Készült: 2024.05.10.08:19:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (1999.10.21.), 386. felszólalás
Felszólaló Molnár László (FKGP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:46


Felszólalások:  Előző  386  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MOLNÁR LÁSZLÓ (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés vitájának mindig az az egyik legkiemelkedőbb része, amikor a társadalombiztosítás és az élőmunka terheinek kérdése és kapcsolata kerül előtérbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, mindenki tisztában van azzal, hogy a tb ma meglévő problémái nem a kormányváltás következményei. A Független Kisgazdapárt és a Fidesz koalíciós kormánya az első pillanattól kezdve a megörökölt problémák kezelésére törekszik. Tudjuk azt, hogy a már legalább harminc éve megoldatlan problémát mi sem tudjuk másfél év alatt megoldani.

Örvendetes az a kormánypárti törekvés, miszerint a minimálbért két év alatt 19 500 forintról 25 ezer forintra kívánja emelni. Természetesen a Független Kisgazdapárt elkötelezte magát az egészségügy mellett, hiszen mi is egészségesebb fiatalokat szeretnénk, hisz ha az emberek aktív korukban is egészségesebbek, akkor a pihenőkort elérve aktívabbak tudnak maradni, ez hasznos a családoknak, generációknak és a társadalomnak is.

Észrevételeimet ezzel a költségvetési témával kapcsolatosan kiváltképpen a vállalkozók és a nyugdíjasok szemszögéből szeretném megtenni. A munkavállalók és a munkaadók, azaz a vállalkozók szempontjából megvizsgálva, a tb-terhek szinte már az elviselhetetlenség határát súrolják mindkét oldalon. Indokolhatatlan tehernek tartom, hogy a nyugdíjas alkalmazott bére után is 33 százalékos tb-járulékot fizessen a munkáltató, holott a nyugdíjas alkalmazott ezután semmiféle juttatásban nem részesül, kivéve az üzemi baleset esetén járó baleseti táppénzt. Igazságosabbnak tartanám a nyugdíjas vállalkozóhoz hasonlóan csak 5 százalékos baleseti járulék fizetését.

Megjegyezni kívánom, hogy a nyugdíjasok munkavállalását, és így az alacsonyabb nyugdíjak pótlását is hátráltatja, hogy a nyugdíj és a nyugdíj melletti kereset összevonása után adózik. Természetesen tudom, hogy az összevonáskor a nyugdíj levonásra kerül, és csak a nyugdíj feletti rész adózik, de ez sajnos egy magasabb kategóriát jelent a dolgozó nyugdíjas számára. A nyugdíjas alkalmazott foglalkoztatása esetén indokolatlan a 3600 forintos eho fizetésével terhelni a munkáltatót, amíg a nyugdíjas egyéni vállalkozó ez alól mentesítve van. Hangsúlyozom: nem azt szeretném, hogy az egyéni vállalkozó is fizessen, hanem ellenkezőleg. Természetesen nem tudok egyetérteni az amúgy is irreálisan magas eho további emelésével.

A jelenlegi 15 napos betegszabadság igen komoly terheket ró a munkavállalókra. Ennek bármilyen kiterjesztését természetesen nem tudom támogatni. Az, hogy a munkáltató a legrövidebb időn belül megszabadul ezen alkalmazottjától, aki gyakorlatilag a betegszabadságot igénybe veszi, sajnálatosan meg kell állapítanom, a mai vállalkozói körben természetesnek tűnik.

(20.50)

Fennáll egy másik lehetőség is: a munkahelyéhez, munkájához ragaszkodó alkalmazott kénytelen betegen is bemenni a munkahelyére. A betegszabadsággal a munkavállaló sem jár jól, hiszen abból a táppénzzel ellentétben levonják az őt terhelő járulékokat is, például a 11 százalék nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkavállalói járulékot. Ezen túl a betegszabadság csak munkanapokra illeti meg a munkavállalót, a táppénz naptári napokra jár. Az előbbi terheket a tb-nek kellene továbbra is vállalnia, és a befolyó járulékok terhéből kellene finanszíroznia.

Egy nagyon lényeges kérdéssel szeretnék a további hozzászólásomban foglalkozni. Kimutatást készítettem a jelenleg érvényben lévő törvények alapján az élőmunka terheiről. Az alábbiakban szeretném bemutatni, hogy az élőmunkát egy dolgozóra, illetve egy alkalmazottra vonatkozóan ma milyen költségek terhelik, tekintettel arra, hogy véleményem szerint nagyon sok képviselőtársam sincs tisztában a pillanatnyi helyzettel. Tájékoztatni szeretném a tisztelt Házat ebben a kérdésben, hogy a legnagyobb teher itt is a 33 százalék tb-járulék. Ehhez jön 3 százalék munkaadói járulék; hozzájön az egészségügyi hozzájárulás, amely jelenleg 3600 forint/hó; az üzemorvosi díj havi minimuma 400 forint; a szakképzési hozzájárulás 1,5 százalék; a 15 nap betegszabadságra járó bér mintegy 75 százaléka; a táppénz egyharmadának fizetési meghagyás után kötelező befizetése.

Az alábbiakat számszerű példán keresztül mutatom be a minimálbér jelenleg 22 500 forint összegére vetítve. A munkaadó terhei, hangsúlyozom, a munkaadó terhei: a bér 22 500 forint; a tb-járulék 33 százalék, 7425 forint; a munkaadói járulék 3 százalék, 675 forint; az egészségügyi hozzájárulás 3600 forint; az üzemorvosi díj 400 forint; a szakképzési hozzájárulás 1,5 százalék, ebben az esetben 337 forint. Ez összesen 34 937 forint, ez a munkaadói teher.

