Felszólalás adatai

DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hónap gazdasági adatai szerint 11 éve először került Magyarországon 10 százalék alá az infláció. A pénz értékvesztéséhez, az árak folyamatos emelkedéséhez az elmúlt két évtizedben, sajnos, hozzászokhattak a magyar polgárok. Az infláció elvitte a megszerzett jövedelmek, nyugdíjak értékét, megnehezítette a befektetéseket, gátolta a polgárok gyarapodását, és akadályozta a hosszabb távú gondolkodás kialakulását mind a gazdaság, mind a családok költségvetésének tervezésében.

Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja 1996-ban, még ellenzékből egy, az áremelkedések letörésére irányuló javaslatcsomagot tett le az akkori pénzügyminiszter asztalára. Nem véletlen, hogy a polgári kormány programjának és hivatalba lépése óta folytatott gazdaságpolitikájának kiemelt fontosságú része a polgárok életét megnehezítő, a gazdaságot lebénító infláció elleni küzdelem. Ha az áremelkedések kisebbek, akkor többet ér a megszerzett jövedelem és a nyugdíj, akkor a szükséges javakból mindenki többet vásárolhat.

Kedves Képviselőtársaim! Egy évtizedes rossz hagyomány tört meg idén januárban, és a fiatal demokrácia történetében először beszélhetünk egyszámjegyű inflációról. Ezalatt az egy évtized alatt azonban Magyarország polgári piacgazdasággá változott, ezért korántsem az 1988-as helyzet ismétlődik, hanem immár egy versenyelvű gazdaság áll a mai javuló helyzet hátterében.

A nemzetközi tapasztalatok szerint a tartós inflációcsökkentés sikerének kulcsa a hitelesség és a bizalom a polgárok felé. Ebből a szempontból az elmúlt esztendő és az év eleje mérföldkőnek tekinthető. Neves pénzügyi szakértők is úgy foglalnak állást, hogy úgy tűnik számukra, hogy a kormánynak sikerült a magas inflációs várakozásokat megtörni.

Az év első hónapjában - hosszú idő óta újra, először - egyszámjegyű, 9,8 százalékos inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal az előző év januárjához képest. Egy éve, tisztelt képviselőtársaim, ugyanez az adat, ugyanez a szám még 17 százalék volt. Mindez - figyelembe véve a nemzetközi tapasztalatokat - példátlanul rövid idő alatt következett be.

A következő számok talán jól szemléltetik, hogy tulajdonképpen miről is van szó: 1999 januárjában az élelmiszerek árai átlagosan mindössze 5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, a háztartási energia ára körülbelül 9 százalékkal emelkedett, a tartós fogyasztási cikkek árai 8 százalék körüli összeggel növekedtek.

Tisztelt Országgyűlés! Az átlagos növekedési ütem mérséklődése néhány alapvető fogyasztási cikk esetében egyenesen az árak csökkenésével jár. Tekintettel arra, hogy ezek elsősorban olyan termékek körébe tartoznak, amelyek jelentős szerepet játszanak az alacsonyabb jövedelműek fogyasztásában, minden bizonnyal enyhítettek az alacsonyabb jövedelműek és a nyugdíjasok helyzetén.

Tisztelt Országgyűlés! A korábbi években szinte megszokottnak nevezhető januári áremelkedések ebben az évben jóval visszafogottabbak voltak. Ebben fontos szerepet játszott az is, hogy az év elején - akár a tavalyi esztendő utolsó felében - a kormány megfontoltabb és körültekintőbb volt az általa szabályozott árak megállapításánál. Az árváltozások azt jelzik - és ennek örülhetünk -, hogy a gazdaság szereplői ugyanúgy számolnak, ahogyan ezt a kormány és a jegybank teszi.

Tisztelt Országgyűlés! Ennek fényében, úgy gondolom, megalapozott az a kijelentés, hogy a polgárok szemében hiteles a kormányprogramban megfogalmazott gazdaságpolitika az infláció leküzdése érdekében. A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja szerint ez a szavahihetőség megfelelő alapot teremt az elkövetkezendő évek további stabil inflációcsökkentéséhez, olyan inflációcsökkentéshez, amely minden magyar polgár számára érezhetővé és kézzelfoghatóvá válik.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)