Készült: 2024.09.19.02:13:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

34. ülésnap (2002.11.18.), 150. felszólalás
Felszólaló Dr. Boros Imre (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:26


Felszólalások:  Előző  150  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BOROS IMRE (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A rendelkezésre álló időkeret arra ad lehetőséget, hogy a költségvetést abból a szempontból vizsgáljam meg, hogy megfelel-e a hazánk uniós tagságra való felkészülése által támasztott legfontosabb követelményeknek. Ettől függ ugyanis 2004 és 2006 között, hogy az Unióval való kapcsolatrendszerünkben, elsősorban a pénzügyi kapcsolatrendszerben majd sikerekről vagy kezdeti bukdácsolásról, kudarcokról tudunk-e beszámolni.

Külügyminiszterünk óvatos ember, a magyar társadalmat már ma a várható kudarc sikerélményként való megélésére készíti fel. Többször és több helyen nyilatkozik - a példát mások is követik -: komoly esélyünk van arra, hogy 2004-ben nem járunk rosszabbul az Unióval való pénzügyi kapcsolatrendszerben, mint 2003-ban. Ez nem egy túl nagy ígéret. (Derültség a Fidesz soraiban.)

A mai Népszabadság aztán ezt azzal magyarázza, hogy trehányak, lusták vagyunk, nem készítünk fel elég projektet. Természetesen nem ez a helyzet. Azért, hogy rosszabbul ne járjunk, a 2003-as költségvetésben elengedhetetlenül szükséges lenne a versenyképesség jelentős javítása, annak érdekében, hogy 2004-ben az Unióba szükségszerű befizetéseket mintegy 60-70 milliárd forinttal majd haladja meg az a támogatási összeg, amit onnét kapunk. Erre azonban a költségvetési tervezetben semmi remény és semmi nyom nem található.

A teljesség igénye nélkül csak két fontos területet veszek vizsgálat alá - több egyéb lenne szükséges -, a mezőgazdaságot és az ahhoz szorosan kapcsolódó vidékfejlesztést. Már ma tudjuk, hogy a gazdálkodók a direkt kifizetéseknek jószerivel csak 25 százalékát kapják indulásként, és nem tudjuk pontosan, hogy ez a jogosultság mikor fog 100 százalékra emelkedni. Itt lenne az alkalom 2003-ban, hogy egy nemzeti forrásokból megvalósuló kiegészítő finanszírozást iktassunk be. Ennek alkalmas és talán egyedüli módja a földalapú támogatás megemelése lenne, hektáronként differenciáltan - növényi kultúráktól, ettől-attól -, 30-80 ezer forint is szóba jöhetne. Ezt lehetne használni zsilipként.

 

 

(16.50)

 

Az Unió felé azt mondanánk, hogy a földalapú támogatás természetesen folyamatosan és olyan ütemben csökken, ahogy a 25 százalék majd emelkedni fog, akkor talán esetleg gyorsabban kiderülne az is, hogy történik ez.

A többletfinanszírozásra forrásként azt lehetne javasolni, hogy a már most kilátásba helyezett visszatérítéseket - mert valami visszatérítések már tárgyalásban vannak - majd ennek a fedezetére használjuk fel. Alkalmas időben megszűnne természetesen a földalapú támogatás, de addigra a direkt támogatás már százszázalékos lenne, értelmét vesztené a befizetés és a visszatérítés is. Ilyen megoldást azonban a költségvetésben nem látunk. Állítólag Brüsszelben ilyen javaslatok vannak, csak a költségvetésben nem látjuk, pedig ott kellene elsősorban.

Nem kedvez a gazdáknak az sem, hogy a polgári kormány által a családi vállalkozók hiteleire adott garanciakeret 200 milliárd forintját, amit a polgári kormány tavaly előirányzott, 10 milliárdra csökkentették. További sújtó rendelkezés, hogy az állam az osztatlan közös földterületek kimérését 2004-től javasolja. Addigra már ennek semmi értelme nem lesz, az idén viszont még a saját pénzből való dolgokat is megállította.

A vidékfejlesztés területén is rossz a helyzet. A SAPARD intézkedései jórészt azért nem léphetnek érvénybe, hiszen az önrészek, adott esetben az önkormányzati 25 százalék is - itt sokat hallottunk arról, hogy az önkormányzatok milyen helyzetbe kerülnek - a forráshiányosoknál, ahol egyébként ezekre a programokra a legnagyobb szükség lenne, semmi módon nem állnak elő, erre a költségvetésben intézkedés nincs. A bérfejlesztések jövő évre áthúzódó hatásai is szinte illuzórikussá teszik, hogy a költségvetés ezt a dolgot meg tudja oldani.

Nos, a waterlooi csatavesztést (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) csak Rothschild bárónak sikerült kihasználni, ő pénzt csinált ebből a londoni kötvénypiacon. Úgy gondolom, hogy a jelen költségvetés pedig Magyarország tekintélyét és lehetőségeit fogja rontani.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  150  Következő    Ülésnap adatai