Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2007. július 13-án fogadta el a gyermekek szexuális kizsákmányolása és zaklatása elleni védelemről szóló egyezményt, amely 2010. július 1-jén lépett hatályba. Ehhez Magyarország 2010. november 29-én csatlakozott, azonban a rendelkezések átültetése különböző törvénykönyvekbe némileg később következett sorra. Egyébként ez a 2010. november 29-én hazánk részéről is aláírt egyezmény gyakorlatilag három lényeges egyezményt foglal magában: a gyermekek jogainak gyakorlásáról szóló európai egyezményt, a gyermekeknek a szexuális kizsákmányolása és a szexuális visszaélések elleni védelméről szóló európai egyezményt, valamint a gyermekek örökbe fogadásáról szóló európai egyezményt. Ennek a javaslatnak a tárgyát képező egyezménynek három fő célja egyrészt a gyermekek szexuális zaklatásával, kizsákmányolásával szembeni védelem, ennek a leküzdése, megakadályozása, megelőzése; másodsorban az áldozatvédelem, a gyermek áldozatok, a gyermek sértettek jogainak védelme; és végül, de nem utolsósorban a nemzeti és a nemzetközi együttműködés a bűncselekmények megelőzése, a kellő felvilágosítás, tulajdonképpen a bűncselekmények felderítése, a tettesek kézre kerítése és méltó megbüntetése érdekében.

Az egyezmény meghatározza a különböző visszaélések fogalmát, az egyes megelőző és áldozatsegítő célú szolgáltatások körét is. Jelentős rendelkezése ennek az egyezménynek, hogy a 18 évnél fiatalabbakat, a 18. életévüket be nem töltötteket tekinti gyermeknek, ugyanakkor tagállami hatáskör annak a meghatározása, hogy mely életkor alatt tiltott a szexuális kapcsolat.

Ki kell emelni az egyezmény 6. és 9. cikkelyeit. A 6. cikkely foglalkozik a prevencióval, amelyet már az általános iskola alsó és felső tagozatában a szülőkkel együttműködve, a szülőkkel közösen el kell kezdeni, és amelyet természetesen a középiskolában is szükséges folytatni, természetesen az életkori sajátosságoknak megfelelően, annak érdekében, hogy lehetőleg a gyermekek ne váljanak kizsákmányolás, zaklatás vagy szexuális bántalmazás sértettjévé, áldozatává. A 9. cikkely foglalkozik többek között a magánszektor ösztönzésével, amely főleg az infokommunikációs területen olyan programok, akciók beindítását szorgalmazza, amellyel széles körben, széles körhöz sikerül olyan információkat eljuttatni, amely a megelőzés, a védelem, a védekezés céljait hivatott szolgálni.

Itt ki kell térni az úgynevezett fakultatív jegyzőkönyv elfogadására is, hiszen ez már nemcsak általában a kizsákmányolás és zaklatás elleni védelemmel, hanem kifejezetten nevesítve az emberkereskedelem bizonyos eseteiben a gyermekek eladásával, prostitúcióra kényszerítésével vagy pornográfiai tevékenységben való részvételre kényszerítésével foglalkozik.

Az egyezmény rendelkezéseinek a magyar szabályozással való összhangját a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény elfogadásával sikerült megvalósítani. Külön örvendetes, ez korábbi, előző ciklusbeli jobbikos kezdeményezés is volt, hogy bizonyos, e tárgykörbe tartozó bűncselekmények soha ne évüljenek el. Ez a Btk. XIX. fejezetének egyes bűncselekményei, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetén történt meg, feltéve, ha az adott cselekmény öt évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntethető, ebben az esetben ezek a cselekmények soha nem évülnek el. Ez egyébként indokolt, hiszen a cselekmények jellegéből adódóan sokszor csak hosszú évek múlva, ne adj’ isten, évtizedes nagyságrendű idő elteltével derül fény az egyszeri vagy gyakran folyamatos, folytatólagos egységben történő elkövetésre. Éppen ezért indokolt ilyen körben, ilyen esetkörben és ilyen súlyú bűntetteknél az el nem évülés bevezetése, illetőleg fenntartása.

