Készült: 2024.04.26.04:41:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

56. ülésnap (2015.03.17.), 144. felszólalás
Felszólaló Magyar Zoltán (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:25


Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Két reagálással kell kezdenem; államtitkár úr felvetéseire mindenképpen igyekszem pontos választ adni. Azt, hogy a nyertesek hány százaléka milyen pártkötődésű vagy kire szavazott, azért hoztam fel, mert tényleg nem az az alapproblémánk, hogy egy adott nyertes a Fideszre szavazott-e vagy nem. Csak ezt akartam aláhúzni. Ha ugyanazon birtokpolitikai irányelvek mentén adták neki oda a földeket, és egyforma, egységes, igazságos pályázaton keresztül, akkor tényleg nem az a lényeg, hogy milyen pártkötődésű az illető. Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, és a feltárt esetek azt bizonyítják számunkra, hogy itt nagyon nem erről van szó, és az önökhöz köthető nyertesek bizony nem egyforma feltételekkel indultak ezen a pályázati rendszeren. Több példát elmondtam erre, csak erre utaltam.

A komáromi cég esetében pedig pontosan azzal kezdtem, semmi problémám nincs azzal, hogy elvették tőlük ezt a földterületet. Valóban úgy gondolom, nem olyan irányelvek mentén művelték az állami földeket, ami a leginkább üdvözítő lenne, nem hoztak létre elég munkahelyet, s még nagyon sok érvet lehet ellenük felhozni. Nincs ezzel problémám. A problémám azzal van, ahogy aztán ezeket a földeket újra pályáztatták, és ennél a komáromi esetnél nemcsak a későbbi nyertesekkel vannak aggályaim, hanem ‑ ahogy elmondtam ‑ az öntözőrendszeres anomáliával is, hogy elképesztő módon az adófizetőkkel fizettetik ki az Európai Uniótól érkezett támogatásból létrehozott öntözőrendszert, majd a haverjaik ezt a jóval megnövelt értékű földterületet a szokásos, országosan meghatározott hektáros áron kapják meg művelésre. Erre utaltam mind a két esetben, tehát szó nincs arról, hogy megvédtem volna a korábbi földhasználókat.

Annak örülök, hogy államtitkár úr az általában szokásos hozzáálláshoz képest most válaszolt a vita közben is, és talán valami érdemi párbeszéd is ki fog tudni alakulni. Ez mindenképpen előremutató.

Említette, hogy az állami földvagyon vagyonkezelésbe csak százszázalékos állami szervhez kerülhet ‑ ezt nyilván mindannyian ki tudtuk olvasni a jogszabályból, nincs ezzel probléma ‑, akkor viszont megkérdezném, hogy a Fertő tó esetében ezt miért nem alkalmazzák, hiszen egy állami földvagyonról van szó, és valamilyen oknál fogva önök most már ötödik éve mégiscsak hagyják, hogy egy kft. örökös ingyenes nádaratási joggal elüldözzön mindenkit arról a földterületről, miközben az elviekben állami földtulajdon ‑ ahogy mondtam, nem tesznek semmit ‑ a világörökség része, és pusztul a tó. Tényleg jó lenne, ha erre államtitkár úr is reagálna. A többi kollégája ezt nagyjából már megtette, és nekem adott igazat, de nem tett semmit. Remélem, hogy ön lépni is tud majd ebben az ügyben.

Az pedig egészen cinikus, hogy az NFA mutyis ügyeivel kapcsolatban nincs semmi bírósági szakaszban. (Gőgös Zoltán: Majd lesz!) Elég nehéz is elképzelni, mivel korrupciós és mutyis ügyek nincsenek is ön szerint, illetve nincsenek bírósági szakaszban. Az, hogy korábban néhány esetben sikerült eljutni a pályáztatási rendszer hibái és haveroknak szánt szándékos osztogatásai miatt bírósági szakaszra, az üdvözítendő, de a legsúlyosabb, rendszerszerű problémákkal természetesen nem tudunk eljutni a bíróságokig, mivel kétharmaddal olyan törvényeket hoztak, ami törvényessé teszi azt a menetrendet, ahogy kiosztják a földterületeket. Ami különbség az állami földvagyon kezelésében a szocialisták és önök között van, az csupán annyi, hogy a szocialistáknak nem volt kétharmaduk arra, hogy legalizálják azt, hogy odaadják akármilyen gyanús körülmények között a földjeiket a haverjaiknak, önöknek pedig megvolt erre a politikai lehetőségük, és ki is használták ezt, éltek vele. Ettől függetlenül engedtessék meg, hogy felhívjuk a figyelmet ezekre az ügyekre, és megpróbáljunk mindent megtenni annak érdekében, hogy az állami földek a lehető leginkább a közjó szempontjai szerint hasznosuljanak.

