Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Kósa Lajos és Dancsó József, Fidesz, képviselők önálló indítványát T/6163. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/6163/10. számon megkapták és megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás összesen 10 ajánlási pontot tartalmaz. Javaslom, hogy ezt egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)

Az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-10. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. Megadom a szót Kiss Sándornak, a Jobbik képviselőjének.

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A bizottsági ajánlás több pontjához szeretnék szólni. Kezdeném az 1. ajánlási ponttal. Az egészségügyi bizottság ülésén dr. Láng Zsolt képviselő javaslatát támogatta a bizottság, az előterjesztő és a kormány is. A bizottsági ülésen felvetődött, hogy ez leszűkíti a kedvezményezettek körét. Ettől függetlenül úgy tűnik, hogy ezt a variációt támogatja a kormány, és ez kerül be majd a törvénybe. Mi azt szerettük volna elérni, hogy a gyógyszertárak is kerüljenek be a kedvezményezetti körbe. Nagyon jól megfogalmazták ezt a 10. ajánlási pontban Garai István és társai. Ez az ajánlási pont egyszerűen csak arra irányul, hogy a közforgalmú és a fiókgyógyszertárak is élvezzék ezt az adómentességet. Ez azért is lenne szükséges, mert tudjuk, hogy milyen nehéz helyzetben annak a gyógyszertárak, főleg a kis vidéki gyógyszertárak. A városokban lévő gyógyszertáraknak, azoknak a patikáknak, amelyek önkormányzati tulajdonban vannak, nem kell építményadót fizetniük. Mindenképpen szeretnénk, ha az előterjesztők megfontolnák azt, hogy a gyógyszertárak kerüljenek bele ebbe a kedvezményezetti körbe.

Felmerült az is a bizottság ülésén, talán az a megközelítés is helyes lenne, hogy amennyiben közfinanszírozott gyógyszert vagy gyógyászati segédeszközt forgalmaz az illető egészségügyi vállalkozás, akkor kapjon adómentességet, de ebben végül is nem alakult ki egyetértés.

Beadtunk egy kapcsolódó módosító javaslatot, amelyben Láng Zsolt képviselő úr módosító javaslatát szeretnénk a gyógyszertárakkal kiegészíteni. Még egyszer mondom, szeretnénk, ha megfontolnák ezt a kapcsolódó módosító javaslatot, mivel a gyógyszertárak és fiókgyógyszertárak működési engedélyében meg van határozva, hogy mennyi az alapterületük, tehát egyértelműen behatárolható lenne az, hogy ezt az építményadó-kedvezményt hány négyzetméterig kaphatnák meg. Azt kérjük az előterjesztőtől, hogy ezt mindenképpen vegye számításba.

(19.40)

A 2. ajánlási pontban Hegedűs Lorántné és társai szeretnék kiterjeszteni a szociális és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési, oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek után is az adómentességet. Ezt egy kapcsolódó módosító javaslattal Harrach Péter képviselő úr kiegészítette, mindenképpen szerencsésnek tartanánk, ha ezt is támogatná a kormányzat. Alapvetően ezt szeretnénk, ha ezt figyelembe vennék.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: A következő felszólaló Gyenes Géza, a Jobbik képviselője.

DR. GYENES GÉZA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ha ezt az egész törvényjavaslatot abból a szempontból próbáljuk meg vizsgálni, az egészségügyi finanszírozás jelenleg elég rossz és mostoha helyzetét tekintve, hogy ez az egészségügyi közszolgáltatóknak okoz-e valamiféle könnyebbséget, tehát ha már nincs finanszírozás, akkor ad-e valami olyan könnyebbséget, amivel az anyagi pozícióik, legalábbis egy nagyon csekély mértékben javulnak, ha így közelítjük meg a kérdést, akkor nekem Kósa képviselő úr első javaslata, az alapjavaslat tetszett, hiszen ő gyakorlatilag minden olyan egészségügyi intézményre kiterjesztette volna ezt az adókedvezményt, amely az egészségügyi közszolgáltatásban állami, illetve önkormányzati feladatot lát el.

