Felszólalás adatai

NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Az ön minisztériuma elkészítette a státustörvény módosításának a tervezetét, amit azonban nem nevezhetünk másnak, mint antistátustörvénynek.

Először is, az eljárásról kell megállapítanunk, hogy nélkülözte az elemi korrektséget. A 2002. novemberi MÁÉRT-ülésen született egy közösen, önök által is elfogadott álláspont, az önök által elkészített módosítástervezet azonban alapvetően eltér ettől. Mégsem keresték meg a nyilvánosságra hozatal előtt sem a határon túli magyar szervezeteket, sem az ellenzéket, ellenben levele tanúsága szerint megtárgyalták a szomszédos országok kormányaival és az Unió Bizottságával.

Miniszter Úr! Az alapszerződéshez hasonlóan megint a határon túli magyarok feje felett akarnak dönteni őróluk.

Az idő rövidsége nem engedi, hogy a módosítástervezet minden részletére kitérjek, engedjen meg néhány kérdést. Melyik uniós jogszabály tiltja az identitás szabad megválasztását, amely alapján a kormány el akarja venni a határon túli magyaroknak azt a jogát, hogy az egységes magyar nemzethez tartozónak vallhassák magukat?

Mi alapján gondolja, hogy az Európai Unióban nem lesz szükség a státustörvényre: Hiszen az ön által meghirdetett hét pont, illetve az erre épülő kormányrendelet azt célozza, hogy az Unió állampolgáraira ne vonatkozhasson a státustörvény.

Harmadszor: miért nyirbálja meg a kormány a Magyarország területén nyújtandó kedvezményeket, amelyeket soha, sehol, senki nem kifogásolt a nemzetközi tényezők közül?

Negyedszer: miért akarja a kormány megszüntetni azt a lehetőséget, hogy a családokhoz jussanak el a támogatások, így például a húszezer forintos oktatási-nevelési támogatás, hogy azok így valóban az egyének szülőföldön való megmaradását szolgálhassák?

Ötödször: miért akarja a kormány a magyar kultúra területére szűkíteni a kedvezményeket és támogatásokat, ezáltal elvenni a határon túli magyar orvosoktól, mérnököktől, jogászoktól, közgazdászoktól azt a lehetőséget, hogy a felsőfokú tanulmányaikat Magyarország támogassa, hiszen ez ma létező gyakorlat?

Hatodszor: nem tart-e attól, hogy a jogalanyiság, azaz a kedvezményes elbánás kiterjesztése a többségi nemzethez tartozókra nem fér bele a határon túli magyarokról szóló törvénybe, és feszültséget kelthet szomszédaink viszonylatában?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiban.)