Készült: 2024.09.19.16:36:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

342. ülésnap (2014.02.13.),  19-22. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:54


Felszólalások:   9-18   19-22   23-26      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár úr válaszánál a rendzavaró képviselők miatt kiesett időkeretet beszámítottam.

Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kovács Tibor képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport: "Olcsó energia és a sugárzó arcú kormány" címmel. Öné a szó.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az utolsó parlamenti napon is emlékeztetni kell mindenkit arra, hogy önök, kormánypártok hogyan gondolkodnak közös dolgainkról. Mit is mondott anno Orbán Viktor? Ne figyeljenek arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek: amit csinálok. Magyarul: időnként hazudott.

Az első példa. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Az előző kormány idején a Déli Áramlat-gázvezetékről szóló magyar-orosz megállapodás aláírásakor azt mondta, hogy Magyarországon éppen puccs van, a magyar kormány puccsot hajt végre saját népe ellen. Most a Déli Áramlat-vezeték építésének leglelkesebb híve Orbán Viktor.

Második példa. Az Orbán-kormány egy éve rezsicsökkentési kampányt indított az extraprofit ellen, és rezsiharcot hirdetett, nem tudni, ki ellen. Miért hazugság ez a rezsiharc? 2010 és 2012 között a KSH kimutatása szerint 21 forinttal növekedett a földgáz átlagára köbméterenként. Annak ellenére emelték a gáz árát, hogy a meghatározó kőolaj ára 2010-ben csökkent. Nem befagyasztották az energiaárakat, hanem éppen emelték, és extraprofitot biztosítottak egyes gázcégeknek. Ugyanezt csinálták a villannyal is. Már 2011-ben indokolt lett volna 10 százalékkal csökkenteni a villany árát.

Harmadik példa. A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában azt mondta, olcsó energiára van szükségük a háztartásoknak és a gazdasági életnek egyaránt. Egyetértünk.

(9.40)

Valóban olcsó energiára, de nem csak a Fidesz off-shore hátországának, tisztelt képviselőtársaim. Egyetértünk, hogy nem értjük, hogy az Orbán Viktor bizalmi körébe tartozó személyek hogyan lophatják el évek óta állami segítséggel off-shore cégeken keresztül a távhőtermelőknek, iskoláknak, szociális intézményeknek szánt olcsó gáz évi 30 milliárd forintos hasznát. Abból a profitból, amit Orbán Viktor kormánya ad szabálytalanul a részben Garancsi István által tulajdonolt off-shore hátterű cégnek, 50-60 ezer forinttal lehetett volna csökkenteni minden távfűtéses család energiaszámláját. Érthetetlen, hogy a kormány miért nem vizsgálja ezt a botrányos esetet. Olcsó energiából a népnek csak morzsák jutnak, miközben néhány bennfentes havonta keres 2-3 milliárd forintot állami segítséggel. Magyarország Orbán Viktor kormányzása alatt tényleg maffiaállammá vált!

Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen hazug, álságos, ugyanakkor gyáva kormányzati döntés-előkészítést még nem látott a világ, mint Paks ügyében történt. Orbán Viktor kormánya társadalmi és országgyűlési felhatalmazás nélkül, egy 1966-os szovjet-magyar nemzetközi szerződésre hivatkozva titokban eldöntötte Magyarország következő 50 évének energiapolitikáját. Hazug és álságos ez a döntés, mert az Országgyűlés joga dönteni az atomerőmű bővítéséről. A 2009-es országgyűlési határozat csak az előkészítési tevékenység megkezdésére adott felhatalmazást, Orbán Viktornak így nem volt felhatalmazása ilyen szerződést aláírni. Orbán nem mondott igazat akkor sem, amikor egy éve azt ígérte, hogy nemzetközi tender kiírására kerül sor. Nem mond igazat akkor sem, amikor olcsó áramot ígér az új atomerőműből. Minden energiapiaci szakértő szerint az új erőműben termelt áram ára legalább a duplája lesz a jelenleginek. Az áram árában meg kell fizetni a beruházás költségét is, tehát olcsó energia nem lesz. De nemcsak hazug, álságos és gyáva ez a döntés, hiszen Orbán Viktor kormánya semmilyen számot, semmilyen részletet nem árul el, csak azt szajkózzák, hogy ez az évszázad üzlete. Az oroszoknak valószínűleg igen, tisztelt képviselőtársaim.

Orbán Viktor kormányával szívesen üzletelnek külföldi szereplők, mert azok mindig jól tudnak keresni. A MOL részvénycsomagján a Szurgut valóban keresett vagy 130 milliárd forintot, az E.ON áron felüli megvásárlását is vizsgálja ma már az Európai Bizottság. Paks ügyében az MSZP mindig következetes álláspontot képviselt. A jelenlegi reaktorok üzemidő-hosszabbítását mindig támogatta, de éppen azért, hogy a megfelelő vizsgálatokat el lehessen végezni, a bővítést csak ezek eredményétől és társadalmi támogatottságától tette függővé. Ezt mondtuk, és ezt mondjuk ma is. A miniszterelnök mindig nagyon mást tesz, mint amit mond. Aki nem akar tovább sugárzó arccal ennek tapsolni, annak a Mesterházy-kormány április 6-ai megválasztásával jobb alternatívája van.

