Felszólalás adatai

HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetésnek ahhoz a módosító pontjaihoz kívánok hozzászólni, amik az önkormányzatokat érintik.

A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat az önkormányzatok jelentős többségének nem tartalmaz semmi jót és semmi örömet. Ezt a következő indoklással szeretném alátámasztani, és éppen ezért azoknak a módosító indítványoknak, amik az önkormányzatoknak valamilyen módon kedvezőbb változtatást javasolnak, mint ami az előterjesztésben szerepel, mindegyikét támogatom, legyen az MDF részéről benyújtott vagy a szocialista frakció csomagjában lévő módosítás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már sokat szóltunk erről a bizonyos forráscseréről, aminek a lényege az, hogy az önkormányzatok finanszírozzák egymást, egyik önkormányzattól átteszünk pénzt a másik önkormányzathoz, és nemhogy beteszünk ebbe a rendszerbe, hanem kiveszünk belőle. Ennek indokát azért is lehet nehezen elfogadni - és önkormányzati felelős választott tisztségviselőként, polgármesterként nem is támogathatom -, mert a költségvetésből azt is kiolvashatjuk, hogy a központi költségvetési szervek kiadásai 19 százalékkal nőnek, azon belül a dologi kiadások 22,5 százalékkal, tehát jelentős mértékben, ezzel szemben az önkormányzatok kiadásai mindössze 7 százalékkal fognak nőni makroszinten, országosan, a dologi kiadásokról pedig szó sincs; tehát ilyen összevetésben nekünk, önkormányzati vezetőknek ezt nem lehet támogatni.

Ha tovább érvelnék, akkor ezt a benyújtott módosító indítványok még inkább indokolnák, és számunkra, önkormányzatok számára a törvényjavaslat még sértő is azokon a pontokon, ahol a GDP-ből való részesedésünket veszi figyelembe, hiszen ez 11,9 százalék volt 1999-ben, 2000-ben a javasolt törvényjavaslat szerint pedig 11,8 százalék, tehát kevesebb a GDP-hez viszonyítva, miközben a GDP nő az eddigi gazdasági mutatók szerint.

Az önkormányzatok nevében is mondhatom, hiszen minden képviselőtársam megkapta az önkormányzati szövetségek észrevételét, kifogását és javaslatait is, hogy ez a választott testületek számára, különösen azok számára, akiktől elvonás történik, és ők finanszíroznak más településeket... - hozzáteszem, a vidék valamilyen módon történő fölzárkóztatására itt számos javaslat hangzik el a módosító indítványokban, tehát én nem a vidékellenes érveket szeretném most fölhozni. Rendkívül fontos az államháztartáson belüli bruttó bevételek és bruttó kiadások figyelemmel kísérése is. Ha azt nézem, hogy '99-ben ez az államháztartáson belüli helyi közigazgatási finanszírozás hogyan alakult, akkor ez még inkább indokolja, hiszen csökkenő mértékű a 2000-es költségvetésben mind a bruttó bevétel, mind a bruttó kiadás tervezete az önkormányzatok számára.

Még egy adatot szeretnék érvként fölhozni, ami miatt nem támogatható az eredeti költségvetési törvény, és itt a módosító indítványokra szeretném a hangsúlyt helyezni és a kormány figyelmét fölhívni. Az önkormányzatok kiadásainak költségvetésben elfogadott aránya 1999-ben 12,5 százalékot tett ki, a 2000. évre tervezett költségvetésünkben, a Magyar Köztársaság állami költségvetésében pedig csak 11,6 százalék, tehát minden formában csökkenő, miközben arról beszélünk, hogy fölzárkóztató jellegű ez a költségvetés.

Azt a megjegyzésemet szeretném megtenni, hogy ebben az évben az önkormányzatokat egyszer már érte egy csapás, amikor az 1,9 százalékos zárolás megtörtént, ami - a helyben maradó személyi jövedelemadó ugyan 15 százalékra volt tervezve, de 2 százalék elvételre került - súlyosan érintette az önkormányzatokat; ez az én konkrét esetemben 51 millió forint csökkenést jelent, aminek a pótlását nem tudjuk másképp megoldani, csak vagyonfölélésből.

Ez a költségvetés összességében súlyos terheket jelent nálunk a közalkalmazottak és köztisztviselők bérezésének és keresetének biztosításában, különösen Budapest esetében, ahol a 7 százalék nem jelenik meg a költségvetésben; hiszen mi azon önkormányzatok közé tartozunk, amelyek finanszírozni fognak majd másokat, tehát nem lesz meg az 5 százalék, ez állítólag csak makroszinten van benne a költségvetésben, és a 3,25 százalék nálunk nem 3,25 százalék, ezt létszámleépítésből kell majd biztosítanunk. Ha elkezdenék én is "kincskeresni", hogy honnan tudjuk ezt előállítani, akkor nekünk nem marad más, mint a még meglévő, valamilyen típusú vagyonunk értékesítése, és annak béremelésre, tehát vagyonfelélésre való fordítása.

Ilyen helyzetben kell nekem polgármesterként ezt a költségvetést bírálni, és arra kérni önöket, hogy ebben a költségvetésben, az ehhez benyújtott 1100 módosító indítvány önmagában is azt jelzi, hogy a tervezés nem volt egészen körültekintő, hiszen ilyen hatalmas mennyiség mindkét oldal részéről, a kormánypárti és az ellenzéki oldal részéről is jelzi, hogy alaposan át kell tervezni itt, a vitában a benyújtott törvényjavaslatot.

(12.40)

Ha ez nem fog megtörténni, akkor, úgy gondolom, az önkormányzatoknál sok helyen fizetőképtelenség fog beállni, az én esetemben is elő fog ez fordulni, sor kerülhet a beruházások leállítására. Úgy gondolom, hogy a hitelfelvételi pozíciónk is romlani fog, sőt hitelt sem tudunk majd esetleg felvenni, még akár bérhitel formájában sem, mert nem lesz fedezetünk, és a működési biztonságunkat is veszélyezheti ez, mert ahogy azt már egy kétperces hozzászólásban jeleztem, jelen esetben, a jelen számítások szerint a mi önkormányzatunk, a budapesti XV. kerületi önkormányzat 200 millió forinttal kap kevesebb pénzt, mint kapott volna vagy kapott ebben az évben. Tehát nominálértékben is csökkenni fog ez az összeg, ezért én nem tudom támogatni ezt a költségvetést, csak a módosító indítványok elfogadásával.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)