Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A fogyasztóvédelem fejlődése folyamatos és kiemelt jelentőségű, hiszen az életünk szinte minden területén találkozunk vele a mindennapi vásárlásainktól kezdve a telekommunikáción át a környezetvédelmi szabályozásokig. Éppen ezért Magyarország már 2017-ben jelezte az Európai Unióban megvásárolható termékek kettős minőségét. A magyar kormány számára ugyanis elfogadhatatlan a hazai fogyasztók hátrányos megkülönböztetése.

(12.30)

Az Európai Bizottság 2018 áprilisában terjesztette elő az uniós fogyasztóvédelmi joganyag korszerűsítésére vonatkozó jogalkotási javaslatát, az úgynevezett New Deal for Consumers, NDC-megállapodást, azaz az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” javaslatcsomag formájában. Mindezek alapján került megalkotásra az irányelv, mely Magyarország szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hiszen tartalmazza a termékek kettős minősége elleni fellépésre vonatkozó szabályokat. Elsődleges cél volt, hogy olyan uniós jogi szabályozás szülessen a kettős minőség gyakorlatának megszüntetése érdekében, amely valóban alkalmas arra, hogy felszámolja ezt a jelenséget.

A kettős minőség kérdése uniós és hazai szinten is elsősorban és hangsúlyos jelleggel az élelmiszer-jellegű termékek vonatkozásában merül fel, ugyanakkor vannak az élelmiszernek nem minősülő non-food termékek vonatkozásában is kapcsolódási pontjai.

Hangsúlyozni szeretném, hogy számos fogyasztóvédelmi szabály mellett az egyik legnagyobb eredménye a javaslatcsomag elfogadásának a kettős minőség kérdésének szabályozása, és annak kimondása, hogy a kettős minőség tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül. A jelen törvényjavaslat éppen ezért alapvetően jogharmonizációs jellegű, a 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelvek átültetését szolgálja.

Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat nemcsak az irányelv preambulumában, hanem a normaszövegben is megjelenik, így a kettős minőségre vonatkozó előírás a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénybe épül be; a továbbiakban Fttv. A rendelkezés szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülnek azon gyakorlatok, amelyek keretében egy árut az egyik tagállamban úgy forgalmaznak, mint ha megegyezne egy más tagállamban forgalmazott azonos áruval, miközben az áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják. Ilyen objektív tényező lehet a hazai szabályozás, mint a népegészségügyi termékadó szabályozása vagy az alapanyagok szezonalitása. A törvényjavaslat továbbá a jogharmonizációval összefüggésben módosítja az energiacímkézési szabályokat, hatályon kívül helyezi a Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Nemzeti Bank együttműködésére vonatkozó együttműködési megállapodás kötelező előírását, és annak tartalmi elemét az eljárásoktól történő értesítésekkel kapcsolatban.

Mindezeken túl a törvényjavaslat további olyan fontos rendelkezéseket is tartalmaz, melyek a hazai fogyasztóvédelmi intézményrendszer hatékonyságát erősítik és növelik; így bevezeti a békéltető testületeknél a kötelező elektronikus kézbesítést a vállalkozások tekintetében, és lehetőséget biztosít erre a fogyasztók vonatkozásában is.

Emellett számos, elsősorban az online kereskedelem terén a gyakorlatban felmerült problémát kíván kezelni a törvényjavaslat. Ennek érdekében új jogharmonizációval kapcsolatos fogalmakat  mint a termékrangsorolás, online piac  épít be a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénybe.

A javaslat szerint így fel kell tüntetni például, hogy a terméket online kínáló harmadik fél kereskedőe vagy sem, melynek jelentősége, hogy a fogyasztónak információja legyen arról például, hogy a B2C, azaz a kereskedőtől történő vásárlásról vane szó, mert ez esetben élhet fogyasztói jogával, például elállás, jótállás; míg a C2C, azaz a magánszemélyektől történő vásárlás esetén nem.

Előírja továbbá a keresési paraméterek feltüntetését a fogyasztók tájékoztatása érdekében, amely alapján a kereső rangsorol, például ár, elérhetőség és népszerűség kategóriában; fogyasztói értékelés lehetőségéről tájékoztatást, azaz annak feltüntetését, hogy bárki vagy csak a weboldalon vásárolható szolgáltatást igénybe vehető tehete értékelést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország 2017-ben elöljárója volt annak, ahogy államtitkár úr és képviselőtársam is hangsúlyozta, hogy érdemi szabályozás szülessen az Európai Unióban megvásárolható termékek kettős minőségének kérdésében, hiszen elfogadhatatlan az Európai Unió különböző területein élő fogyasztók bármilyen nemű megkülönböztetése.

A törvényjavaslatban foglalt rendelkezésekkel a magyar kormány határozottan fellép az online kereskedelem területén a vásárlók védelméért, továbbá elutasítja a termékek kettős minőségének jelenségét. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps.)