Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem az ülésteremben Schmitt Pál köztársasági elnök urat. (Taps. - Dr. Schmitt Pál felállva köszöni meg a tapsot.) Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat. (Az LMP-s képviselők felnyitott laptopján a következő felirat olvasható: "Tüntetés április 17.")

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 20. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Móring József Attila és Göndör István jegyzők lesznek a segítségemre.

Tisztelt Ház! 2001 óta minden évben április 16-án megemlékezünk a holokauszt magyar áldozatairól. 1944-ben ezen a napon lépett hatályba az a kormányrendelet, amely előírta a zsidók vagyonának bejelentését és zár alá vételét. Ezt követően Kárpátalján és Északkelet-Magyarországon 13 nagyobb gettót és bevagonírozási központot alakítottak ki, és az elkövetkező hónapokban országszerte megkezdődött a magyar zsidóság gettókba kényszerítése. 1944-ben és 1945-ben közel 600 ezer magyarországi zsidó, roma és politikai üldözött esett áldozatul a tervszerű népirtásnak; csak Auschwitzban a magyarországi zsidó deportáltak közül mintegy 350 ezer honfitársunk vesztette életét.

A holokauszt az egész magyar nemzet tragédiája. Amikor a tragédia bekövetkezett, a nemzet és a társadalom már védtelen volt. Évekkel korábban törvények sora rekesztette ki a nemzetből és a magyarságból zsidó honfitársainkat, ellehetetlenítve életüket; hátrányosan megkülönböztették őket, emberi jogaikat és méltóságukat eltaposták. A deportálásukra az ország német megszállása után került sor, a magyar közigazgatási szervezet közreműködésével, a hazai közvélemény többségének bénultságával vagy éppen közönyével kísérve.

Az emléknap: figyelmeztetés és emlékezés. Megemlékezünk az áldozatokról, és gondolunk a túlélőkre és leszármazottaikra is, akik máig lelkükben hordozzák e korszak borzalmait. Megemlékezünk azokról is, akik életük kockáztatásával mentették, menekítették üldözött honfitársaikat. És figyelmeztetjük magunkat, polgártársainkat arra: minden körülmények között elfogadhatatlan, hogy embereket vallásuk, fajuk, származásuk, bőrszínűk, nemzetiségük, anyanyelvük miatt megkülönböztessenek, elpusztítsanak. Figyelmeztetünk kell magunkat, hétköznapi szegregációval, verbális erőszakkal is ráléphetünk arra az útra, amelyről olykor nem könnyű felismerni, hogy rossz irányba vezet, amelyről nehéz visszafordulni, és amely a múltban Auschwitzba vezetett. A kirekesztés és a jogfosztás nemcsak az egyént fenyegeti, hanem veszélyt jelent a társadalomra is, megfojtja, ellehetetleníti a demokráciát, szétszakítja a nemzetet.

Tíz esztendővel ezelőtt született határozatunk zárómondatát idézem: "A magyar holokauszt emléknapján a Magyar Országgyűlés a magyar nemzet nevében mély részvéttel hajt fejet a vészkorszak áldozatai és sokat szenvedett túlélői előtt."

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schmitt Pál köztársasági elnök úr, az alkotmányozásról. Elnök úr, tisztelettel felkérem felszólalásának megtartására. (Dr. Schmitt Pál a szónoki emelvényre lép.)