Felszólalás adatai

DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megdöbbenéssel hallgattam a kétperces vitákat, hogy ki mit ért ki ebből a törvényből. Úgy gondolom, hogy nagyon sok félremagyarázás volt a megszólalások között. Részünkről teljesen egyértelmű, hogy Magyarországon birtokrendezésre szükség van, hiszen az elmúlt tíz évben az elmúlt század negyedik földreformja játszódott le, amely még Magyarországon nem volt, hisz ez a földreform a mezőgazdaságból megélni szándékozóktól eltávolította a termőföldet, a kárpótlás során a termőföldtulajdon nagyobb része olyan személyekhez került, akik nem is akartak és nem is akarnak mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozni.

(12.00)

Olyan birtokszerkezet jött létre, amely a racionális gazdálkodást rendkívüli mértékben nehezíti. Tehát nem vitatható, hogy birtokrendezésre szükség van, de azt sem szabadna elvitatni, hogy ez egy olyan fontos kérdés, hogy ebben nemzeti konszenzusra kellene jutni. Ezt meg sem kísérelte a kormány.

Maga a törvényjavaslat a nemzeti földalap intézményének felállításáról szól. Mi azt sem vitattuk el - az önök véleményével szemben -, hogy szükség van-e egy ilyen típusú intézményre, amely segíti a birtokrendezést. Természetesen szükség van, de nem ebben a formában. Képviselőtársaimmal az intézmény felállításával és működésével kapcsolatban olyan módosító indítványokat nyújtottunk be, amelyekből természetesen kiderül, hogy mi is támogatjuk egy ilyen intézmény felállítását, de az is kiderül, hogy milyen formában támogatjuk ennek az intézménynek a felállítását.

Az is egy teljesen hamis beállítás, hogy az egyik oldal, az ellenzék a családi gazdaságok ellen van, a másik pedig a családi gazdaságokért. Most szeretném leszögezni, hogy a családi gazdaságok is rendkívül fontos részei a mezőgazdaságnak, de aki a magyar realitásokat figyelembe veszi, és működőképes mezőgazdaságot akar teremteni, annak a társas gazdálkodókat és a többi őstermelőt is figyelembe kellene venni.

A módosító javaslatok közül szeretném kiemelni azt, hogy megítélésem szerint - amit a 4. pontban is benyújtottunk - a nemzeti földalapnak a birtokrendezés elősegítését kellene megcélozni mint intézményrendszeri működésnek, nem az ÁPV Rt.-t kellene helyettesíteni az állami tulajdonú földek magánosítása és privatizálása során. Meg vagyok győződve arról is, hogy ez az intézmény átmeneti intézmény lesz, nem hosszú távon működik, mivel nem minden állami tulajdonú föld kerül át ebbe az intézménybe, nem is lesz egységes szervezet, tehát megmarad a földterületek, az erdők és a természetvédelmi területek egy jelentős része máshol. Tehát kifejezetten ebben a törvényben a birtokrendezés céljait szolgáló feladatokat kellene rögzíteni. Ebből az is következik, hogy az állami tulajdonú földek közül is, meggyőződésem szerint, csak azokat kellene idetenni, amelyek a birtokrendezés céljait szolgálják.

Az a következő elvi tévedés, ha valaki azt hiszi, hogy az állami földtulajdon felhasználható Magyarországon a birtokrendezés megvalósítására. Nézzenek utána, képviselőtársaim, hány településen található állami földtulajdon! Úgy gondolják, hogy a települések 25 százalékán elzavarjuk a jelenleg használókat az állami földterületről, és kicseréljük rá a családi gazdaságok termőföldjét? És mi lesz a 75 százalékkal, ahol nincs állami tulajdonú termőföld? Ott is meg kellene határozni az elveket, hogy miképpen rendezzük a birtokot! Önök ezt elfelejtették meghatározni, azt mondják, hogy majd egy kormányhatározat valamikor ezt a kérdést rendezi.

Ezért a 24. pontban a birtokpolitikai elvek vonatkozásában úgy gondoljuk, hogy mivel ez az alapkérdés, ez az Országgyűlésre tartozik. Az idei évben is azt mondták, hogy az 5 milliárdból 2 milliárd forintot el kell költeni, hogy az intézmény létrejöjjön. Úgy gondolom, rendkívül fontos lenne, hogy abban, mit még végezzen el ez az intézmény, ha nemzeti konszenzus nem is, de legalább az Országgyűlés döntése határozna.

A következő pont, amiről szólni szeretnék, a 29. pont, a nemzeti földalap kht. működtetésére vonatkozó dolog. Teljesen ellentmondásos az, ami a törvényjavaslatban szerepel. Úgy gondolom, hogy itt a felelősségi viszonyokat egyértelművé kell tenni olyan tekintetben, hogy az a miniszter, aki gyakorolja a tulajdonosi jogokat, ugyanaz a miniszter nevezze ki a kht. vezetőjét, neki tartozzon felelősséggel, ő számoljon be az Országgyűlés előtt, ne legyenek ilyen áttétek, hogy a miniszter is, a miniszterelnök is.

A következő módosító javaslatunk a 31.; ez pedig arra irányul, hogy önök fel akarnak állítani egy olyan szervezetet, amelynek a vezetőjét a kormány nevezi ki. Hasonlóképpen beleesnek egy hibába, ami miatt a SAPARD-ügyben is az ország jelentős kárt szenvedett, hogy ugyanaz fogja ellenőrizni is, mint aki irányítja, de úgy gondolom, hogy itt bárki legyen kormányon, olyan intézményt kell felállítani, hogy még az árnyéka se vetüljön rá, hogy itt mutyizás történik a földtulajdonnal. Erre irányul a javaslat, hogy legalább az ellenőrzés ne csak kormánypárti legyen, vagy ne csak kormánypárt által kinevezett ember lehessen a vezetője. Ez az ÁPV Rt. tekintetében is így működött.

Úgy gondolom, ezeket a módosító javaslatokat meg kellene szívlelni ahhoz, hogy javítani lehessen az intézmény felállítását és működését. Köszönöm szépen.