Sallai R. Benedek képviselőtársamra rákontrázva nemcsak a szövetkezeti törvényt nem látjuk itt, ami sokat segítene ezen ügyek tisztázásában, hogy mégis vajon mire gondolt a kormány, amikor megfogalmazta a jelenlegi javaslatot, hanem például az üzemtörvényt sem, amit ma már emlegettünk. Most is elhangzott többször, hogy a családi kis- és közepes üzemeket kívánja majd ezzel támogatni meg segíteni a kormány. Akkor tisztázzuk végre, hogy ez mit jelent az önök szóhasználatában! Definiáljuk már egyszer végre, hogy a Fidesznek mit jelentenek a családi kis- és közepes vállalkozások. Mert ha az állami támogatásoknál a degressziós logikából indulunk ki, amit önök képviseltek a brüsszeli tárgyalásokon, akkor az derül ki, hogy önök szerint az ezer hektár minősül kis vagy közepes családi gazdaságnak, gondolom én. Hiszen ha nem erre gondoltak volna, akkor nem ezt képviselték volna Brüsszelben a tárgyalásokon. Márpedig ha ezer hektár minősül annak, akkor viszont komoly vitáink vannak, és ha önöknek ezer hektár a kis családi gazdaság, akkor köszönöm, számunkra nem ez, és egy teljesen más viszonyrendszerben gondolkozunk ebben a kérdésben, s ilyen módon mindjárt probléma is lehet ezen földterületek bérbeadásával is, hiszen ami önöknek kicsi, az nekünk már bőven a nagy kategóriát jelentheti.

Szintén Sallai Róbert Benedek képviselőtársamra kell reagálnom, hogy az állami erdőterületekkel kapcsolatban nagyon óvatosan fogalmazzon, mert még tippeket ad itt a kormány részére, és a jövő héten szépen összeülhetünk egy hasonló vita keretében, és ismét arról beszélgethetünk, hogy milyen problémák lehetnek majd az ‑ akkor már ‑ állami erdőterületek bérbeadásával kapcsolatban, de a halászati és a vadászati jog is ‑ ami hamarosan időszerű lesz ‑ felveti ugyanezeket a kérdéseket.

Arra is szeretnék rávilágítani, hogy miért érzem egy picit hibásnak államtitkár úr logikáját. Ugyanaz köszön vissza, ami bizottsági ülésen is az ilyen vitákban számtalanszor: állandóan GDP-kben és termésmennyiségben határozzák meg a mezőgazdaság hasznosságát, vagy akár állatlétszámban. Ebből a szempontból ez azért mindegy, mert az előbb említett példákon keresztül látjuk, hogy hogyan oldják meg az állatlétszám-bővelkedést. De tisztázzuk már itt a természetvédelmi szempontból értékes területeknél is azt, hogy számunkra nem az jelenti a közjót, a vidék felemelését vagy akár a mezőgazdaságét, hogy az az önök értelmezésében 10-15 ezer kis családi gazdálkodó éppen hogyan teljesít a magyar vidéken, hanem minket az aggaszt és az vet fel problémákat, hogy az állami földeknél tényleg nem a közjót tekintik elsődlegesen zsinórmértéknek, és nem ezek alapján kapják meg a földterületeket a földhasználók; tisztelet a kivételnek, mert biztosan van ilyen.

Kishantost már mindannyian felvetettük itt különböző megvilágításból, államtitkár úr is említette már kétszer is Kishantos nevét. Ugyanakkor sem magyarázatot, sem indokot nem hallottunk most sem arra, hogy miért ne emlegetnénk ezen ügy kapcsán Kishantost, hiszen ez intő példa arra, hogy önök hogyan állnak ezekhez a természeti értékekhez. Ha lehetne, kérem, erre is reagáljon, mert csak megemlítettem itt mint egy ellenzéki fegyvert, de nem vette ki ezt a fegyvert a kezünkből, és nem adott arra indokot, hogy miért is ne kellene nekünk itt most Kishantost emlegetni.

S végül egy utolsó felvetésem, amit részben már érintettem korábban, a 12 állami gazdaság ügye. Ez csak egy költői kérdés, de nem baj, ha válaszol rá államtitkár úr. Ha ezek az állami gazdaságok még meglennének, tetszik tudni, azok, amiket a 2002-es választási vereségkor az utolsó pillanatban kiprivatizáltak, akkor ugyanígy járna-e el a Fidesz-kormány? Ha erre választ adna, azt nagyon megköszönném, mert nagyon sok dolgot tisztázhatnánk. Tehát ha még ‑ feltételezzük ‑ meglenne ez a 12 állami gazdaság, akkor most mily módon járna el a Fidesz? Nagyon jó lenne, ha színt vallanának, hogy fenntartják-e a korábbi logikájukat, és továbbra is azt mondják, nagyon helyes, hogy ez a földvagyon kikerült az állami kezelés alól, vagy pedig most már egészen máshogy cselekednének, és más elvek mentén adnák esetleg használatba ezeket a földterületeket. Azt hiszem, hogy mindkét válasz elég beszédes lenne, és örömmel fogadnám. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai