Készült: 2024.09.23.01:30:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

199. ülésnap (2005.02.15.), 64. felszólalás
Felszólaló Horváth Csaba (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Gazdasági bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:23


Felszólalások:  Előző  64  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HORVÁTH CSABA, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvényről már most is kialakult egy vita, hogy szükséges vagy pedig nem szükséges azoknak a folyamatoknak a szabályozására, amelyek az elmúlt tizenöt évben és ezt megelőzően is úgy történtek Budapest kerületei, Budapest egésze és az agglomerációs települések között, hogy mindenféle koncepciót, mindenféle szabályozottságot mellőzött.

Az elmúlt tizenöt évben ez a negatív tendencia tovább erősödött. Ebben tapasztalhattuk, hogy az önkorlátozás eszközével a települések egyáltalán nem éltek, sok esetben visszaéltek azokkal a területi adottságokkal, amelyekkel ingatlanfejlesztéseket hajtottak végre, ahelyett, hogy átgondolt, megfontolt, területfejlesztéssel összehangolt infrastruktúra-fejlesztés jöhetett volna létre ezekben a térségekben. A törvény a 24. óra utáni pillanatban próbálja meg azt a helyzetet szabályozni, hogy ezen túl a települések csak a közösségi érdekek figyelembevétele után tudják ezeket a fejlesztési elképzeléseiket tovább folytatni.

A felelősség óriási. Az ország lakosságának mintegy egynegyede és a nemzeti jövedelem mintegy 40 százaléka termelődik ebben a régióban. Ez a felelősség nagyon nagy, hiszen hosszú évtizedekre határozhatja meg azt a fejlődési irányt, amely alapján - nyugodtan kimondhatjuk - Budapest ma már a működésképtelenség határát elérte, az agglomerációs települések nem tudják nyújtani azt a minőségi szolgáltatást, amelynek ígéretével komoly befektetőket csábítottak településeikre, lakóövezeteket alakítottak ki, anélkül, hogy ezt egy átgondolt infrastruktúra-fejlesztéssel megerősítették volna. Azt gondoljuk, hogy ez a törvény rendezni tudja a jövőbeli fejlesztések sorsát, a térség együttműködését, a megfelelő közlekedési transzferek kialakítását, hogy alakuljon ki a megfelelő, gyűrű irányú közlekedési elkerülési lehetőség, alakuljanak ki a gyűrűpontok között a haránt irányú mozgási lehetőségek. Ez mind-mind a fenntartható fejlődésnek az az alapköve, amely nélkül ez a térség - nyugodtan kimondhatjuk - működésképtelenné válik, és talán az sem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ma már működésképtelen.

 

(14.20)

Amikor Budakesziről reggelente órákon keresztül kell bearaszolni a Moszkva térig, nyugodtan ki lehet mondani, hogy ez nem az a fejlődési irány, amelyet egy világváros és az azzal együttműködő agglomerációja megkövetel. Ezért az a döntés, hogy a kormány beterjesztette az agglomerációs és a Budapestről szóló törvényt, azt gondolom, egy olyan szükségszerű lépés, amely csak a cselekvési program első pontja, hogy amíg a települések a világos célokat közösen megfogalmazzák, addig az időpontig ne lehessen további átgondolatlan fejlesztéseket végrehajtani, hiszen ez az egész térség jövőjét lehetetlenítené el.

A bizottsági ülésen több ponton elhangzottak bizonyos eltérések, véleménykülönbségek. Többek között elhangzott, hogy a területhatáron belüli, a 200 méteren belüli fejlesztési lehetőségek gátja a törvény, ugyanakkor a törvény megemlíti, hogy ezt megfelelő hatástanulmányokkal túl lehet lépni.

Mindannyian egyet kell hogy értsünk abban, hogy erre a törvényre szükség van, nem egy év múlva, nem két év múlva lesz rá szükség, hanem már tegnapelőtt. Ezért a gazdasági bizottság 14 igen szavazattal, 13 tartózkodás mellett az általános vitára alkalmasnak tartotta, azzal a megkötéssel, hogy természetesen a közös gondolkodást elősegítendő további olyan módosításokat kell még a törvénnyel kezelni, amelyek a hosszú távú fenntartható fejlődést kiszolgálják.

Felmerült az is egy tegnapi összevont négy bizottsági egyeztetésen, hogy meg kell teremteni annak a jogi hátterét, hogy a térségben az infrastruktúra-fejlesztési koncepciókkal lehetőleg egy időben lépjenek a települések, vagy nyíljanak ki azok a kapuk, amelyek segítségével a települések meg tudják valósítani a fejlesztéseiket. Tehát ha például tudjuk, hogy a zsámbéki térségben a gyorsvasút csak 2014 körül fog kialakulni, akkor 2014 előtt csak korlátozott eszközökkel szabad a fejlesztés előtt kinyitni a kapukat.

Egy biztos: ez az utolsó pillanatban született törvénymódosítás, illetve önálló törvényjavaslat, amely hétéves előkészítés után került az asztalra. Azt gondolom, közös felelősségünk, hogy minél előbb (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) elfogadjuk, és ezt követően pedig a tapasztalatokat felhasználva tovább folytassuk ezt a munkát.

Köszönöm a figyelmet.




Felszólalások:  Előző  64  Következő    Ülésnap adatai