Felszólalás adatai

Akkor többek között úgy érveltünk, hogy a biztosi intézmény működése során bebizonyosodott, hogy az ombudsmani hatáskör és eszköztár nem nyújt megfelelő mozgásteret a jogsértések kivizsgálására és szankcionálásra Az információtechnológia elterjedése s az ennek nyomán változó társadalmi szokások folytán, illetve a globalizáció által teremtett új helyzetben a kilencvenes évek közepén létrehozott ombudsmani rendszernél lényegesen hatékonyabb hatósági fellépésre van szükség. Erre a szerepre megfelelőbb szervezeti formaként a hatóságot ítéltük meg, így az ombudsmani intézmény helyett az új kihívásokkal szembenézni képes hatékony hatóság kialakítását tűztük ki célul. Ma pedig, 2013-ban már ott tartunk, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2012. évre vonatkozó beszámolóját értékelhetjük és vitathatjuk meg a Ház falai között.

A hatóság törvényi kötelezettségének eleget téve pár hónapos működés után beszámolót nyújtott be az Országgyűlésnek, majd egész éves működéséről az idei év márciusában is immáron egész évre vonatkozó jelentését megküldte. Így abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy még összetettebb, átfogóbb képet kaphatunk a hatóság első évének működéséről. Egy szervezetet, mint az előbb is említettem, nagyban minősít annak hatékonysága. A tavalyi év márciusában benyújtott beszámoló rögzíti, hogy a 2009-2011 közötti időszakban a lezáratlan ügyiratok száma 4256 volt, a hatóság által 2012-ben átvett, tehát lezáratlan ügyek száma pedig 2650 volt. Az új szervnek tehát nemcsak az indulás okozta nehézségekkel és kihívásokkal kellett szembenéznie - úgymint például az új szervezeti és működési rendszer kialakítása -, hanem elődje függő ügyeit is megörökölte, amint látjuk, pedig abból is akadt szép számmal.

De mint látjuk a teljes 2012. évre vonatkozó beszámolóból, ezzel a feladattal is sikerült megbirkóznia a hatóságnak, és a 2929 ügy közül 2550 vizsgálata 2013. január 31-ig befejeződött, így csupán 379 vizsgálat lefolytatása maradt hátra az elmúlt évből, tehát az ügyek 87 százalékát sikerült az első év során megoldaniuk. Ezzel kapcsolatban nagyon fontosnak tartom megjegyezni, az állampolgároknak fontos érezniük, hogy az ügyeik nem az asztalfiókokban landolnak, hanem érdemben foglalkoznak velük. Úgy vélem, a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság első évének ügykezelése erősíti az állampolgárokban a bizalmat, hogy a sérelmeik nem maradnak kivizsgálatlanul.

Természetesen a korábbi ombudsmani rendszerben nemcsak a munka gyülemlett fel, hanem nagyszámú állásfoglalás is, valamint szakmai tapasztalat, amit megítélésem szerint az újonnan felálló hatóság első évében megfelelőképpen tiszteletben tartott és felhasznált. A korábbi döntések új jogi környezetben történő érvényesülése megítélésének kérdése ugyanis komoly szakmai munkát feltételez, melyben - ahogy látom - a szerv vezetése sohasem a könnyebb ellenállás felé mozdult, és igyekezett átültetni a korábbi gyakorlatot. Míg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálati eljárásaiban komoly, sokéves előzményekre támaszkodhatott, addig a hatósági eljárásokat tekintve egy teljesen új kihívásnak kellett már 2012-ben megfelelnie. Úgy vélem, az a 13 határozat, amelyből 11 tartalmaz bírságkiszabást, szakmailag és a szerv függetlenségének megítélése szempontjából is megállja a helyét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a négy bírság előtt megtámadott határozatból már kettő a hatóság pernyertességével le is zárult.

Az adatok hatósági szintű védelmén túl úgy gondolom, hogy az információszabadság érvényesülése is kellőképpen hozzátartozik egy egészséges társadalom működéséhez, ha úgy tetszik, a demokráciához. Vannak olyan esetek is, amikor két alapjog együttes vagy egymással szembeni érvényesülésének az összhangját kell megtalálni, melyben a hatóságnak fontos feladata van. Határozott fellépéssel és világos joggyakorlat kialakításával az állami, önkormányzati tulajdonú társaságoknál, közfeladatot ellátó szerveknél nem lesz kérdés, hogy mi minősül közérdekből nyilvános adatnak.

(12.40)

A kormánynak és az állampolgároknak egyazon a céljuk, mégpedig a teljes átláthatóság, amelyhez a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság megfelelő segítséget nyújthat. Úgy gondolom, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság első éve is bebizonyította, hogy alapjogvédelem területén is lehet hatékony szervet működtetni, és adott emberi jog érvényesüléséhez jó eszközül szolgál a hatóságkénti fellépés és működés.

Végezetül engedjék meg, hogy további szakmailag eredményes és hasonlóan hatékony évet kívánjak 2013-ra is az Adatvédelmi Hatóságnak. Kérem képviselőtársaimtól a beszámolók elfogadását.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)