Felszólalás adatai

A kormány és az általa 2012 márciusában létrehozott tárcaközi bizottság eddig is szép eredményeket ért el a zsebszerződések feltárása és felszámolása, illetve az ezt segítő jogi, adminisztratív és gazdasági környezet kialakítása terén, aminek már valóban érezhető hatásai mutatkoznak a nyugati határszélen.

Ezeknek a szerződéseknek a közös jellemzője, hogy direkt módon jogszabályba, jó erkölcsbe ütköznek, jogszabály kikerülését szolgálják, vagy leleplezik a szerződő felek valódi szándékát, mert a magyar polgári jog szabályai szerint eleve semmisnek minősülnek. Tehát ezeket a szerződéseket nem lehet a magyar jogrendbe betagozottnak tekinteni.

(22.00)

A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényt a köztársasági elnök úr visszaküldte az Országgyűlésnek. Ez a módosító javaslat arra irányul, hogy gyakorlatilag a köztársasági elnök úr legfőbb aggályaira megoldást nyújtson azzal, hogy egyfelől az ügyész közérdekvédelmi feladatköréhez kevéssé illeszkedő jogosítványaira vonatkozó rendelkezéseket kiiktatja a visszaküldött törvényből, másrészt a büntetőjogi fenyegetettséget kiterjeszti a termőföld olyan megállapodás alapján való ténylegesen fennálló használatára, amely a föld jogellenes megszerzésére irányuló semmis szerződés leleplezésére szolgál.

A módosító javaslat 6. pontjában szereplő új büntetőjogi tényállás megállapításával az ügyész büntetőjogi feladatait és fellépési lehetőségeit bővíti. Az ennek alapján induló büntetőeljárások során keletkezett bizonyítékok a semmisség megállapításával összefüggésben is relevánsak, mivel ugyanazon magatartásból eredő polgári jogi jogviszony bizonyítására is alkalmasak. Ezért indokolt, hogy a törvény egyértelműen kimondja, hogy a büntetőeljárásban keletkezett bizonyítékok a semmisséggel összefüggő polgári perben is beszerezhetők és felhasználhatók. Ennek kimondása egyben a büntető törvénykönyv módosításával összefüggésben a két törvény közötti koherencia biztosítása szempontjából is szükséges.

A módosítás a Btk. 349. §-át egészíti ki, és újra megállapítja, egyfelől a Btk. 349. § hatályos (1) bekezdésébe bevezeti a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld terminológiáját, másfelől új bekezdés beiktatásával új bűncselekményi alakzatot állapít meg. Az új tényállással a Btk. olyan magatartást büntet, amely az új büntető törvénykönyv hatálybalépése előtt kötött semmis szerződésekkel van összefüggésben. Így az alkotmányos büntetőjogi elvekkel és követelményekkel összhangban büntetni rendeli a jelenleg is fennálló földhasználatot vagy a haszonbérlést mint elkövetési magatartást, ha az olyan földhasználati szerződésen alapul, amely tulajdonszerzésre irányuló semmis szerződés leleplezésére szolgál.

Tisztelt Elnök Úr! A nyugati határszélen nagy az izgalom, mind az osztrák, mind a magyar földtulajdonosok körében. Nagyon remélem, hogy ez a törvény, ennek módosítása lehetővé teszi, hogy a törvény a maga hatályával föl tudjon lépni e szerződések, e semmis szerződések megsemmisítésére. Azt hiszem, hogy oly törvény, amely már a hírével is hatásos volt, hiszen nagyon sok olyan szerződésátalakítás történt már ennek hírére, amelyre méltán lehetünk büszkék, én azt hiszem, hogy ezzel a módosítással a polgári törvénykönyv hatálya alól a büntető törvénykönyv hatálya alá helyezve ezt a törvényt egy olyan új fegyvernemet von be a küzdelembe, amellyel hatásosabban lehet küzdeni, és élesebben meg lehet vívni ezt a küzdelmet.

Azt javaslom mindenkinek, hogy támogassák e módosítást, majd pedig a törvény végszavazását. Köszönöm szépen.