Felszólalás adatai

CSATÁRI JÓZSEF (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló T/1658. számú törvényjavaslat költségvetési előirányzata XII. fejezetének agráriumot érintő részéhez szeretnék hozzászólni. Magyarországon a közepesen és jól működő és művelhető földterület aránya az ország területéhez viszonyítva több mint 60 százalék; ez a tízszerese a világátlagnak.

Kedvező ökológiai és közgazdasági viszonyaink, az agrártermelés hagyományai alapján hazánkban a mezőgazdasági termelés kiemelkedő jelentőségű, mivel minden harmadik polgár valamilyen módon kötődik a mezőgazdasághoz.

A magyar nemzetgazdaság két legjelentősebb ágazata a mezőgazdasági alaptevékenység és az élelmiszeripar. Sorsuk alakulása tehát annyi figyelmet igényel, mint amennyit a két legnagyobb ágazat megérdemel. A magyar mezőgazdaság működőképességének megtartása és igényelt fejlesztésének elősegítése nemcsak a mezőgazdaságból élők, hanem a nemzet egészének érdeke. Ha a nemzetgazdaságot a családhoz hasonlítanám, akkor különbséget kell tennünk a családot eltartók és az eltartottak között. Ez nem fontossági sorrendet jelent, de alapvetően befolyásolja a család mindenkori életszínvonalát. Logikus és természetes érv, hogy amennyiben az eltartók - jelen esetben az ipar, az idegenforgalom, a mezőgazdaság - jövedelemtermelő képessége nő, úgy folyamatosan és arányosan javul az eltartottak, jelen esetben az oktatás, az egészségügy és más nem termelő jellegű, az elosztásban érdekelt területek helyzete. A termelő ágazatok sorsának, jövedelemtermelő képességük növelésének kérdése tehát közös érdek.

A nemzetgazdaság egyetlen ágazata a mezőgazdaság, ahol az európai uniós csatlakozás együtt jár a termelés szigorú mennyiségi szabályozásával. Az ország érdekei azt diktálják, hogy a mezőgazdaság termelése, közgazdasági és természeti adottságainak ilyen kihasználása megfelelő szinten történjék, ami az esetek többségében magasabb, mint a jelenlegi termelés. Amennyiben ezt nem tudjuk feltételeiben megteremteni és kihasználni, akkor évtizedekre vagy végleg elveszítjük azt az esélyt, amely lehetővé teszi az agrártermékek egy jelentős körének igényelt exportját. Több tízezer ember számára jelent biztos munkalehetőséget az ország azon körzetében, amely a vidéket jelenti, ahol nagyon sokszor a mezőgazdasági termelés a megélhetés egyetlen forrása.

Bár nem szoktunk róla beszélni, de ez egyidejűleg érinti Magyarország iparát is, hiszen a mezőgazdaság jelenti a hazai ipar által előállított termékek egy részének legbiztosabb, folyamatos vásárlói körét, amelyet részben elveszítünk akkor, ha a mezőgazdasági termelés mennyiségi szintje az indokoltnál alacsonyabb. A kvóták előnytelen meghatározása Magyarország számára azt a veszélyt is jelentheti, hogy a fogyasztás növekedése esetén olyan terméket is kötelezően importálnunk kell, amelynek hazai előállítását meg tudtuk volna szervezni. A vidékfejlesztés a nemzetgazdaság egyetlen területe, amely nemcsak az ott élő emberek esélyegyenlőségét javítja, hanem különleges befektetési lehetőséget is jelent, hiszen egy adott nagyságrend erejéig a SAPARD-program keretén belül jóváhagyott fejlesztések azt teszik lehetővé, hogy az ország minden forintnyi befektetése kiegészül három vagy négy forintnyi vissza nem térítendő uniós forrással. Ennek nem kihasználása bűn lenne.

Annak a - nem csak a mezőgazdaságban dolgozók részéről megfogalmazott - társadalmi igénynek, hogy a magyar mezőgazdaság az uniós csatlakozás időszakában verseny- és működőképes legyen, a költségvetés jelenlegi kerete csak részben teremti meg a feltételeit, és csak részben tesz eleget az agrárgazdaság fejlesztését törvényerővel szabályozó és elősegítő 1997. évi CXIV. számú törvény előírásainak.

(13.40)

A minőségi és mennyiségi termelés feltételrendszerének javítása, technikai eszközállományának korszerűsítése, a jelenlegi uniós szinthez való közelítése a magyar mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének elengedhetetlen feltétele. Ennek érdekében kérem a piacrajutási, termelési és beruházási támogatás összegének 61,7 milliárd forintos emelését, amelynek nagyságrendje, tételes egyeztetése, jogosultságának szakszerűsége fontos részét képezte és képezi a mezőgazdasági termelők képviselőivel kötött minisztériumi megállapodásnak. A versenyképes mezőgazdasági termelés személyi feltételeinek, a szakmai képzettség megteremtésének és javításának, a szaktanácsadásnak, a falugazdász-hálózat bővítésének megteremtése és javítása, valamint a SAPARD-program költségeinek Magyarországot terhelő hányada további 31,6 milliárd forint költségvetési többletfelhasználást igényel.

Tudomásul vesszük, hogy a mezőgazdaság többletforrásigénye nem irányulhat más tárcák általunk is támogatott és jogszerűen megfogalmazott igénye ellen. Az agrárgazdaság fejlesztését nem ellenük, hanem egy nemzet javára kívánjuk megvalósítani. A mezőgazdaság verseny- és életképességének javítása nemcsak úgy lehetséges, hogy többletforráshoz juttatjuk, hanem úgy is, hogy szigorú feltételekhez kötve, jövedelem- és foglalkoztatási garanciákat igényelve, meglévő kötelezettségeiket, hiteleiket csökkentjük.

Egy gondosan kimunkált, a mezőgazdaság egészét érintő reorganizációs program igényelte 55 milliárd forintnyi többlethitel garanciafedezete egy olyan program indítását és több évre ható működését tenné lehetővé, amelyben a gazdasági élet szereplői maguk dönthetnék el saját létjogosultságukat úgy, hogy a vállalt garanciák teljesítése esetén egyes ágazatokban olyan többlettermék kerülne előállításra, amelynél az uniós támogatás igényelhetősége esetén e program valós finanszírozója a későbbiekben maga az Unió lenne.

A mezőgazdaságban bekövetkező kedvező változások ellenére, sajnos, a jelenlegi helyzet az, hogy csak részben teljesültek terveink, romlott az ágazat jövedelempozíciója, folytatódik és megfelelő további intézkedések hiányában felgyorsulhat az ágazat lemaradása, ami végső soron azt eredményezheti, hogy a magyar agrárgazdálkodók egy esetlegesen közeli uniós csatlakozás legfőbb vesztesei lesznek.

A mezőgazdasági termelés csökkenése és a jövedelmezőség romlása már rövid távon is veszélyezteti a nemzetgazdaság egyensúlyát és növekedési esélyeit. A döntést hozó parlament felelőssége és feladata nem kevesebb, mint Magyarország valószínűleg utolsó nemzeti agrárprogramjának és feltételrendszerének meghatározása. Ez teszi a mostani döntéshozatalt különösen nehézzé, ugyanakkor felemelően felelősségteljessé. Ennek szellemében kérem hozzászólásom és az e témában beadott módosító indítványunk támogatását és elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az FKGP és az MSZP soraiban.)