Felszólalás adatai

KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A valóban szoros szavazásban a kisebbség általában nem tartotta elfogadhatónak a benyújtott törvényjavaslatot. Mivel korábban szóló képviselőtársaim erről részletesen szóltak, csak a téziseket ismétlem meg.

Ismét össze nem tartozó törvényeket nyújtott be a kormány, amit az Alkotmánybíróság már kifogásolt. Ezekkel a törvénysalátákkal nehezíti a jogalkalmazást és a jogkövetést, és olyan bizonytalan gazdasági környezetet teremt, ami a vállalkozások számára egyre nehezebben teszi kiszámíthatóvá a jövőt.

A bizottságban a leghosszabb érdemi vita a bizottság illetékességi körébe tartozó salátában lévő törvénymódosításról folyt, ez az egyházak hitéleti és közéleti tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény módosítása. A törvénymódosításnak valóban két eleme van - az egyikre Arnóth képviselő úr utalt -, hiszen némi egyszerűsítéssel a törvényjavaslat megemeli az egyházak támogatási részét az állampolgárok 1 százalékos személyi jövedelemadó-tömegéből.

A képviselőtársam álláspontjával ellentétben azonban senki nem vitatta az előterjesztő képviselőjének azt az álláspontját, hogy az alsópapság helyzete további forrásokat igényel. Azt hiszem, nincs senki, sem hívő, sem nem hívő, aki elaggott papok szegénységét szívesen nézné, tehát nem a támogatás mértékéről van szó, hanem arról a törvényi megközelítésről, amit elfogadhatatlannak tartunk és visszautasítunk.

Először is nő a támogatás. Hozzá kell tennem, aggályosnak tartjuk, hogy a 2003-ban hatályba lépő szabályozásnál azt sem tudjuk, mekkora személyiadó-tömegről rendelkezünk, hiszen az inflációs többletbevétel előre nem látott módon emelheti meg a személyi jövedelemadó nagyságát. A kormány hallani sem akar arról, hogy az alsó sávban a személyi jövedelemadót megszüntesse, tehát először is nem tudjuk, hogy miről beszélünk. Ma körülbelül 9 milliárd forint ez az 1 százalékos adótömeg, és a 4,4 millió adózónak összesen az egyheted része rendelkezik az adójáról.

Ezt az egyhetednyi rendelkezést egészíti ki a törvénymódosítás a teljes - nem tudjuk, mekkora - adótömeg 0,8 százalékára, és a kiegészítés nem a rendelkezők arányában, nem a szétosztott pénzek arányában történik, hanem a népszámlálás egészen más célra és egészen más módon gyűjtött adatai szerint. A népszámlálási kérdőív ugyanis nem egyházakhoz való tartozásról, hanem vallásos meggyőződésről és hitfelekezethez való tartozásról beszél, következésképp ide olyan felekezetekhez való tartozást is be lehetett jelenteni, amelyek nem rendelkeznek egyházi jogállással, következésképp 1 százalékban sem részesülhetnek. Az egészben az a leginkább felháborító, amiről Bauer Tamás beszélt, hogy tulajdonképpen megtévesztő és csalárd volt az az adatgyűjtés, amelyik egy egyébként nem kötelezően közölhető adathoz olyan jogkövetkezményeket fűzött, amelyek az adatközlés időpontjában nem voltak előreláthatók. Magam is és képviselőtársaim is a vitában erről részletesebben fogunk szólni.

A bizottsági ülésen az ellenszavazatunkat indokoltuk azzal, hogy a benyújtott törvénykotyvasz vonatkozó része alkotmányos szempontból aggályos, összeegyeztethetetlen a statisztikai törvénnyel, és rendkívül fontosnak tartjuk, hogy elvonja az állampolgárok önrendelkezési jogát, amelyet már a hivatkozott törvényben, az egyházak finanszírozására vonatkozó törvény indokolásában is a törvényalkotó igen fontos elemnek tartott. Az 1 százalék felajánlása az állampolgárok önrendelkezési jogának kifejezése. Ezt az önrendelkezési jogot elvonni és egy népszámlálási adatgyűjtéshez kapcsolva állami erőszakkal újraosztani nem tisztességes, alkotmányos szempontból kérdéses és mindenképpen elfogadhatatlan.

Az emberi jogi bizottság kisebbsége igen nagy arányban ezért a törvényt nem támogatja, a véleményünket pedig a továbbiakban részletesen kifejtjük.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)