Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy azért néhány dologra mindenképpen vissza kell térni, és néhány dolgot mégiscsak rendezni kell. Egyfelől az ellenzéki felszólalók részéről két állítás fogalmazódott meg és fogalmazódik meg folyamatosan. Az egyik az, hogy az önkormányzatoktól az állam feladatokkal vett el, a másik megfogalmazás pedig az volt, hogy érdemben nem is vett el az állam az önkormányzatoktól feladatot. Egyébként azt gondolom, hogy valahol abban a másik állításban, amit a Jobbik részéről Hegedűs Lorántné fogalmazott meg, van nagyobb igazság.

A feladatmegosztás megváltoztatása során a legnagyobb mértékben, ami az önkormányzati hatáskört érintette, a köznevelés, az alapfokú, illetve a középfokú oktatás állami átvállalása, a fenntartás átvállalása volt. Hegedűs Lorántné képviselő asszony azt mondta, hogy ő olyan önkormányzati rendszert szeretne, ahol az önkormányzatok maguk dönthetik el azt, hogy milyen oktatási rendszert működtetnek, és minden település dönthesse el, hogy milyen oktatási rendszert működtethessen. Én úgy gondolom, ez egyértelműen a kormányzat véleménye, de szerintem az oktatási szakértők véleménye is, hogy ez aztán egy abszolút tragikus helyzetet hozna létre. Nem lehet 3200-féle oktatási rendszert vinni az országban. Sosem volt ilyen egyébként. Amikor az önkormányzatok voltak a köznevelési intézmények fenntartói, akkor ők egy állami feladatot láttak el, az állam által megszabott tantervekkel, az állam által megszabott óratervekkel. Tehát alapvetően egy központi oktatáspolitikában fenntartóként jelentek meg az önkormányzatok, és mint fenntartók az elmúlt évtizedek kormányzatainak hibáiból nem kapták meg a fenntartáshoz szükséges forrásokat, mindig a saját bevételükből kellett hozzátenni hol 30 százalékot, hol 60 százalékot. Minél kisebb volt az iskola, annál nagyobb arányban kellett ezeket kipótolni.

Éppen ez a költségvetési különbözet, amelyet egyébként az önkormányzatok maguknál tarthattak a feladat megváltoztatását követően, tehát amit addig az oktatásra kellett fordítani, az megmaradt ezeknél a településeknél, tehát növelte a költségvetés mozgásterét a településeken. Azt állítani, hogy az önkormányzatok nehezebb gazdasági helyzetbe kerültek, hogy az önkormányzatok forrásait a kormányzat 2010 után elvonta, teljes tévedés vagy szándékos félrevezetés, hiszen már beszéltünk róla, hogy egyfelől a hitelátvállalás egyáltalán visszaadta a működés lehetőségét. A feladatfinanszírozás bevezetése, illetve a feladatmegosztás megváltoztatása pedig biztosítja azt, hogy az önkormányzatok működni tudnak.

Az nem vitatható és abban egyetértünk, hogy a fejlesztésekhez, az önkormányzati infrastruktúra bővítéséhez további források szükségesek. Ezek ma nagyobb részben csak pályázatok formájában érhetők el. Egyébként ezek ma nagyon jó részben a TOP-os pályázatokon akár a kistelepülések részéről is elérhetők, és ezek pártállástól függetlenül elérhetők, ugyanakkor egyre több az a belföldi forrás, például a Belügyminisztérium által meghirdetett pályázatokon, amikor a kistelepülések a napi problémáik megoldásához, az intézményeik karbantartásához, felújításához forrásokhoz juthatnak. S az sem igaz, hogy ez párthoz, pártálláshoz kötött lenne. Elég, ha csak a tavalyi év végére visszautalok, amikor 16-17 milliárd forintnyi támogatás jutott az abban az évben pályázatot benyújtó településekhez, és a legkisebb települések is akár 5, 15, 30 millió forintot nyerhettek el intézményfenntartásra, intézményfelújításra vagy éppen útépítésre. Szó nincs tehát arról, hogy az önkormányzatoktól a kormányzat forrást vonna el, és különösen nincs szó arról, hogy az önkormányzatokat bármilyen módon pártállás szerint vagy bármilyen más okból megkülönböztetnénk.

Visszatérve a köztisztviselői illetményalapra: Dömötör Csaba államtitkár úr állítása teljesen helyénvaló, hiszen az önkormányzatok mindig is tudták szabályozni a köztisztviselőik bérét. Egyébként ma is vita van a sztrájkot hirdető szakszervezet és az önkormányzati érdekszövetségek között, hiszen a nyolc önkormányzati érdekszövetségből hét azt mondja, ők úgy képzelik el a béremelést, hogy az ne legyen kötelezően meghatározott illetményalappal. Ők azzal egyetértenek, hogy 2017. január 1-jétől az illetményalapot az önkormányzatok saját maguk is meghatározhatják, de ők nagyobb szabadságot látnak abban, hogy továbbra is akár személyi bérrel, akár az illetmény eltérítésével a dolgozóikat a munkavégzés színvonalától függően tudják többletjövedelemmel támogatni. Amikor a szakszervezet száz-egynéhány önkormányzati hivatal sztrájkjáról beszél, akkor azért érdemes felfigyelni arra, hogy ezen hivatalok részben nagyobb hivatalok, olyan dolgozók sztrájkolnak, akik egyébként nem a bértáblázat szerinti bérezésben részesednek, hanem annál lényegesen magasabb béreket kapnak. Ez egyértelműen jelzi, hogy ez a sztrájk sokkal inkább politikai jellegű, mint valóban a bérhez kapcsolódna.

S még egyszer hangsúlyoznám: a szakszervezettel ellentétben az önkormányzati érdekszövetségek, amelyekkel egyébként rendszeres és formális érdekegyeztetési fórumokat tartunk, és ezeken rendszeresen el tudják mondani és el is mondják az önkormányzati érdekszövetségek, amelyek gyakorlatilag lefedik a teljes magyarországi önkormányzati rendszert, a véleményüket az önkormányzati törvényről és a finanszírozásról is. Tehát az ő véleményük egyértelműen az, hogy jó az, hogy az önkormányzatok maguk dönthetnek az illetményalap mértékéről, emellett ők szabadon szeretnének a dolgozók bérének eltérítéséről, illetve a személyi bér megállapításáról dönteni, tehát ezt a szabadságot mindenképpen szeretnék megoldani.

Természetesen az önkormányzati szövetségek is szeretnének többletforrást ahhoz, hogy tovább tudják a béreket emelni, ez nyilvánvaló. Én azt gondolom, hogy ez minden esetben igaz. Az lenne a jó, ha minél több forrást tudnánk arra biztosítani, hogy a bérek emelkedjenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)