Felszólalás adatai

A helyi önkormányzatok 2014. évi helyzetének, működési feltételeinek megalapozását jelenti és a törvényjavaslatban megjelenített költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályok megítélését segítette volna, ha az alrendszerre vonatkozó indoklásban bemutatják az önkormányzatok szempontjából jelentős, de más fejezetben található előirányzatokat. Például közfoglalkoztatási programok, az európai uniós támogatások, ez évi intézkedések, így az adósságrendezés, a rezsicsökkentés önkormányzatokra gyakorolt, esetenként differenciált jövő évi hatásai. A beterjesztett költségvetési javaslat pozitívuma, hogy az előző évihez képest az egyes önkormányzati szövetségek által kezdeményezett változásokra részben sor került. Összességében megállapítható, hogy a 2013. évihez képest a 2014. évi törvényjavaslatban nincs pluszforrás, a többletként megjelenített mintegy 60 milliárd forint ugyanis döntő mértékben egyes működési feladatokhoz kapcsolódó korrekció.

Részletes megjegyzések az egyes rendelkezések önkormányzatokat érintő részéhez. Már említettem ezelőtt, hogy az elismert önkormányzati hivatali létszám tekintetében támogatni lehet azt, hogy növelik a kistelepülések esetében az elvárt létszámot. Ez azonban 3 ezer lakos alatt indokolt, viszont itt nem támogatják. Azt viszont nem lehet támogatni, hogy mindez a kisvárosi létszám terhére történik. Az idei évben kialakított kisvárosi hivatalok létszámának tervezett csökkentése a kiegyensúlyozott és tervezhető munkavégzés ellen hat. Ugyancsak támogatható, hogy több település által létrehozott közös önkormányzati hivatal létszámánál az eddigieknél jobban veszik figyelembe a több település összefogását.

A polgármesteri bér fedezetét a feladatalapú finanszírozásban megfelelő módon biztosítani kell valamennyi település tekintetében. A csekély saját bevétellel, 20 ezer forint/fő adóerő-képességgel rendelkező kisebb települések legalább 4 millió forint általános támogatással támogatandók, ami növeli a kistelepülések mozgásterét. Viszont nem tartható elégségesnek a gyermekétkeztetés költsége annak ellenére, hogy az erre fordítható állami támogatás összege növekszik, 44 milliárd forintról 51,5 milliárd forintra, mivel a teljes díjat fizető szülők esetében csak a nyersanyagköltség érvényesíthető, a rezsi nem, ezért további 10 milliárd forint támogatásra lenne szükség.

A közvilágítás, köztemetés, közútfenntartás jogcímek támogatásának számítása változik, viszont a számítási alap nem fogadható el, mivel nem a teljes költségeket, hanem az előző évi önkormányzati forrást veszi alapul. A tervezett támogatás a településüzemeltetés tekintetében még így sem elégséges a feladat ellátásához. A bölcsődei támogatást duplájára kellene emelni, mivel jelenleg ez a legdrágább intézményi ellátás. Az iskolát működtető települések esetében az iskolaüzemeltetés költségeit figyelembe kell venni a feladatalapú finanszírozásnál.

Általános problémát jelent, hogy a szociális szféra finanszírozása három éve alapvetően változatlan, ugyanakkor megjelenik a kistelepülések szociális feladatainak támogatása, amelynek összege 1000 forint/fő, de legalább 600 ezer forint.

(18.00)

A központosított előirányzatok között az adósságkonszolidációban részt nem vett települések fejlesztéseinek támogatására 10 milliárd forintot beterveztek ebbe a tervezetbe a következő négy esztendőre, valamint mielőbb meg kell határozni az érintett önkormányzatok számára a forráshoz jutás feltételeit. A kormányzat sikerpropagandának állítja be az adósságkonszolidációt, de észre kell venni azt, hogy azoknak a településeknek, amelyek eddig nem részesültek benne, azoknak is konkrétan meg kell mondani, hogy min keresztül juthatnak hozzá ehhez a 10 milliárd forinthoz.

