Felszólalás adatai

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondoltam az imént, hogy a kizárólagos törvényhozási tárgyakról, ha egyáltalán akarunk beszélni részletesebben, akkor a jogalkotási törvénynél kell, és erre utaltam. Wiener képviselő úr mégiscsak belebocsátkozott, bár az alkotmánynak ezek a pontjai különösen, amelyeket most tárgyalunk, ezzel a fogalomkörrel nem igazán foglalkoznak. Ha ő elmondhatta most a maga nézetét, akkor én hadd reflektáljak. Nagyon rövid leszek, mert itt is tartanám magam ahhoz, hogy nem akarom megismételni az általános vita során elmondottakat.

Valóban másfél évvel ezelőtt erről itt, ezekben a padsorokban ülve nagyon részletesen vitatkoztunk, és konkrét példákat is elemeztünk. Én, ha jól emlékszem, az egészséghez való alapjogot említettem, ami megjelenik az alkotmányban, és mint minden alapjog, rá is vonatkozik az alkotmány 8. §-ának az a szabálya, hogy az alapvető jogokat törvényben kell szabályozni, az alkotmány eme rendelkezése folytán egy kvázi kizárólagos törvényhozási tárgynak értendő. Ezt az egészséghez való alapjogot vetettem össze az állampolgárok egészségügyi helyzetével kapcsolatos olyan egyéb intézményekre vonatkozó szabályozással, amelyek a 1987. évi XI. törvény szerint kizárólagos törvényhozási tárgyat képeznek. Rámutattam arra, hogy a kettő nem fedi egymást, tehát az, hogy az alkotmányban ott vannak, valóban vannak rendelkezések, amelyek törvényalkotási tárgyakat írnak körül, még nem teszik fölöslegessé azt, hogy a jogalkotási törvényben szisztematikusan összefoglaljuk, szabályozzuk és az alkotmányban foglalt törvényhozási tárgyak körét kibővítsük.

Ebben a két percben erről ennyit kívántam elmondani, és talán sikerült is a másfél évvel ezelőtt elmondott álláspontunkat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) fölidézni képviselő úr és mindenki emlékezetébe, aki ezt a vitát akkor is figyelemmel kísérte.

Köszönöm.

(14.20)