Felszólalás adatai

HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a törvénynek az elfogadására, vitájára sok okból kerül sor, de talán a legfontosabb ok, hogy az 1998. évi IV. törvényt az idő meghaladta. Jelezte ezt a szakmai kamara, jelezte ezt a legfőbb ügyész, jelezte ezt a jogalkalmazó, az Alkotmánybíróság állásfoglalása, amely néhány dolgot alkotmányellenesnek minősített, tehát indokolt az, hogy ez a törvény az Országgyűlés asztalára kerüljön, és egy új törvényt hozzunk. Annyira indokolt tehát, hogy nem módosításról, hanem tulajdonképpen egy új törvény elfogadásáról van szó.

A törvényjavaslat legfontosabb, főbb elemei és talán pozitívumai, amiről a hozzászólásom első részében kívánok szólni, talán a következőkben foglalhatók össze. A javaslat felszámolja a korábban érvényben volt társasági profilkényszert. A bevezetésére irányuló eredeti jogalkotási törekvések részben érvényesültek, érvényesülnek a mindennapok gyakorlatában. A magyar gazdaság realitásai, különösen pedig a vagyonvédelmi piacon uralkodó sajátságos érdekviszonyok okán e szabályozás igen nehéz helyzetbe sodorta a több lábon állni kénytelen egyéni, illetve a kisebb társas vállalkozások ezreit.

A javaslat a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet érintő szigorú foglalkoztatási, összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a rendőrség hivatásos állományú tagjai, a határőrség, a honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai munkaidőn kívül ilyen tevékenységet ne végezhessenek.

A javaslat hatálya alá tartozó tevékenységet gyakorlókat egyrészt a rendőrség, másrészt a kamara felügyeli. A rendőrség adja ki a működési engedélyt és a tevékenység személyes végzésére jogosító igazolványt. Természetes személy csak akkor végezhet a javaslat hatálya alá tartozó tevékenységet, ha az igazolványon kívül kamarai tagsággal is rendelkezik, a vállalkozásnak pedig nyilvántartásba kell magát vétetnie a kamaránál.

Ez a rész annyira fontos és annyira jó, hogy nagyon üdvözlendő lenne, ha az élet más területein, tehát a gazdasági kamarák vonatkozásában is érvényes lenne, hiszen itt nem másról van szó, mint egy olyan szakmai önkormányzatiságról, ami a törvény egyik legfontosabb törekvését igyekszik megvalósítani és létrehozni, annak a szakmai színvonalnak, annak a szakmai becsületnek - most már ritkán használjuk ezt a kifejezést - a biztosítását, amire egyébként rajta kívül semmilyen más szervezet nem képes és nem alkalmas.

(12.20)

Az élet, a vállalkozások szinte minden területéről hiányoznak ezek a szakmai szervezetek. Nem volt túl szerencsés dolog, hogy a '94-ben elfogadott kamarai törvény az előző ciklusban jelentős módosításon esett át, és a kötelező kamarai tagság el lett törölve; példamutató és iránymutató lehet ez a szakmai kamara egyéb területek számára is.

A javaslat határozott lépéseket kíván tenni a személy-, vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató vállalkozásokkal megkötött polgári jogi szerződések szerint ilyen tevékenységet folytató egyéni vállalkozók, főként alvállalkozók, de egyben a megbízók védelme érdekében is. Az előttünk fekvő törvényjavaslat hatálybalépésével módosul, bővül a kamara feladatköre, hatásköre, új alapokra helyeződik a kamara és a rendőrség együttműködése is.

Annak érdekében, hogy a kamara hatékonyabb kontrollt gyakorolhasson a tagság irányába, az etikai vétség megvalósulása esetére differenciált büntetési rendszert vezet be, ami magába foglalja többek között a tagság meghatározott időre szóló felfüggesztését lehetővé tévő jogkörét is.

A javaslat az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkból következően rendezi azt a kérdést, hogy milyen feltételekkel végezhetnek Magyarországon személy-, vagyonvédelmi tevékenységet, magánnyomozást azok a természetes személyek és vállalkozások, akik az Európai Gazdasági Térség valamely országában szereztek erre jogosító engedélyt, igazolványt vagy egyéb okiratot.

A törvényjavaslat a kezdeti időszakban néhány koncepcionális elemet tartalmazott, azonban a törvény-előkészítés során sajnálatos módon néhány, még a kezdeti fázisban jelen lévő gondolat, terv, elképzelés nem valósult meg.

A törvényjavaslat fontos, a szakma érdekeivel is találkozó változtatásokat jelenít meg - például a profilkényszertörlés, a hivatásos állományú személyek kizárása, a szerződéses viszonyok rendezése -, azonban lényeges szempontok kimaradtak. Most ezekről a hiányokról hadd ejtsek néhány szót.