Zala megye esetében - csak hogy egy példát említsek - 258 település volt, ott 117 település adósságkonszolidációban részesült. Itt 5000 fő alatti települések 113, az 2,2 milliárd forintban, ami 2000 fő fölött van, ott pedig 4 település 7 milliárd forint értékben. Lehet látni, hogy a megyei jogú városok és a nagyobb települések voltak azok, amelyek inkább eladósodtak.

A pénzügyi fegyelem és átláthatóság érdekében szükséges központilag támogatni a belső ellenőrzési rendszer feltételeinek megteremtését, akár társulási formában is. Régebben a kistérségi társulásoknál voltak ezek, de a kistérségi társulásokat önök fölszámolták. A közalkalmazotti szféra bérfejlesztése részlegesen megvalósult, és ennek fedezetét a feladatalapú finanszírozásnak teljeskörűen kell garantálnia, ugyanakkor biztosítani kell a közszféra egyéb szereplőinek - védőnők, orvosi személyzet, kulturális, közművelődési alkalmazottak, szociális és egyes gyermekvédelmi munkatársak, köztisztviselők - bérfejlesztését is.

A működési hiány pótlására tartalékot kell képezni, amelynek felosztási elveit az év elején szükséges nyilvánosságra hozni. Javasoljuk, hogy a tervezhetőség, kiszámíthatóság elősegítése érdekében a költségvetési törvényben a kiegészítő támogatáshoz való hozzájárulás keretfeltételei kerüljenek meghatározásra. Nem elegendő - mintegy fele a működés tényleges szükségleteinek - a falu- és tanyagondnoki szolgálat ellátására biztosított, évek óta nem változó 2 millió forint támogatás szolgálatonként. Sajnos a jövő évben a központi orvosi ügyelet megint nem került be a támogatások közé. 50 ezer fő populáció alatt még társulási formákban is komoly pénzügyi hozzájárulást igényel. A munkanélküliség elleni küzdelem fontos része a közfoglalkoztatás, amelynek fenntarthatóságát a költségvetésnek biztosítania kell.

2014-ben a feladatalapú finanszírozás rendszerének átfogó, részletes és átlátható korrekciója nélkül továbbra sem lesz biztonságban az önkormányzati szféra pénzügyi helyzete. Nagyon fontos lesz az első három hónapban az előző év kiértékelése és a szerkezetátalakítási tartalék gyorsabb bevonása. Ezzel párhuzamosan az egyes önkormányzatok felülvizsgálatát meg kell kezdeni, kiugróan magas egy főre levetített költségnagyság figyelembevételével. Fontos, hogy legyen folyamatos monitoring, visszacsatolás és szankció. A települési önkormányzatok és az állásfoglalást támogató képviseleti szervezeteik érdekeltek a jelenleginél átláthatóbb gazdálkodási folyamat kialakításában, az egyes feladatok tényleges, ugyanakkor kellően differenciált finanszírozásában.

Összességében a benyújtott javaslat törekszik a működési anomáliák kiküszöbölésére, ami jó, de további lépések szükségesek, amelyek megtételéhez továbbra is felajánljuk támogató együttműködésünket.

Ezek voltak az országos önkormányzati szövetségek észrevételei. Aláírói: dr. Gémesi György elnök, Magyar Önkormányzati Szövetségek; Schmidt Jenő elnök, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; Szabó Gellért elnök, Magyar Faluszövetség; dr. Wekler Ferenc elnök, Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége.

Látható tehát, hogy itt pártoktól függetlenül, párttagok bevonásával készült egy anyag, amit a magyar önkormányzati szövetségek tettek le az államtitkársághoz, a minisztériumhoz. Kérem, hogy ezek figyelembevételével módosítsák a költségvetést.

Köszönöm szépen.