Köszönöm a meghallgatást (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), tisztelt képviselőtársaim. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár úr kíván felszólalni. (Moraj.) Megadom a szót, államtitkár úr, egyben megkérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek csendben helyet foglalni. Nagyon nagy az alapzaj a teremben, nem lehet hallani a válaszadót. Öné a szó.

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, akkor egy mondatot idéznék, ami így szól: "Paks a záloga annak, hogy Magyarországon viszonylag olcsó legyen az energia. Szükség lesz arra a többletre, amit az új blokkok szolgáltatnak majd." Az önök miniszterelnöke, Bajnai úr mondta 2010. március 3-án. Tehát nem értem, mi a nagy pálfordulás, amit az MSZP itt ebben a történetben végez. Az önök miniszterelnöke is azt mondta 2010 márciusában, hogy szükség van Paksra, és azt mondta, hogy szükség van a paksi bővítésre.

Azután hadd idézzek néhány számot, ami szintén előfordul önöknél, ha jól emlékszem, éppen Gúr képviselő úr mondta, hogy hazugság az, amikor a Fidesz azt állítja, hogy 2010-ben itt voltak a legmagasabbak Európában az energiaárak. Hadd mondjam, itt idézve az Eurostat adatait: az elektromosság ára vásárlóerő-paritáson Európában 2010 első negyedévben legmagasabb Magyarországon, második Málta, harmadik Németország, a gázárnál pedig szintén vásárolóerő-paritáson mérve 2010 első negyedévben... (Nyakó István közbeszólására:) Ezek az Eurostat adatai, ne haragudjon, ott pedig a sorrend: Magyarország, Svédország, Bulgária az első helyen. Tehát mind a két esetben, mind a gáznál, mind pedig az elektromos áramnál Magyarországon az első negyedévben, 2010-ben, amikor a kormányváltás történt, a legmagasabb árszínvonalon vettük át.

Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy egy picit távolabbról nézzük, itt ön is a gazdasági összefüggéseket említette a paksi beruházás kapcsán. Most van egy alaphelyzet, amellyel Európa nem tud szembenézni, nevezetesen: Európában az ipar számára a gáz ára háromszorosa az amerikainak, és Európában az elektromos áram az ipar számára kétszerese az amerikainak. Kérdésem, hogy hogyan lehet így versenyképes egy gazdaság. Ennek sokfajta oka van egyébként. Az egyik oka maga az ellátás. Európa és Magyarország is túlságosan erősen támaszkodik arra a gázra, amely, tudjuk, Közép-Ázsiából vagy Oroszországból érkezve rendkívül felnyomja az árakat. Ezenkívül az a palagáz-forradalom, ami az Egyesült Államokban lejátszódott, itt Európában elmaradt. Harmadrészt pedig hadd említsem magát a szabályozást. Európában olyan szabályozást vezettek be, amelyik a megújuló energiákat támogatja, a megújuló energiák hatékonysága pedig jelen pillanatban nem olyan, ami lehetővé tenné, hogy külön plusztámogatás nélkül működni tudjanak.

Éppen ezért, tisztelt képviselő úr, a számítások azt mutatják, és itt nagyon fontos az évszám: 2035-ig Európa nem képes ezt a hátrányt ledolgozni, és ha azt szeretnénk, hogy a magyar gazdaság versenyképes legyen, (Zaj. - Az elnök csenget.) akkor biztosítanunk kell azt, hogy a magyar gazdaság olcsó energiához tudjon jutni. Ez több százezer munkahelynek és további tízezer munkahelynek a létét jelenti, hogy a magyar gazdaság tud-e olcsó energiához jutni, és a nukleáris energia az, amelyik biztosítja ezt az olcsó energiát. Gondolja el, az Egyesült Államokban feleannyi energiaáron dolgoznak a gazdaságban, és ezzel kellene versenyképesnek lennünk. Ha azt szeretnénk, hogy Európa és ezen belül Magyarország, amelyik nagyon erős ipari bázissal rendelkezik, versenyképes legyen, úgy gondolom, Paks az egyetlen megoldás.

Tisztelt képviselő úr, engedje meg, hogy zárásként csak egy apró személyes megjegyzést tegyek, talán a többi képviselő úrnak is. Szeretném megköszönni itt, ebben a teremben, most ezzel az alkalommal a maradék két percben azt, hogy az elmúlt (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) négy esztendőben kérdéseket tettek fel, különböző gazdasági kérdéseket, amelyeket itt önöknek meg is köszönnék, és köszönöm a kollégáimnak is ezen a képernyőn keresztül, hogy segítettek ezek megválaszolásában. A parlamenti statisztika szerint ez a 848. alkalom, hogy kérdésekre válaszolni tudok, ez a 200. napirend előtti kérdés, és a statisztika azt mutatja, hogy a rendszerváltás óta nem volt még államtitkár, akinek ennyi kérdésre kellett volna válaszolnia. (Nyakó István tapsol.) Kedves kollégáimat tisztelem, de náluk ez még elmaradt. Tehát 848 kérdésnél tartok, ez összesen egyébként 199 napirend előtti, 166 interpelláció, 281 azonnali kérdés. Én itt köszönöm mindenkinek azt, hogy válaszolhattam ezekre a kérdésekre, hogy ennyiszer tiszteltek meg ezekkel a kérdésekkel, és külön megtiszteltetés számomra, hogy nem lévén képviselő, ennyi kérdésre válaszolhattam.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiban.)




Felszólalások:   9-18   19-22   23-26      Ülésnap adatai