Felszólalás adatai

Szeretném előre leszögezni, mielőtt azt mondanák, hogy az ellenzék nem szeretné, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás fegyelmének megszilárdítására tegyen a kormány intézkedéseket. Ugyanis azt gondolom, hogy igen, erre intézkedéseket kell tenni, és igen, abban is van egyetértés, hogy az állam tulajdonosi érdekeit és az állam gazdálkodási érdekeit is szigorúbban, jobban számon kérhetővé kell tenni. Tehát szeretném leszögezni, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás fegyelmének megszilárdítása, az állam gazdasági érdekeinek érvényesítése egy fontos, kiemelt cél, de a törvényjavaslat nem erről szól, képviselő úr.

Azt szeretném mondani, hogy a törvényjavaslatban önök azt mondták, hogy nem növekszik sem a NAV-nál, sem más hatásköröknél nem lesz nagyobb a Kehi hatásköre. Szeretném önöket csak arról tájékoztatni, hogy a leírt szövegben nincs semmi garancia arra, hogy a Kehi eljárásával szemben milyen észrevételeket lehet tenni. Az sokkal szélesebb, mert a NAV-nál legalább szabályozott, hogy minden szereplőnek milyen lehetősége van előzetesen, utólagosan; az üzleti adatai és a kapcsolatrendszere titkosításával milyen feltételek mellett vizsgál a NAV, és ott milyen jogorvoslati rendszerek vannak a Kehinél. Ez nincs leírva, szeretném mondani. Tehát a Kehi számára a törvény önálló és korlátlan perlehetőséget biztosít, előzetes értesítés nélküli eljárásindítási lehetőséget - ez még a NAV-nál sincs meg. Tehát én szeretném, hogy ha önök szeretnék ezt a Kehire kiterjeszteni, akkor ki kellene terjeszteni azokat a jogorvoslati részeket is, amelyek ahhoz köthetők, hogy valóban egy átlátható és az adatok felhasználását követő lehetőség legyen. És ne az legyen, hogy itt kizárólag egy kapcsolati rendszer feltérképezése történjen, de erre majd szeretnék példát is mondani önöknek.

Természetesen arról már nem is beszélek, hogy a Kehi feladata és hatásköre eredetileg egész másról szólt, hisz volt valamikor egy Központi Számvevőszéki Hivatal, amelyik ellenőrzésre volt jogosult a privatizációs és egyéb ügyekben. Én úgy gondolom, hogy a Kehi hatáskörében alapvetően a kormányzati belső ellenőrzési rendszerek dominanciája kellene hogy megmaradjon, ugyanis lehet, hogy önnek, államtitkár úr, igaza van, az elmúlt nyolc évben nem volt kellő hangsúly fektetve erre a dologra. Én ezt nem szeretném vitatni, mert úgy gondolom, az egy jó érv, amikor az elmúltnyolcévezés zajlik, de ez persze nem mentesíti önöket attól, hogy ennek a törvénynek egész más hatásai lesznek, mint amiről önök itt beszélnek. Majd erről is szeretnék egy-két szót mondani.

Tehát énszerintem magánjogi szerződésekben és magánjogi ügyekben nem sok keresnivalója van ilyen szabályozatlan eljárási rendben, mint ahogy ebben a törvényben le van írva, senkinek, de alapvetően nem annak, ahol még semmilyen jogorvoslati lehetőség sincs meghatározva a vállalkozóknak. Szeretném majd mondani, hogy minden olyan ügyben, ami ezzel kapcsolatos, és ráadásul ez kiemelten van a törvényben, hogy az állam által birtokolt 25 plusz 1 százalékos szavazat esetén - még az sincs benne, hogy időkorlát van, tehát ez valamikor akár már így volt ellenőrizhető - minden szerződés megtámadhatóvá és ellenőrizhetővé válik. Szeretném mondani, kedves képviselőtársaim, ez teljesen komolytalan. Venezuelában nincs Cháveznak ilyen hatásköre. Annak a kormánynak nincs ilyen hatásköre, mint amit önök most ebben a törvényben le fognak fektetni.

Lehet azt mondani, hogy ez nem így van. Azt is lehet mondani, hogy ez majd növeli a befektetői bizalmat. Hát akkor szeretnék egy példát mondani, hogy körülbelül hogy fog ez kinézni. Mondjuk, az MVM-partner, egy másodlagos állami vállalat, elad villamos energiát X. Y. befektetőnek Magyarországon. Ezt a szerződést a Kehi ellenőrizheti, és úgy dönt, hogy ezt olcsóbban adta el, mint ahogy kellett volna, ezért ezt a szerződést ő megtámadhatja. Azok, hogy ennek nincs semmi jogorvoslata, azonnali hatályú, meg ilyenek, ezek már másodlagosak. És ezt követően természetesen elkezdődhet egy cirkusz. Ugye, nem azt mondjuk, hogy ez a jogbiztonság elve, és ez a befektetői bizalom elve alapján működő rész, de én úgy gondolom, hogy ez elképzelhetetlen. Tehát elképzelhetetlen az, hogy ilyen típusú ellenőrzést lehessen tenni.