A bizottsági ülésen a kormányzat részéről is jelezték, hogy ők ezt túl tágnak tartották, és inkább a szűkítésben érdekeltek. Viszont kétségtelen, hogy a szűkítés lényege az, hogy kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvosoknak nyújtanák ezt a kedvezményt. Azt mindenki tudja, hogy csak az a háziorvos kap igazából kedvezményt ebben a körben, aki saját tulajdonú rendelőben rendel. Azért tudni kell, hogy Magyarországon volt egy időszak, amikor a teljes privatizációt hirdették meg az alapellátásban, de ezzel azért nem olyan sokan éltek. Ha a 6 ezer alapellátó háziorvost veszem - most a fogorvosokat is ide kell számolni, de őket nem veszem ide, mert ott több a magántulajdonú ingatlan -, akkor ez körülbelül néhány száz, vagy maximum a 200-at se nagyon éri el azoknak a háziorvos kollégáknak a száma, akik úgymond saját tulajdonú, akkor még teljesen privatizált tulajdonú ingatlanban végzik a tevékenységüket. Tehát eléggé leszűkül ezzel a kör igazság szerint, tehát az egész alapellátásnak, illetve egyáltalán az egész ellátásnak az előbb általam említett feltételét, miszerint ha már egyszer a finanszírozás olyan, amilyen, és nincs remény az emelésre, akkor legalább legyen nagyobb könnyítés a közszolgáltatást végzőknek.

Így ez a módosítás nem jött be ilyen formában. Mi ehhez, eredetileg a Kósa-indítványhoz tettük hozzá Kiss Sándor képviselőtársammal a gyógyszertárakat, illetve ehhez kapcsolódóan a fiókgyógyszertárakat, illetve bocsánat, az úgynevezett gyógyászati segédeszközt kiszolgáló helyeket, ahol szintén gyakorlatilag közpénzen, illetve közszolgálati tevékenység formájában kapják meg a betegek ezt az ellátást.

De a kormányzat jelezte, hogy nem érdekelt az első Kósa-változat támogatásában, ő a Láng Zsolt-féle változatot támogatta. Ehhez a Láng Zsolt-féle változathoz gyakorlatilag volt egy Nagy Kálmán képviselő úr által benyújtott módosító javaslat, itt a 3. pontban szerepel, ahol az egy tulajdonoshoz tartozó gyógyszertárat és az ehhez kapcsolódó - elnézést, hogy kijavítom - nem segéd-, hanem fiókgyógyszertárként szolgáló helyiséget is, mert ez a hivatalos meghatározása, bevette ebbe.

Sajnos ebben a kontextusban, ha a kormányzat Láng képviselő úr megoldását, illetve módosítását támogatja, Nagy Kálmán képviselő úrnak ez az indítványa egymást kizáró indítvány, ez két egymást kizáró indítvány, tehát ezt borzasztó nehéz így összehozni, de elsősorban a gyógyszertárak kedvezményezettsége miatt feltétlenül támogatandó és szimpatikus nekünk ez a módosító javaslat. De ezt hogyan lehet megoldani esetleg egy bizottsági módosítóval? - amiben nagyon szívesen együttműködnénk úgy, hogy a két változatot, tehát a Láng-féle és a Nagy Kálmán-féle változatot esetleg össze lehessen fésülni. Ahogy Kiss Sándor képviselőtársam mondta, mi ehhez beadtunk egy módosítót, ami Láng képviselő úr módosításához kapcsolódóan behozza a gyógyszertárat és nem a segédgyógyszertárat, hanem az úgynevezett fiókgyógyszertárat is ebbe a körbe.

Több olyan módosítás is született, ami ugyan nem a mi bizottságunk körébe tartozó kérdés volt, hanem inkább szociális bizottsági körbe tartozott, ugyanis született szintén a Jobbik képviselői által olyan javaslat is, amelyben gyakorlatilag a szociális és gyermekvédelmi, illetve nevelési, oktatási intézmények, amelyek szintén közfinanszírozottak, ott is, amennyiben nem önkormányzati tulajdonban - ezt hozzáteszem mindig - történnek ezek az ellátások, akkor ők is kapjanak ilyen formában kedvezményt, sőt, bizonyos közszolgálatot ellátó egyházi intézményekre is gondoltuk ezt vonatkoztatni.

