Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon a magyar egészségügy napját ünnepeljük, Semmelweis Ignác napjáról, a Semmelweis-napról van szó, amely egyben a magyar egészségügyi dolgozók, valamennyi egészségügyi dolgozónak a napja. Engedjék meg, hogy először is megköszönjem azoknak a dolgozóknak  természetesen nem kimerítően felsorolva őket , orvosoknak, ápolóknak, akár gyógytornászoknak, patikai dolgozóknak, mentősöknek, sőt, akikről nagyon sokszor elfeledkezünk, a védőnőknek, akik az egészségügyi rendszerben ott dolgoznak, és nap mint nap a gyógyítás és az ápolás tekintetében tesznek mindent. De emlékezzünk meg azokról is, akik az egészségügyben dolgoznak, és akár adminisztratív vagy fizikai munkával segítik azt, hogy a magyar egészségügy a nap 24 órájában működőképes maradhasson. Engedjék meg, hogy ezúton mondjak köszönetet nekik, nemcsak az elmúlt évben, hanem a mostani tavaszon nyújtott és mutatott helytállásukért is, hiszen nemcsak az elmúlt évről, nemcsak egy évnek a számvetéséről van szó a Semmelweis-nap alkalmából, hanem az elmúlt heteknek, hónapoknak a megfeszített munkájáról is.

(11.50)

Úgy gondolom, hogy mindannyiukat elismerés illeti, őket is, illetve a velük együtt dolgozó és a hozzájuk szorosan kapcsolódó szociális szféra dolgozóit és az ellátórendszer dolgozóit.

De ha már a járványról beszélünk, akkor a járványnak volt egy lehetősége és egy tulajdonsága, amelynek a rengeteg kára mellett egy hasznos eredménye is lehetne az, hogy rámutatott arra, hogy hol van kihívás az egészségügyben. Rámutatott arra, hogy hol kell javítani a háziorvosi, a kórházi vagy egyébként szakrendelői ellátáson, hol kell javítani az egészségügynek a szociális szférával való kapcsolódásával, illetve illeszkedésével kapcsolatosan.

Világosan látszik, hogy az egészségügynek, ha már egészségügyi dolgozókról beszélünk, az egyik nagy problémája, és ez sajnos tendencia világszinten, európai szinten is, hogy az egészségügyben dolgozók bérei rendszerint nem érik el a nemzetgazdasági átlagbéreket, vagy nagyon sok esetben alulmaradnak. Főként a derékhad, az ápolók bérezése rendkívül alacsony. Nem is beszélve arról, hogy egyébként alig jobban fizetettek, mint a legrosszabbul fizetett szociális dolgozók, tehát ezen a téren mindenképpen fejlődésre van szükség.

A másik: a munkakörülmények kérdése, hiszen nem elég az, hogy valakinek illetménye vagy valamilyen keresménye van a munkája után, hanem az is fontos, hogy milyen körülmények között végzi a munkáját.

Éppen ezért erre a kettőre fókuszálva a Jobbik most már töretlenül, évek óta mondja, és ezt ajánljuk Semmelweis-nap alkalmából is megfontolásra a kormánynak, hogy ideje lenne bevezetni az egészségügyben egy jól látható életpályamodellt, amely egy bértáblát tartalmaz, azaz világosan látni belőle, hogy az egészségügyben dolgozó orvosok és szakdolgozók milyen előmenetelben lesznek részesítve, és hogy ez forintosítva, tehát fizetés tekintetében milyen megbecsültséget tud nekik adni. Enélkül nem lehet érdemben várni, hogy az egészségügyben dolgozók száma alapjában növekedjen, és megtartóképes legyen ez a pálya.

A másik, ami rendkívül fontos itt, a munkakörülmények kérdése, hiszen ez is igazán fontos ahhoz, hogy a magyar orvosok, a magyar ápolók vagy akár a gyógyszerészek, gyógytornászok megfelelően végezzék a munkájukat.

Fontos, hogy nekik biztonságos körülményeket adjunk. A biztonság pedig abban áll, hogy nemcsak anyagi biztonságban, hanem fizikai biztonságban is érezhessék magukat.

Nagyon rossz tendencia Magyarországon, hogy az egészségügyi ellátórendszerben okozott fertőzések nagysága egy ideig nem volt látható, most viszont amit látunk belőle, az kifejezetten magas. Magyarországon kórházi fertőzésekben csaknem annyian halnak meg, mint közúti balesetekben.

Ennek a számnak alapvetően csökkennie kell, mert ez nemcsak az ott ápolt betegekre, hanem a dolgozókra is nagyon komoly kihívást jelent, és azon dolgozók számára, akik nagyon sokszor második és harmadik műszakban dolgoznak, egyébként egy meglehetősen veszélyes és méltatlan szituációt eredményez.

A harmadik, amiről mindenképpen beszélni kell, az a mostani bérkiegészítés kérdése. Mi még mindig arra bátorítjuk a kormányt, hogy azt a bérkiegészítést, amely a napokban érkezik meg, és amely 500 ezer forint, de sajnos csak bruttó 500 ezer forintról van szó, azt a kormány fontolja meg, hogy úgy adja oda  amely nettóban 322 ezer forintot jelent nagyon sok esetben, szóval, ezt úgy adja oda a kormány , hogy valójában az ígéretnek megfelelő, valóban kézhez kapható 500 ezer forint legyen. A másik, hogy mindenki részesüljön ebből, hiszen láttuk azt, hogy gyógyszerészek vagy akár gyógytornászok maradtak ki ebből a lehetőségből.

Összegezve: a Semmelweis-nap alkalmából mindannyiunknak közös felelőssége és mindannyiunknak közös célja, hogy egyrészt a munkakörülményeket, a béreket, a biztonságot rendezzük. A Jobbiknak mint konzervatív jobboldali néppártnak az a felelőssége és az a szerepe, hogy egy olyan egészségügyet támogasson, amely egy erős állami egészségügy, és amely vigyáz a benne dolgozó egészségügyi dolgozókra és betegekre egyaránt. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)