Ha a vagyongazdálkodással és a gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzést akarták volna, akkor azt kellett volna mondani, a társasági törvénybe egy olyan passzust betenni, ami 25 plusz 1 szavazat esetén a könyvvizsgáló kijelölésénél akár vétójogot ad. S akkor azt gondolom, minden tulajdonos valóban a belső viszonyokat és az ellenőrzéseket megtehette volna. Önök nem ezt akarták!

Önök ebben a törvényben egy kapcsolatrendszer feltérképezését tűzték ki célul, és ez, azt gondolom, elfogadhatatlan. Ez nem fogja segíteni a befektetői bizalmat, ez hátráltatni fogja. Nem fognak az ilyen típusú vállalatokkal szerződni, ahol ilyen kontroll mellett működik és ilyen jogi normákat teljesen mellőző törvényi feltételek vannak. Kíváncsi vagyok, hogy ki fog velük szerződni, és ez hogy fogja erősíteni a befektetői bizalmat Magyarországon; amikor ma egyébként is elég gyenge, azt gondolom, a kormány felé az a bizalom, ami a befektetőket mutatja, mert ha ez nem így lenne, akkor nem tíz-egynéhány százalékos lenne a befektetési hajlandóság Magyarországon. Az egész térségben egy kicsit jobb. Mielőtt úgy mondjuk a lelkesedést, ez jobb Szlovákiában, jobb Romániában, jobb Lengyelországban, jobb Csehországban, csak nálunk romlott a legnagyobb mértékben.

Tehát én szeretném mondani, ebben most még tesznek egy-két lépést, ez tovább fog romlani, és én úgy gondolom, hogy ebben az ügyben ez nemcsak a kormány felelőssége lesz, hanem azoké a képviselőké, akik ezt a törvényt így fogják elfogadni és így hagyják jóvá. Higgyék el, nem hiszem, hogy ez előnyére válik a magyar gazdaságnak.

Tehát én úgy gondolom, hogy itt egy csomó gond van, nagyon sok gond van. Mondok egy olyan példát, mondjuk, hogy ez ellentétes a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel, itt természetesen különbséget tesz tulajdonos és tulajdonos között, amit azt gondolom, nem kéne. Visszamenőleges hatású a törvényjavaslat. Nincs időkorlátja, hogy ki mikor mit tehet. Egy vizsgálatnak nincs időkorlátja. A Kehi megjelenik, és mondjuk, 5 évig is ott maradhat, ha akar. Tehát én úgy gondolom, hogy vizsgálhat mindenkit. Erre természetesen lehet azt mondani, amit Ékes képviselő úr, hogy ez a korrupció elleni nagy harc lelkesedése. Én úgy gondolom, hogy ennek a következményei azért sokkal messzebb visznek.

És azt gondolom, az sem egy normális dolog, hogy olyan személyes adatokhoz lehet hozzájutni, ami a célhoz kötöttséget nem teszi lehetővé. Még az önök által írt alaptörvény Magyarországon is azt mondja, hogy személyes adatokat csak célhoz kötötten lehet megszerezni, kikérni és felhasználni. Ebben a törvényben ez nem így szerepel.

Tehát én nagyon szeretném az önök figyelmét felhívni, hogy ezt érdemes volna végiggondolni, mert a cél egy csomó esetben, úgy gondolom, teljesen rendben van. Érdemes azzal foglalkozni, hogy hogyan lehet javítani ezen a helyzeten, de amit ma önök ide leírtak, az nem erről szól; az pont ennek az ellenkezője: romlani fog Magyarország megítélése; a befektetési hajlandóság további bizalmatlanságokat fog szülni; és egy nagyon szűk kör részére olyan információkhoz való hozzájutást tesz lehetővé, ami azt gondolom, hogy nem indokolt.