Örvendetes az is, természetesen támogattuk, támogatjuk ezt is, hogy aki ilyen cselekményekben korábban jogerős határozatban vagy ítéletben bizonyítható, megállapítható módon részt vett, azokat tiltsanak el bizonyos foglalkozásoktól ‑ persze itt olyan foglalkozásokról beszélünk, amelyek gyermekek gondozásával, felügyeletével kapcsolatosak ‑, illetőleg minden olyan jellegű foglalkozástól, munkakörtől, ahol az adott, a foglalkozástól eltiltott személy a 18 éven aluliak fölött valamilyen befolyást gyakorol, vagy valamilyen hatalmi viszony áll fenn a 18 éven aluliak és az adott személy között.

Éppen ezért el kell mondani, hogy nemcsak a Btk. egyes rendelkezései, nemcsak a már említett nemi élet szabadsága és nemi erkölcs ellen bűncselekmények, hanem a gyermekek érdekeit sértő és a családdal kapcsolatos büntető törvénykönyvi fejezet foglalkozik ezzel a témával, hanem más jogágak, más törvények is szabályozzák, illetve érintik ezt a témakört. Ilyen a munka törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, illetőleg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, az elektronikus hírközlésről, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus nyilvántartásról szóló törvények. Látható tehát, hogy elég szerteágazó kérdéskörről beszélünk, korántsem csak és kizárólagosan közbiztonsági, közrendvédelmi vagy éppen büntető törvénykönyvi kérdés.

Ugyanakkor pontosan a cselekmények jellegéből adódóan elég magas a látencia. A legszerényebb becslések szerint is legalább hússzoros. Tehát ha öt esetre fény derül, az azt jelenti, hogy a valóságban legalább száz ilyen eset történt, bár szerény véleményem szerint a hússzorosnál is nagyobb mértékű a rejtve maradó és talán soha ki nem derülő bűncselekmények száma. Országos átlagban Magyarországon 100-200 eset jut el évente nyomozati vagy bírósági szakba, és ennek ‑ ahogy az előbb mondtam ‑ legalább a hússzorosa vagy a több tízszerese soha nem vagy csak jóval később derül ki.

Fel kell hívni a figyelmet, és külön kell foglalkozni az internettel, az internet által jelentett veszélyekkel. Engedjék meg nekem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a teljesség igénye nélkül néhány rémisztő adatot megosszak önökkel. A weboldalak legalább 12 százaléka pornográf tartalmú. Világszinten, világátlagban naponta legalább 300 új pornóoldal indul, és az internethasználók legalább 34 százaléka, tehát átlagban minden harmadik ember saját akaratán és döntésén kívül kerül kapcsolatba valamilyen pornográf felvétellel, amelyet egyfajta keresetlen tartalomként sajnos az interneten, ha akarja, ha nem, megtalál.

Ráadásul nagyon gyakori, és ezt az egyik nemrégiben napvilágra került Heves megyei eset is bizonyítja, hogy gyakori módszere a pedofil bűnözőknek ‑ akik nem egyszerűen csak megátalkodott bűnözők, hanem beteg emberek, akiket aligha lehet kigyógyítani ebből a betegségből, ezért is nagyon magas a visszaesés vagy a többszörös visszaesés aránya vagy száma ebben a bűncselekményi kategóriában ‑, ez egy 2014. szeptemberi eset, nem egyedülálló sajnos, hanem csak egy a sok közül. Itt egy 12 éves kislány vált sértetté, amikor egy magát 19 évesnek kiadó, de valójában 52 éves sértett megismerkedett vele az interneten, aztán alig néhány nappal a megismerkedés után a magát 19-nek mondó, de valójában már a nyugdíjkorhatárhoz közel álló férfi arra kérte a kislányt, hogy készítsen magáról félmeztelen, illetőleg meztelen fotókat. A kislány persze próbált szabadkozni, tiltakozni, próbálta elkerülni ezt a veszélyt, de valahogy csak rávette az illető. Aztán onnantól kezdve, hogy kikerültek a képek az egyik közösségi oldalra, zsarolhatóvá, kényszeríthetővé vált a kislány, ami egészen odáig fajult, hogy az elkövető megpróbálta nemi aktusra rábírni a kislányt. Szerencséjére erre nem került sor, mert a kislány a szüleihez fordult, a szüleivel megosztotta ezt a rendkívül megalázó és nehéz helyzetet. A szülők értesítették a rendőrséget, és amikor a kislány a bűnözővel találkozott, akkor a rendőrök elfogták ezt a megátalkodott vadállatot, és hál’ istennek, most már jó helyre került, egy darabig valószínűleg nem kell attól tartani, hogy más gyermekeket is megront. Bár megjegyzem, hogy ez ügyben nemcsak az a probléma, hogy kevés esetre derül fény, hanem sok esetben véleményem szerint nem elég elrettentőek és nem elég súlyosak az ítéletek. Hiába vannak meg a Btk.-ban azok a keretek, azok a büntetési tételek, amelyek lehetővé tennék valóban súlyos, a generális és a speciális prevenciót kimagaslóan szolgáló büntetések kiszabását, ha ezzel a bíróságok valamilyen rejtélyes oknál fogva nem óhajtanak élni, akkor ez sajnos nem elrettenti, hanem sokkal inkább bátorítja a bűnözőket. De ez nemcsak ennél a bűncselekmény-típusnál, nemcsak a Btk. ezen fejezeténél gyakori, hanem egyébként több más, jelen napirendhez nem tartozó bűncselekmények esetén is.