Nem szerepel a javaslatban a képzési rendszer és a képzési előkövetelmények átfogó reformja, az egyes gyakorolható tevékenységek biztonságvédelmi osztályba sorolása és feltételrendszere, valamint a biztonságvédelmi szabványok rendszere.

Nem terjed ki a javaslat az önfoglalkoztatás kérdésének rendezésére, ami ennek a területnek talán a legnagyobb problémája. Ehhez ugyanakkor persze szükség lenne az önfoglalkoztatásról szóló törvényre is, amit a kormány már régóta ígér, de nem készült el.

A vagyonvédelmi terület egyik legnagyobb gondja a kényszervállalkozások tömeges jelenléte a piacon. A munkavállalók egy számottevő része az elmúlt években életszínvonala fenntartása érdekében kényszervállalkozóvá vált, egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki, és önmagát minimálbéren alkalmazó vállalkozóként kikerült az alkalmazottak havi 174 órás maximális foglalkoztatási limitszabálya alól. Ezek az emberek most kényszervállalkozóként ennél sokkal többet dolgoznak azért, hogy a korábbi életszínvonalukat képesek legyenek megtartani. A helyzet ma már oda jutott, hogy az egyes vállalkozások munkavállalói órabérei nem versenyképesek az alvállalkozóknak bérteher nélkül fizetett megbízási díjakkal. A kamara 2003. év végi hivatalos adatai szerint a valamivel több mint 50 ezer aktívnak tekintett, tehát vélhetően folyamatos munkával rendelkező vagyonőr csaknem fele, 22 ezer fő egyéni vállalkozó. Ha a szürkegazdaságban érintetteket is figyelembe vesszük, kiderül, hogy jelenleg a legális munkaerőpiacon legalább minden második foglalkoztatott alvállalkozóként dolgozik. Pályázatokat, munkát elnyerni ma már gyakorlatilag csak olyan áron lehet, amelyben kódolva van az adócsalás vagy a csőd, a jelenlegi piaci árak pedig nem fedezik ezeket a költségeket.

Végül nem szerepelnek a javaslatban a biztonságtechnikai szolgáltatásokra vonatkozó speciális rendelkezések.

Van néhány olyan észrevétel, ami konkrétan a törvényben foglaltakat próbálja górcső alá venni, és majd módosító javaslatokkal igyekszünk az ellentmondásokat feloldani.

Például az 5. § (4) bekezdése kapcsán célszerű lenne, ha a rendőrség attól a vállalkozástól is megtagadná a működési engedély kiadását, amely csődeljárás, végelszámolás vagy felszámolás alatt van.

A 7. §-sal kapcsolatosan a működési engedély és az igazolvány érvényességét célszerű lenne például öt esztendőben limitálni. Ezt az előttem szólók is szóvá tették, igaz, hogy tíz évet jelöltek meg.

A 26. és 27. § rendelkezései között számos átfedés és ismétlés van, amit nyilván egyértelművé kell tenni.

A 40. § szerint, ha a kamarai igazolvány leadására kényszerül valaki, vagy elveszik, vagy bevonják, akkor több igazolvány esetén mi a teendő?

A 41. és 42. §-ok egymásnak ellentmondanak; a szüneteltetés legfeljebb két év lehet, mondja a 41. §, a szüneteltetés két évnél hosszabb is lehet, állítja a 42-es.

A 43. § szerint a javaslat nem határolja el egyértelműen, hogy a kamarai tagság felfüggesztésére, szüneteltetésére, szünetelésére milyen esetekben kerülhet sor.

A 46. § (4) bekezdése ellentmondó: a tevékenységet szünetelteti, a kamara ideiglenesen törli, de erre mégis a szüneteltetés szabályait akarja alkalmazni.

A 46. § (6) bekezdése: a vállalkozás megszűnése is nyilvánvalóan kamarai törlési ok kell, hogy legyen.

Összegzésképpen meg kell állapítani, hogy a törvényjavaslat számos támogatható újítást hoz, de fontos, alapvető kérdéseket, például az önfoglalkoztatás kérdését nem kezeli, az ágazat helyzetét csak részmegoldásokkal javítja.

Jó néhány módosító javaslatot már Doszpot képviselő úr beadott, amelyekkel egyetértünk, és az általunk beadott módosító javaslatokkal kiegészítve ezt a törvényjavaslatot a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja elfogadásra fogja ajánlani az Országgyűlésnek, és természetesen ő maga is elfogadja.

Köszönöm szépen. (Taps az MDF, az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)