Úgyhogy csak annyit tudok remélni, hogy sikerül olyan kapcsolódó módosítót kialakítani, amiben gyakorlatilag a kormányzat által támogatott változatot azért ki lehet egészíteni olyan kapcsolódó módosítással, ami a gyógyszertárakat is minimum beveszi ebbe a körbe.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kétperces reagálásra következik Nagy Kálmán, a KDNP képviselője.

DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az én alapálláspontom minden, az Országgyűlés által hozott törvénnyel kapcsolatosan az, hogy annak valamifajta világos alapfilozófiájának kell lennie. Ennek a törvénynek volt egy világos alapfilozófiája, hogy egy meghatározott mértékig egy olyan helyzetben lévő egészségügyi szervezetet, egy orvosi rendelőt, egy kis ellátóhelyet, amelyet önmagában egy ilyenfajta adóformátum veszélyeztetne a működésében, azt iktassuk ki. Amíg ez egy tiszta, világos filozófia marad, és a módosító javaslatok nem lépnek túl olyan jellegű kereteket, és ezt az állam gazdaságilag be tudja vállalni, addig a törvény egységes jellegű.

Azt gondolom, hogy ezt kellene szem előtt tartani, és végső soron egy olyan jellegű törvényt hozni, amelyik nem erősíti meg azokat, akinek semmi szüksége nincsen, hogy megerősödjön, bevételt biztosít az államnak, amire szüksége van, és azoknak pedig, akik valódi közszolgálatot végeznek, a fennmaradásukhoz biztosítja a lehetőséget. Nem több, ennyi az egész, és leegyszerűsíthető erre, csak világosan, tisztán kell megfogalmazni megítélésem szerint, és be kell venni hozzá a gyógyszertárakat is, limitálva azt, hogy olyan gyógyszertárakat, akár több gyógyszertárat ne támogassunk, akiknél ez az önkormányzatoknak is veszteséget okozna, az államnak is veszteséget okozna, és mindannyiunk számára eltérne a törvény valódi céljától. Ennyi összesen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem az előterjesztők nevében Kósa Lajost - igen, kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó.

(19.50)

KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Ennek a javaslatnak, amit beterjesztettem, története van. Tavaly a helyi adózás rendjéről szóló javaslat úgy született meg a parlament előtt, hogy minden politikai szándéktól függetlenül a háziorvosi rendelők, azok, amelyek magántulajdonban vannak, és a háziorvos a magántulajdonú rendelőjében, ha ő a tulajdonos, végzi a munkáját, vagy bérel magántulajdonú ingatlant a munkája végzéséhez, ebben az esetben a háziorvosok az ingatlan után adót kellett hogy fizessenek. De nem volt ilyen politikai szándék. Egyszerűen a helyi adózás rendjéről szóló törvény esetén a tavaly év végi nagy törvényhozási menetben egy olyan konstrukció született, amely sajnos adózóvá tette a magántulajdonú rendelőkben dolgozó háziorvosok ingatlanait.

Amikor előterjesztettem ezt a javaslatot, pusztán ezt az egyébként politikai szándék nélküli, de kétségkívül kialakult helyzetet szerettem volna orvosolni, semmi mást. Az a megoldás is, amit Dancsó képviselőtársammal beterjesztettünk eredetileg, csak ezt célozta, de a bizottsági vitákban, illetőleg a lefolytatott konzultációkban számunkra világossá vált, hogy az a javaslat nem azt a hatást váltja ki, amit beterjesztettünk.

Ugyanis arról van szó, hogy ha az egészségügyi szolgáltatás végzésének a helyszínére kiterjesztjük az adómentességet, akkor egy sor olyan egészségügyi szolgáltatónak is adómentességet adunk, amire egyébként semmi szükség nincsen. Kétségtelenül van ezen az egészségügyi szolgáltató piacon egy sor olyan magánvállalatként tevékenykedő szolgáltató, és nem feltétlenül csak kórházakra vagy magánrendelőkre kell gondolni, de tudjuk, hogy egészségügyi szolgáltatás alatt sajnos a törvényekbe olyan szolgáltatások is beleférnek, amelyek inkább a csontkovácsolás műfajában érdekesek, mint a klasszikus értelemben vett orvoslás. Ezek számára is a mi eredeti megoldásunk adómentességet adott volna. Ez nem jó. Gondolom, senki nem akarja azt, hogy ilyen széles mértékben nyissuk az adómentességet.