(17.30)

Szeretném a képviselő urak figyelmét még egy dologra felhívni. Akkor is azt kellene mondanom, ha valamikor a kormányváltás után ezzel mások fognak tudni élni vagy visszaélni. Az sem jó, egy demokráciában nem lehet ilyen szabályozatlanul adatokhoz jutni, nem lehet ilyen szabályozatlanul és ilyen mértékben a magánjogi szerződéseket állami érdek vagy vélt állami érdek mentén úgy befolyásolni, ami ebben a törvényben le van írva. Tehát én nagyon szeretném önöket kérni, hogy gondolják még egyszer végig, mi teszünk be módosító javaslatot, hogy lehessen végiggondolni. Tudjuk, hogy természetesen a kormánypártoknak kell ezt végiggondolni, az ő felelősségük és a kormány felelőssége, ha tovább romlik ez a helyzet, és ez a bizalmatlanság fokozódik Magyarországgal szemben, mert minden lépés, ami azt mondja, hogy a gazdasági környezetet rontja, az rontani fogja a foglalkoztatási esélyeket, rontani fogja Magyarország növekedési esélyeit. Ma önök már nagyon sok mindenről beszéltek, hogy milyen jó lesz majd akkor; Magyarország növekedése mínusz 1,5 százalék, ez az egyetlen a térségben, aki így működik, és ha tovább folyatják ezt a munkát, akkor ez nem fog megváltozni.

Én nagyon szeretném, államtitkár úr, önt kérni, ön egy jogász, hogy legalább akkor, ha már az alapcéllal, úgy gondolja, lehet azonosulni, hogy minden szerződést meg kell néznie az államnak, és mindenről tudnia kell, akkor legalább tegyenek be államilag és közjogilag olyan szabályokat, hogy legalább átlátható és legalább kontroll alatt lehessen, és legyen felelőssége annak a személynek, aki ott minden előzetes nélkül eljárást indíthat. Hogyha az az eljárás rosszul sül el, akkor az adófizetők fogják természetesen megfizetni az árát, de legalább legyen benne az a lehetőség, gondolják végig, hogy kell vagy nem kell, van-e erre példa.

Azért a NAV-nál is le van szabályozva, hogy ez hogyan történhet, ott is lehet feljelentést tenni, államtitkár úr vagy képviselő úr, ugyanúgy megteheti. Ugyanazt a hatáskört ide lehet adni, ha ugyanúgy le van szabályozva, ha ugyanolyan eljárási rendek vannak, hogy a hozzájutott adatokat hogyan kezelheti, mire használhatja, ebben a törvényben korlátlanul lehetőségek vannak, minden fölött van.

Nézzék meg, olvassák el, én csak azt kérem önöktől, ne rontsák tovább Magyarország megítélését a gazdasági világban és a befektetők között, mert amit ma önök csinálnak, és amit ezzel a törvénnyel önök folytatnak, ami kizárólag egy kapcsolatrendszer feltérképezése, egy beavatkozás azokba a részekbe, amit mások piacnak hívnak, értem, nem hiszem, hogy ez elfogadható, és kérem önöket, gondolják ezt végig. Én nem hiszek abban, hogy az ellenzék hatására kell ezt megtenniük, az önök lelkiismeretére is bazírozok ebben az ügyben, hogy nem lehet korlátlanul megfelelni egy olyan gazdasági érdeknek, amihez köze nincs a magyar államnak, higgyék el, hanem az önök mögött lévő holdudvar érdekét fogja szolgálni, hogy olyan kapcsolati tőkét, olyan kapcsolatrendszereket lehessen feltérképezni, ami elfogadhatatlan. Ez a törvény kizárólag erről szól, és nem arról, amit ön beszél, képviselő úr, hogy hogyan lehet ellenőrizni az állami pénzeket meg a felhasználást, meg a tulajdonosi jogosítványokat hogyan lehet érvényesíteni. Ennek megvannak a játékszabályai, akkor nem ebbe, nem egy önálló törvénybe kellett volna és nem Kehi-törvényben ezt megtenni.

Szeretném önöket kérni, hogy ezt még egyszer gondolják végig, ha már muszáj megcsinálni valamit, akkor az legalább legyen olyan szabályozással megcsinálva, ami átlátható, és ténylegesen garanciákat jelent minden szereplő számára, legalább egyet, hogy a jogorvoslati lehetőségét megadja, és gyakorlatilag nem azonnal végrehajtható, akár egy ügyintézés mentén is. Tehát legalább akkor maradjunk abban, hogy az adóhivatal szabályait legalább itt is tartsuk be, legalább annyi felelőssége legyen akkor itt is mindenkinek, mint ott van. Ebben a törvényben ez nem így van. Szeretném kérni önöket, ezt gondolják végig. Köszönöm szépen.

Természetesen ebben a formában ez nem támogatható semmiképpen, nagyon nagy árat fog fizetni Magyarország ebben az ügyben, ha ez így folytatódik. Elsősorban a gazdaságban és a gazdasági kapcsolatrendszerekben ezt nem lehet csinálni.

Köszönöm szépen. Kérem önöket, gondolják még egyszer végig. (Taps az MSZP soraiban.)