A munkavállalót terhelő költségek a bruttó 22 500 minimálbérből számítva: a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék 11 százalék, 2475 forint; a személyi jövedelemadó 20 százalék, 4500 forint; a munkavállalói járulék 1,5 százalék, 337 forint. Ez összesen 7312 forint. A munkavállalót alkalmazotti kedvezmény illeti meg, ami a jelen esetben 450 forintot tesz ki, így a minimálbér mellett dolgozó alkalmazott nettó 15 638 forintot keres.

A fentiekből is jól látható, hogy a munkavállaló kézhez kapott nettó bérének több mint a dupláját kell a munkáltatónak kifizetnie. Ezek a számítások nem tartalmazzák a beteg munkavállalót foglalkoztató munkáltató terheit. Ezek a következők: 15 nap betegszabadságra a munkáltatónak a bér minimum 75 százalékát kell fizetnie, ami a minimálbérre vetítve 11 509 forint; ennek a 33 százaléka a tb, 3798 forint; ahogy az előbb is említettem, az üzemorvosi díj 400 forint; a munkaadói járulék 3 százalék, 345 forint; a szakképzési hozzájárulás 1,5 százalék, 173 forint. Ez összesen 16 225 forintot tesz ki, illetve fizet ki a munkaadó ebben az esetben. Itt kívánom felhívni a figyelmet, hogy erre az időre a munkaadónak nincs is alkalmazottja.

A munkavállalót a betegszabadság alatt a következők terhelik, ha a bruttó bére 15 napra 11 509 forint: a 11 százalék egészségügyi és nyugdíjjárulék 1266 forint; a 20 százalék személyi jövedelemadó 2302 forint, a munkavállalói járulék 1,5 százalék, 173 forint; az alkalmazotti kedvezmény a személyi jövedelemadóból mínusz 230 forint, az előző összegekből lejön. Ez összesen 3511 forint. A munkavállaló 15 nap betegszabadság idejére nettó 7998 forintot kap a minimálbér figyelembevételével. A 15 nap betegszabadság után táppénz illeti meg a munkavállalót. A munkáltatót ebben az esetben már nem terheli a bér és annak járulékai, az üzemi orvosi díj azonban igen, viszont a kifizetett táppénz egyharmad részét fizetési meghagyás címén ki kell fizetnie. Ezek a számok a jelenlegi állapotokat rögzítik.

A fenti számításokkal arra akarok rámutatni, hogy mindaddig nem várható javulás a feketemunkaerő-piac területén, ameddig ezeken az irreális magas terheken nem változtatunk. Természetesen azért javaslom, hogy ezen változtatni kell, mert igenis, a költségvetés és a tb-költségvetés számára az egyik legnagyobb problémát a feketemunkaerő-piac jelenti. A terhek csökkentését a kormány célul tűzte ki, de ez a cél sajnos még nem teljesült. Természetesen a Független Kisgazdapárt és a Fidesz koalíciója a terhek csökkentése mellett tört lándzsát, de mi nem azt ígértük, hogy ezt rögtön most meg tudjuk tenni, hanem azt, hogy a gazdaság teherbíró képességét figyelembe véve esetlegesen ennek a kormányzati ciklus végére be kell következnie.

Egyetértek azzal, hogy a tb-terhek csökkenését csak akkor lehet végrehajtani, ha az egész egészségügyi reformot is végrehajtjuk. Természetesen a kormánynak az egészségügyi reformba széles tömegeket kell bevonni, és az érintettek érdekképviseletével is tárgyalni kell. A kormány eltökélt szándéka, hogy az egészségügyi reformot kezeli, és a jelenlegi formában nem fogja fenntartani, mert a gazdaság tűrőképességét ez a változat már nem viseli el. Ez azt jelenti... (Bauer Tamás: Ez a nyugdíjreform!) Az egészségügyi reformról beszélek. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy az egészségügybe és a tb-költségvetésbe több pénz folyjon be, mindenképpen a vállalkozók széles tömegeit kell megnyerni, hogy a munkavállalókat a magyar vállalkozók - úgy, mint a külföldiek - megfelelő módon, értékben fizessék meg.

Ennek a szabályzó tételeit sajnálatos módon mind ez idáig még nem találtuk meg. Tekintettel arra, hogy égetően fontosnak tartom azt, hogy a multinacionális nagyvállalatok, amelyek Magyarországon telepeket létesítenek, szabályozva legyenek arra, hogy a magyar munkaerőt megfelelő módon megfizessék; természetesen ezek a tételek, amelyeket az előbb felsoroltam, a minimálbérre lettek lebontva. Ha itt az alap magasabb, akkor természetesen a befizetések is másképp alakulnak.

Köszönöm, hogy meghallgattak. A számszaki részbe azért bonyolódtam bele, mert megtekintettem az előző jegyzőkönyveket, és úgy láttam, hogy ez még nem volt így lerögzítve, és nagyon sok ember nem tudja azt, hogy ahhoz, hogy egy másik állampolgártársunknak a fizetését egy vállalkozó vagy egy vállalkozás előteremtse, gyakorlatilag igen kemény terheket kell teljesíteni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  386  Következő    Ülésnap adatai