Ezért elfogadom azt, amit Láng Zsolt képviselőtársam módosításként beterjesztett. Azt nem lehet félreérteni, világos, definit: a háziorvosok rendelői legyenek tárgyi adómentesek, ha magántulajdonban vannak. Az önkormányzati tulajdonban dolgozó háziorvosok rendelője egyébként is tárgyi adómentes, mert az önkormányzati meg állami tulajdon tárgyi adómentes. Tehát amikor a mi konstrukciónkban az egészségügyi szolgáltatókról általában beszélünk, az nyilván nem érinti az állami meg az önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltatókat, mert azok egyébként is tárgyi adómentesek. Tehát ebben az értelemben a kört szerintem nem kell kinyitni.

Viszont bejött a képbe a gyógyszertárak kérdése. A gyógyszertárak Magyarországon 99 százalékban kétfajta tevékenységet folytatnak. Egyrészt a gyógyszernyilvántartásban szereplő termékeket árulják, tehát amelyek benne vannak a Magyar Gyógyszerkönyvben, és valóban vagy támogatotti, vagy nem támogatotti körben, de kifejezetten gyógyszernek minősülő termékeket árulnak. Másrészt árulnak gyógyhatású készítményeket, amelyek között egyébként - nem megbántva senkit - közönséges kozmetikumok is jelentős mértékben előfordulnak. Gondoljunk csak arra, hogy a hajhullást csökkentő különböző szerek semmiképp sem minősülnek gyógyszernek, hanem kozmetikumoknak minősülnek, és nagyon sokszor pontosan az árképzési mechanizmus miatt a haszon esetében ezek jelentős súllyal vesznek részt a gyógyszertári forgalomban. Ugyanakkor azért ezek kereskedelmi termékek, nincs közük a gyógyszerekhez.

Még nagyon sokszor az úgynevezett étrend-kiegészítőknek sincs semmi köze a gyógyszerekhez, mert ma már étrend-kiegészítőként mindenfélét lehet árulni. Ez viszonylag szabályozatlan sajnos Magyarországon. Meglehetősen megtévesztő is egyébként a helyzet, mert ahogy egy orvos barátom szokta mondani: ha a gyógyhatású készítmények nem ártanak, az már kész szerencse. Az csak egy plusz bónusz, hogy esetleg segítenek valamit, de ismerjük azokat a történeteket, amikor gyógyhatású készítményekről - amit nagy garral beharangoztak, ráadásul betegek ezreit tévesztették meg vele - derült ki, hogy semmire nem jók az égvilágon. Most még abba a vitába bele sem megyek, amit mondjuk, azok a készítmények jelentenek, amelyek egyébként állandó viták tárgyát képezik, például az immunrendszert erősítő úgymond homeopátiás készítmények, amelyeknek a használhatósága rendkívül vitatott. Elég az hozzá, hogy egy olyan termékkörről van szó, ami nem gyógyszer.

A gyógyszertárak esetében lehetetlen azt elhatárolni, hogy az adózást úgy kell megoldani, hogy a forgalomban arányosítják a gyógyszerek eladását meg a nem gyógyszerek eladását, és akkor majd ez alapján kell valamifajta kvázi adómentességet számolni. Szerintünk ez technikailag lehetetlen, nem is volt ilyen szándék. Ezért minden tiszteletem a gyógyszertárosoké meg a patikusoké, de ebbe a törvényi keretbe egyszerűen nem férnek bele. Egyébként pedig semmiképp sem szeretnék olyan szabályozást csinálni, amikor pont ezeknek a termékeknek az árusítását kellene abbahagyni. Szerintem teljesen rendben van az, hogy a patikus árul még gyógyhatású készítményt meg kozmetikai szereket - miért ne tenné, valamiből meg kell neki élni -, de ebben a törvényi keretben ez a kérdés nem kezelhető. Ezért nagy tisztelettel hallgatva a jobbikos képviselők felszólalását, és értve azt, amiről beszélnek, azt gondolom, hogy a gyógyszertárak adómentességének a kérdése így nem kezelhető.