Érdemes górcső alá venni az egyik igazságügyi szakértő többéves, több évtizedes tapasztalatát, amikor nemcsak azt mondja, hogy több tízszeres a látencia, és az eseteknek csak egészen elenyésző hányadára derül fény, hanem azt is, hogy alapvető hibának tartja, amikor az a vizsgálati módszer általában a büntetőeljárások, vagy esetleg még nem is a büntetőeljárások, hanem más típusú eljárások során, hogy a gyanúsítottnak a saját személyiségén keresztüli vizsgálati módszerrel igyekeznek bebizonyítani a saját ártatlanságát. Sok esetben azt látjuk, hogy úgy gondolják, a gyerek csak egy fantáziahazugság keretében előadta az egészet, a gyerek csak kitalálta ezt, és valójában nem is történt semmi.

(10.50)

Éppen ezért is tudják sokan megúszni, illetőleg azért, mert nagyon gyakori az is, hogy nem is az úgynevezett „cukrosbácsik” követik ezt el, bár nyilván az sem ritka, hanem sokszor a szűkebb vagy a tágabb családi körben, a szűk rokonság körében kell keresni a bűnöst. És ez azért is nagyon súlyos, mert az a gyermek, aki ilyen bántalmazáson átesik, az gyakorlatilag egy életen át viseli ennek a nyomait, a következményeit mind lelkileg, mind egyéb téren, és az is tény ezen szakértői vélemény szerint, hogy gyakori következmény a prostitúció. Gyakran, akit kizsákmányoltak, zaklattak, bántalmaztak szexuálisan, az aztán később gyermekprostitúcióra vagy felnőttkori prostitúcióra adja a fejét. Hiszen pontosan azért következik ez be, mert gyermekkorában minden ember befolyásolható, könnyen irányítható, manipulálható, kiszolgáltatott helyzetben van a felnőttel, leginkább nyilván a saját családtagjaival, a közeli családtagjaival szemben, éppen ezért gyakran megtörténik az, hogy aki ilyen bűncselekmény sértettjévé válik, annak az egész élete félresikerül, az egész élete tönkremegy, és adott esetben prostitúcióra is könnyebben tudják kényszeríteni, vagy ő maga felnőttként, saját elhatározásából ‑ azon lehet vitatkozni, hogy szabad akaratából vagy kényszer hatására ‑, bűnözők érdekeit szolgálva kerül be a prostitúció világába.

Természetesen fontos elmondani azt, hogy valamennyi parlamenti párt, véleményem szerint valamennyi parlamenti párt támogatni fogja ezt, amely kivételesen olyan kérdés, ahol nem szabad, sőt kifejezetten csúnya, visszataszító, visszatetsző lenne pártpolitikai vitát nyitni, ezt nyilván nem is kívánjuk átpolitizálni. Pusztán csak arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy nagyon szép, amikor az egyezményt 2010. november 29-én hazánk aláírta, nagyon szép a ratifikációs folyamat, nagyon helyes, hogy a büntető törvénykönyvben, az előbb felsorolt különböző ágazati törvényekben ezt átvezettük, de hogy milyen hihetetlenül sok munka vár akár a törvényhozókra, akár leginkább a jogalkalmazókra, különösen a rendőrségre, ismét azt mondom, a teljesség igénye nélkül néhány idei, kifejezetten Jász-Nagykun-Szolnok megyei eset hadd bizonyítsa.

