Felszólalás adatai

DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jövedéki adó szabályozásában olyan mértékű változtatás, mint amit az elmúlt évben a bor jövedéki körbe vonása jelentett, nem szükséges.

Az 1998. január 1-jével bevezetett jövedékiadó-rendszer jól működik, biztosítja a jövedéki termékek adóztatását. A javaslat elsősorban a tételes jövedéki adók valorizációjára irányul, valamint a szabályozás kisebb, pontosító jellegű korrekcióit tartalmazza. Hozzászólásomban elsősorban a bor jövedéki termékké válásának problémakörével foglalkozom, mivel ez a szabályozás az elmúlt tíz hónapban elég sok vihart kavart.

Természetes dolog, hogy az eddigi rendezetlen termékpálya rendezett irányba történő terelése komoly érdeksérelmekkel járt együtt. Az év folyamán a szőlőtermelőknek és a bort előállítóknak folyamatos regisztrációs és adminisztrációs feltételeknek kellett megfelelniük. Nem vitatjuk, hogy túl gyors és sokkoló volt a törvényben előírt adminisztrációs teher, viszont a piacra kerülő olcsó hamisítványok az ágazat eredményességét veszélyeztették. A rendkívüli tavaszi és nyári időjárás miatt az Alföldön két héttel előbb kezdődött a szüret. Az idei szőlőfelvásárlási árak mintegy 20-30 százalékkal, esetenként 50 százalékkal is magasabbak az elmúlt évinél. Ez némiképp tompítja az adminisztrációs teherrel szembeni ellenérzést.

Rendkívül sok bírálat érte a törvényt, hogy miért volt szükség a szőlőtermelők regisztrációjára. Mivel jelenleg nincs pontos ültetvénykataszter, a vám- és pénzügyőrségnek saját adatbázist kellett létrehozni. A Pénzügyminisztérium nyitott volt a bor jövedéki szabályozásával kapcsolatban, és a vámtörvény módosítása kapcsán már jelentős egyszerűsítésekre került sor, de az előttünk lévő törvényjavaslat is lehetőséget ad a további javításra.

(10.10)

Jelenleg a bor jövedéki rendszerbe történő beépülésének legvitatottabb pontja a PM-FVM közös rendeletében szabályozott borkísérő okmányok és a szőlő-bor pincekönyv. A borkísérő okmányok párhuzamos többletadminisztrációra kényszerítik a szállítókat. A borpincekönyv kitöltése borászati előképzés nélkül szinte lehetetlen. Ezen feltétlenül változtatni kell.

Szinte naponta foglalkozik a média az 1500 négyzetméter problémakörével. Véleményem szerint a területek szétíratása, földhivatali bejegyzése jóval munka- és költségigényesebb, mint a vámhivatalokhoz történő bejelentkezés.

A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a nem jövedéki engedélyes kereskedőknek napi nyilvántartást kell vezetni a borforgalomról. Ugyanez a szabályozás nagyobb adótartalom mellett nincs előírva a szesz- és sörforgalmazókra. Tehát ezt a szabályozást vagy egységesíteni kell, vagy a bor vonatkozásában is eltörölni. A Gazdasági Minisztérium rendeletben szabályozta a termelői borkimérésre vonatkozó szabályokat, így oldódhatnak a borturizmusra vonatkozó kötöttségek.

Szeretnék néhány szót ejteni a törvényjavaslatba bekerült állami ellenőrző jegyre vonatkozó új szabályozásról, amely szerint az állami ellenőrző jegy egy zárjegybe lenne összevonva. Ezt a javaslatot nem tudom támogatni, függetlenül az indoklástól, mely szerint az intézkedés a minőségi borokat, borpárlatokat előállító termelőknek kedvezne. Véleményem szerint a minőségi boroknál a fogyasztási adóról a jövedéki adóra történő áttérés jelentős adócsökkenést eredményezett, tehát a 3 forint értékű állami ellenőrző jegy nem jelenthet problémát. Az állami ellenőrző jegyet a vevők elfogadták, keresik és biztosítékot látnak a jó minőségre. Nem tartjuk jó szabályozásnak, hogy a zárjegyeket csak Budapesten a 16. számú vámhivatalban lehet igényelni és átvenni. Legalább a borvidéki központokban szükséges lenne a zárjegyek átvételére lehetőséget biztosítani.

Összegezve a mondanivalómat: a T/2977. számú törvényjavaslatot elfogadásra javaslom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)