Felszólalás adatai

Lendvai Ildikó képviselő asszony felvetéseire csak utalni szeretnék. Valóban nem tárgya a beszámolónak a törvénymódosítás, amely az információszabadsággal kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozik. Azt gondolom, hogy sokan hiányolták az üvegzseb keretében az üzleti titok fogalmát, illetőleg hogy mi az, ami az üzleti titok alól mentességet adhat. Ennek szabályai nincsenek még elfogadva; gyakorlatilag az új Ptk. hatálybalépésével ez most megtörténik.

Az információszabadság egyéb rendelkezéseit érintő módosításokra azt tudom mondani, hogy a hatóság nyilvánvalóan úgy fog a jövőben is eljárni, hogy az állampolgároknak az az alkotmányos alapjoga, amelyről az Alkotmánybíróság úgy fogalmazott, hogy a jogállam működésének a feltétele, hogy az állampolgárok az államot ellenőrizzék, semmilyen formában ne csorbuljon. Az alapvető információhoz való hozzájutás az állampolgároknak olyan alapjoga, amely ebben a vonatkozásban az én álláspontom szerint korlátozhatatlan, a korlátok csak alkotmányosak lehetnek, ilyen pedig a szakszerű minősítés. Nem tartozik ide az a fajta minősítés, amelyre Kulcsár képviselő úr is utalt, amelyek - és ezt tapasztalhattuk, volt szerencsém a hatéves ombudsmani időszakom alatt is tapasztalni - gyakorlatilag politikai célból történő minősítések, azért, hogy a közvélemény, a köz ne ismerje meg ezeket az adatokat.

Én úgy értékelem, hogy a benyújtott módosítások, amelyek az infotörvénnyel kapcsolatban megszülettek, csak olyan pontosításokat eredményezhetnek, ami az alapvető információhoz való hozzájutást nem befolyásolja, ugyanakkor képes a visszaélésszerű információhoz jutást megakadályozni vagy legalábbis csökkenteni. Tudomásul kell venni, hogy nagyon fontos az átláthatóság, így tehát az, hogy a köztisztviselők adatai nyilvánosak legyenek. De milyen adatok? Ez folyamatosan kérdés volt. Azzal magam is egyetértek - és ez a benyújtott javaslat az én elképzelésem szerint csak ezt hivatott megakadályozni -, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok visszaélésszerű terjesztése ne valósulhasson meg. Az adatok megismerése nem korlátozott, ugyanakkor azt gondolom, hogy a köztisztviselők érdekét is súlyosan sértheti, ha interneten olyan adatbázisokat állítanak össze, amelyek az ő több évre visszamenő jövedelmét, jutalmát tartalmazzák, korlátozva ezzel a magánszféráját, és a törvényjavaslat külön törvénybe utalja azokat az adatokat, amelyeket viszont kötelező megjelentetni. Azt gondolom, hogy afelől kétség nem lehet, hogy bár nem köztisztviselői státusban vannak, de miniszterek, államtitkárok, olyan vezető köztisztviselők, akik egyértelműen olyan feladatot látnak el, amelyben képviselik az adott intézményt, ezeket biztos, hogy nyilvánosságra kell hozni. Azoknak viszont, akik egy ügyet javaslatra előkészítenek, hogy interneten, adatbázisba rendezve ezek az adatok megjelenjenek, azt gondolom, hogy a magánszféráját védheti egy ilyen rendelkezés.

Ugyanúgy valóban kérdés lehet, tapasztalható, hogy az igazgatás, közigazgatás, államigazgatás lebénítható azzal, ha több tíz, száz - határtalan a szám - beadvány érkezik, amely olyan szintű adatokat kér, amelyek meghaladják az alapadatok szintjét, azt, amivel az állampolgárok az ellenőrzést el tudják végezni. Ha van olyan, törvényben meghatározott más szerv, amely például egy számlaszintű ellenőrzésre jogosult, a hatóság ezeket a módosításokat olyan formában fogja alkalmazni, illetőleg abban a formában vesszük figyelembe, és adott esetben hívjuk fel a jogalkotó figyelmét, ha látjuk ezeket a tapasztalatokat.

