az igazság. Akkor a családok még nem olyan állapotban voltak, mint manapság. Ma a magyar nagyszülők, az itthon maradt nagymamák, akikre önök hivatkoznak, hogy milyen jó lesz majd megmutatni nekik az unokákat és a gyes kereteiben milyen sok időt tölthetnek egymással, éppen ott tartanak, hogy Skype-on integetnek nekik a külföldön született magyar gyermekek, és közben bizony a könnyeiket törölgetik; ahelyett, hogy a frissen sült pogácsát meg a rántott húst éppen a szájukba tömnék, hogy mindjárt kész az ebéd, ne legyél még éhes. De önök ettől is megfosztották a magyar családokat, azt a helyzetet állították elő, hogy Londonban, Münchenben, Stuttgartban, Oslóban élő magyarok küldik haza a fényképeket és a videókat a családról, hogy a gyermekkel így lehessen tartani a kapcsolatot.

A Demokratikus Koalíció számára rendkívül fontosak a magyar családok és a magyar gyermekek. Az ő születésük és az ő jövőjük számunkra a legfontosabb, mert ez a magyar jövő záloga, de nem olyan módon, ahogy önök teszik. És kérem, ha önök már hozzánk fordultak az ügyben, hogy fontoljuk meg az önök javaslatait, akkor most én azt mondom, hogy önök is fontolják meg azokat a javaslatokat, amelyeket az ellenzéki pártok, jelen esetben a Demokratikus Koalíció fogalmazott meg. Akkor lehet, hogy kijön belőle valami olyan csomag, amely valóban konszenzushoz vezethet. Érdemes ezt is megfontolni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK és az LMP padsoraiból.)