Idén január 16-án a törökszentmiklósi rendőrkapitányság egy sarkadi és két tiszabői lakos ellen ‑ 14, 16, 17 éves fiatalokról van szó ‑ indított prostitúció miatt eljárást. Aztán 2015. január 22-én Fegyverneken egy 15, egy 20 és egy 37 éves személyt igazoltattak, akik szintén szexuális szolgáltatásokat kínáltak közterületen. Április 29-én a karcagi kapitányság egy 17 éves gyáli lakos ellen indított eljárást, amikor Kunhegyes külterületén árulta magát a hölgy pénzért. 2015. május 21-én, szintén egy 17 éves tiszabői lakosról derült ki, hogy szexuális szolgáltatásokat kínált szintén Fegyvernek külterületén, és néhány nappal ezelőtt, június 1-jén szintén Törökszentmiklós külterületén 12 óra magasságában egy 18 évesnél fiatalabb lányról derült ki, hogy prostitúcióra kényszerítették bizonyos bűnözői csoportok, az eljárás itt is folyamatban van.

Jelzem önöknek, hogy nem telt el egészen fél év ebből az esztendőből, csak és kizárólag Jász-Nagykun-Szolnok megyei eseteket soroltam, ez nem azt jelenti, hogy csak ez a megye fertőzött a probléma által, gyakorlatilag majdnem minden megyében, pláne az ország szegényebb régióiban, északi és keleti megyéiben hasonló vagy talán még ettől is riasztóbb számokat találnánk. Tehát óva intek mindenkit attól, hogy azt higgye, hogy ha ezt a törvényjavaslatot megszavazzuk, akkor ezzel ki is pipáltuk az egészet, gyakorlatilag az íróasztal kedvéért meg a törvényhozói kötelezettség jegyében ezt a kérdést rendeztük, és már nincs több tennivalónk. Erre a problémára komoly hangsúlyt kell fektetni. Felhívnám a figyelmüket egy korábbi, sokat támadott, sokat bírált jobbikos javaslatra, de itt, ezen a helyen is hangozzék ez el, mert mi mindig is az áldozatok jogait, az áldozatok érdekeit tartottuk szem előtt, és a bűnözők érzelmeivel, lelkivilágával, érdekeivel nem igazán kívánunk foglalkozni, az ilyen gusztustalan bűnözőkével meg aztán különösen nem. Felmerült a bizonyítottan pedofil elkövetők esetében ‑ más európai példákhoz, más európai országokhoz csatlakozva ‑ a kémiai kasztrálás lehetőségének a felvetése. Nem a fizikai, hanem a kémiai kasztrálásról beszélek, amikor is egy vegyi anyagnak, egy vegyületnek a szervezetbe való juttatásával ‑ hogy finoman fogalmazzak ‑ azt a központi egységet ütjük ki ezekből az elkövetőkből, amely lehetővé teszi vagy alkalmassá teszi őket arra, hogy gyermekeket rontsanak meg. (Moraj az MSZP soraiban.) Lehet ezen hüledezni, lehet a liberálisoknak tiltakozni, de aki ilyen bűncselekményt követ el, az egyrészt a szabad életet sem érdemli meg, másrészt annak sem szabad megadni az esélyét, hogy szabadulóban néhány év után a börtönből, újabb és újabb gyermekeket gyalázzanak meg, újabb és újabb életeket tegyenek tönkre, újabb és újabb családi kötelékeket szakítsanak szét. (Tukacs István: Próbáld ki magadon! ‑ Farkas Gergely: Miért kéne magán kipróbálni?) Úgyhogy úgy gondolom, hogy ennek a bevezetésén ‑ ráadásul európai uniós tagállam is van, amelyben ez a lehetőség fennáll ‑ érdemes elgondolkodni, hogy ne csak a szánkat tépjük itt, ne csak kipipáljuk egy gombnyomással ezt a törvényjavaslatot, hanem valóban fellépjünk a bűnözőkkel szemben. Ne takarjuk ki az arcukat, ne takarjuk ki a nevüket, ország-világ hadd lássa, hogy kik ők, és ország-világ hadd lássa, hogy aki a gyermekeinket bántja, az példás büntetéssel lakol galád tetteiért.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)