(13.50)

Egyetértek azzal, hogy viszont az a jog a hatóság elnökét nem illeti meg, hogy közvetlenül az Alkotmánybírósághoz forduljon. Én örültem volna egy ilyen lehetőségnek, de azt is tudomásul veszem, ha a jogalkotónak más az elképzelése, hiszen egy csatorna mégiscsak nyitva van: az alapjogi biztoshoz fordulás lehetősége. Ugyanakkor egy B-variációt is el tudnék képzelni, hogy legalább az alapjogi biztos a beszámolójában legyen köteles megindokolni, hogy miért nem fordult az Alkotmánybírósághoz, ha ezt a hatóság elnöke kezdeményezte.

Lukács képviselő úrnak köszönöm, hogy megköszönte a munkatársaimnak a munkáját. Én ezt a pulpitusról nem tettem meg. Korábban igen, ez úton viszont szeretném pótolni, hogy itt az Országgyűlésben is megköszönjem a munkatársaim munkáját.

Egyetértek a média szerepének a növelésével. Mi indítottunk ebben az évben - reményeim szerint erről majd jövő évben bőven be lehet számolni - egy gyermekjogi projektet a biztonságos és tudatos internethasználat elősegítése érdekében. Nyilvánvalóan itt nagy médiamegjelenésre számítunk.

Egyetértek Kulcsár képviselő úr felvetésével. Valóban, a választásokkal kapcsolatos adatkezelések, a visszaélések lehetősége olyan területe, olyan szürke zónája az adatkezeléseknek, amelyeknél mindig megfogalmazódik gyanú. Ezeket a gyanúkat általában nem igazolja vizsgálat, viszont egyetértek azzal, hogy olyan terület, amelyet úgy kell szabályozni és adott esetben úgy kell szankcionálni, hogy ennek legyen elrettentő hatása is.

Egyetértek azzal is, hogy az információszabadság keretében a közérdekű információhoz való hozzájutás és a személyes adatok védelme összhangjának a megteremtésével az ügynökmúlttal kapcsolatos szabályokon lehet változtatni. Azonban figyelembe kell venni azt a sajnálatos tényt, és erre utalt korábbi alkotmánybírósági döntés is, hogy az idő múlása itt rossz hatással van a lehetőségekre.

Turi-Kovács Béla képviselő úr felvetésével kapcsolatban egyetértek, Sólyom László 2006-ban fogalmazott úgy egy köszöntő levelében, amelyet az európai adatvédelmi konferencia megrendezésekor kaptunk, hogy talán az adatvédelem és az információszabadság területén érezhető a jogok kikényszeríthetőségének az a szenvedélyes volta, amely a rendszerváltáskor általában megvolt. Ezt a szenvedélyes hozzáállást azóta is tapasztaljuk.

Az is igaz az egyes adatkezelésekre vonatkozóan is, hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba belelépni. Nyilván így a hatóság álláspontja is bizonyos kérdésekben változhat. Kamerás megfigyelések vonatkozásában tény és való, hogy más a bűnüldözéshez fűződő érdek, más a bűnmegelőzéshez fűződő érdek; az is biztos, hogy kár lenne azt mondani, hogy nem, mert ténylegesen létezik egy olyan hatása a kameráknak, hogy az állampolgárok bíznak ebben a módszerben, legalább bizonyítási eszközként igénybe lehet venni a felvételeket. Az is tény, hogy nagyon sok esetben, mint korábban az adatvédelmi ombudsmannak, most a hatóságnak is kevés eszköz áll rendelkezésre abban az esetben, ha a szomszédok egymás közötti vitájában kell dönteni, kvázi a szomszédjog megsértéseként fogható ez fel. Így figyelembe véve a nemzetközi tapasztalatokat, a nemzetközi gyakorlatot is, amikor szomszédok vitájában merül fel a kamera használata, azokat az ügyeket át kívánjuk terelni a birtokháborításos ügyek közé, hiszen a jegyzőnek egy sokkal gyorsabb, a helyi viszonyokat jobban ismerő tapasztalatrendszere van, amely talán jobban szolgálhatja ezeknek az ügyeknek a kivizsgálását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)