Van azonban a módosítások között egy nagyon fontos javaslat, ami szintén a tavalyi parlamenti nagy munkában egy kicsit elsikkadt, és most visszajött újra. Semmi köze a családi orvosokhoz meg a gyógyszertárakhoz. Riz Levente képviselőtársam adta be. Tavaly ugyanis pont ennek a helyi adózás rendjéről szóló törvénynek a vitájánál felvetődött az, hogy Ferihegynek, pontosabban a repülőtereknek kell-e adót fizetni. A helyzet az, hogy az eredeti javaslat úgy szólt, hogy természetesen kelljen. Aztán bejött egy módosítás, ami azt szabályozta, hogy a repülőtereknél a közvetlen légi forgalmat kiszolgáló területek után ne kelljen adót fizetni, gurulóutak, felszállópályák s a többi. Majd aztán úgy alakult a koherenciazavaros módosító indítványok szavazása után, hogy végül is a repülőterek tárgyi adómentességet élveznek.

Szerintem ez nem jól van így. Egyébként van egy vita is a CD-Jogtár és a magyarország.hu, mint a Közlöny elektronikus kiadója között, mert a tavalyi elfogadási processzusban sajnos ugyanerre a szabályzásra két érvényes szöveg van. Az egyik szerint tárgyi adómentes a repülőtér, a másik szerint nem. Ezt a kérdést rendezné Riz Levente javaslata, én ezt támogatom. Tehát, hogy világos legyen, bár semmi ilyen szándékunk nem volt, amikor beadtuk ezt a javaslatot, hogy nevezetesen a repülőterek nem élveznek tárgyi adómentességet. Tehát azok a helyi ingatlanadóról szóló szabályozás alá esnek. Ami tárgyi adómentességet élvez, az a közút, a vasút és a vasúti forgalmat közvetlenül kiszolgáló ingatlanok, semmi más.

Én ezt azért tartom fontosnak elmondani, nehogy meglepetésként érjen bárkit, amikor majd előterjesztőként elkészítjük a szavazási forgatókönyvet és az előterjesztő által támogatott verziót, akkor abban kettő dolog lesz. Az egyik a Láng Zsolt által megfogalmazott, ami kizárólag a családi orvosok rendelőjére ad tárgyi adómentességet ott, ahol eleve nem tárgyi adómentesek. A másik pedig ez a repülőtér tárgyi adómentességének a megszüntetése, mindegyik repülőtérnek. Előterjesztőként most a vitában hallgatva az érveket, továbbra is az az álláspontom, hogy más, a többi kérdésben pedig döntsön a parlament, természetesen szavaz belátása szerint.

Még egyszer mondom: a gyógyszertári ügyet nem látom itt megoldhatónak. Az pedig eszünkbe sem jutott soha, hogy minden létező orvosi szolgáltatás - ami annak minősülhet - által használt ingatlan eleve tárgyi adómentes legyen. Az beláthatatlan következményekkel járna, és nem is volt ilyen szándék.

Tisztelt Képviselőtársak! A zárószavazásra, ami jövő héten lesz, mint előterjesztő egy ilyen javaslatot fogunk beterjeszteni a parlament elé.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(20.00)

ELNÖK: Megköszönöm képviselő úr válaszait.

A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a lakossági devizaeladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványát H/6068. számon, a bizottsági ajánlást pedig H/6068/5. számon megkapták és megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás két módosító javaslatot tartalmaz. Mivel az egyik terminológiapontosítást jelent, a másik pedig egy hatásvizsgálatot indítványoz, tehát jellegében eltérő, ezért nem teszek javaslatot az együttes tárgyalásra, hanem a Házszabály alaprendelkezésének megfelelően külön-külön tárgyaljuk a két módosító indítványt, hat-hat perces időkeretben.

Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás első pontjára. Megadom a szót Göndör Istvánnak, az MSZP képviselőjének.

Felszólalások:   210-256   256-264   264-269      Ülésnap adatai