Felszólalás adatai

DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Felszólalásomban arról fogok szólni, hogy mit ígér az átverés költségvetése a magyar polgároknak, mi az üzenete mindenki számára, aki Magyarországon követi a törvényalkotás munkáját.

Az első üzenete az, hogy a törvények arra vannak, hogy kikerüljük őket. A kormány a törvény beterjesztésével megsérti a hatályban lévő államháztartási törvényt - a törvény ellentétes a hatályos államháztartási törvénnyel -, és megsérti a Házszabályt. Az előző különbség állítólag majd meg fog szűnni, ha utólag módosítják az Áht.-t, de a törvény házszabály-ellenessége nem szűnik meg. A kormány kifejezetten lábbal tiporja a törvényeket annál a fejezetnél, amiről szólni fogok, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az igazságszolgáltatás költségvetéséről.

Kétharmados törvény írja elő, hogy a költségvetés során a bíróságokra, az igazságszolgáltatásra vonatkozó fejezeteket úgy kell benyújtani, hogy azt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács készíti elő, és ha a kormány mégis véletlenül netalántán ellentétes javaslatot terjesztene be, akkor a költségvetésben részletesen meg kell indokolni, hogy mi a különbség alapja. A jelenlegi költségvetés 23 milliárd forintos különbséget mutat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által benyújtott és az Állami Számvevőszék által megalapozottnak, hitelesnek tartott költségvetés és a Pénzügyminisztérium bürokratái által hasraütésszerűen elkészített bírósági költségvetés között, miközben egyetlen szóval sem magyarázza meg, hogy mi a különbség indoka.

Mit üzen az átverés költségvetése az igazságszolgáltatáshoz fordulni kívánó polgároknak, akik évente több millióan kerülnek kapcsolatba az igazságszolgáltatással, és mit üzen az igazságszolgáltatásban tevékenykedőknek? Azt üzeni, hogy megszűnik az a nyolc éven keresztül tartó folyamat, amely az igazságszolgáltatást negyven év diszfunkciója után visszahelyezte a jogállami helyére; az a folyamat, amelyet a rendszerváltás utáni két kormány is tartott, amely megállította a bíróságok teljes szétzilálódását, megállította a bíróságokról való elvándorlási folyamatot. Ez a folyamat a jelenlegi kormány működése alatt megszűnik, megáll, a bíróságok fejlesztései megtorpannak. Párhuzamosan az igazságszolgáltatási reform meghiúsításával ez azt fogja eredményezni, hogy az európai uniós kifogások Magyarországgal szemben 2002 után is meglesznek. Az egyik legfontosabb uniós kifogás Magyarországgal szemben az, hogy az igazságszolgáltatás nem eléggé hatékony, nem eléggé működőképes.

Mire lenne szükség a bíróságok, az igazságszolgáltatás tekintetében? Szükség lenne a bírák illetményének emelésére. 1996-ban, amikor a bírósági szervezeti törvényt tárgyalta az Országgyűlés, a Fidesz akkori vezérszónoka, Áder János azt mondta, hogy a bíróságok fejlődése mostantól a parlament kezében van, hiszen a parlament évente állapítja meg a bírósági illetményalapok összegét. Az illetményalap 1999-ben nem növekedett 1998-hoz képest, a mostani növekedések viszont nem fedezik az elmaradt bérnövekedéseket. Ráadásul a bíróságok illetménynövekedésének költségvetési alapjai sincsenek meg. A parlament már tavaly is átverte az igazságszolgáltatást akkor, amikor ugyan megszavazta a 10 százalékos helyi bírósági illetményemelést, de ennek költségvetési forrását nem teremtette meg, így a bíróságok csak a fejlesztési költségek rovására tudták a 10 százalékos illetményalap-növelést végrehajtani.

Ennek az a következménye, hogy a bíróságok épületei, infrastruktúrái nem tudnak kellő mértékben fejlődni, márpedig, tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársaim, aki ma elmegy egy bírósági épületbe, az időutazásban vesz részt. Miközben a bankokban, a pénzintézetekben, de ma már a minisztériumi hivatalokban is XXI. századi munkakörülményeket lehet látni, aközben a bíróságokon XVIII-XIX. századi körülményekkel találkozunk, mint ahogy azt a parlamentben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnöke egy korábbi vitában kiemelte. Azt a hátrányt, amit az elmúlt negyven év tevékenysége okozott, a legutóbbi nyolc évben igyekeztek pótolni az előző kormányok, de a mostani kormány a fejlesztések útjában áll.

Szükség lenne a bíróságok vonatkozásában a bíróságok létszámának emelésére. Elhangzott az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának az ülésén is és tegnap a plenáris ülésen is, hogy az elmúlt esztendőben a bíróságok nem kaptak kellő támogatást arra, hogy a megnövekedett feladatokat létszámnövekedéssel fedezni tudják. Erre nagyon kézenfekvő példa a szabálysértések ügyének bírói felülvizsgálata. A kormányprogram a 6. oldalon leszögezte, hogy a kormány nagy hangsúlyt fektet a hatásvizsgálatok elvégzésére. Nos, olyan nagy hangsúlyt sikerült fektetni a hatásvizsgálatokra, hogy már ki se látszanak alóla a hatásvizsgálatok. A mostani törvényben sincs érdemi hatásvizsgálat.

(11.20)

De néha volt, mert például a szabálysértési törvénynél a kormánynak sikerült egy hatásvizsgálati blöfföt előterjeszteni a parlamentnek, ugyanis ez a hatásvizsgálat azt mondta, ahogyan ezt annak idején az előterjesztőik hangsúlyozták, hogy évente a bíróságoknak 40 ezer ügyre kell számítani a szabálysértési törvény megváltoztatásával. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném tudni azt, hogy ki a felelős azért a blöffért, ami ezzel a 40 ezer üggyel kapcsolatban elhangzott, ugyanis csak március 1-jén lépett hatályba az új szabálysértési törvény, és márciustól júniusig, tehát negyedév alatt 30 ezer ügy érkezett a bíróságokhoz, tehát negyedév alatt majdnem az egész évre prognosztizált ügyforgalom megérkezett, és ebben még nincs benne az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése, amely még nagyságrenddel megnöveli ezt az ügyszámot, miközben a bíróságok ehhez - szemben az akkori kormánynyilatkozatokkal - nem kapták meg a szükséges támogatást, létszámfejlesztési támogatást, legfeljebb megint csak azt tehetik, bár itt a létszámokat nem is növelhetik, legfeljebb csak a költségvetési egyéb keretekre tehetik ezt meg, vagyis más tevékenységek rovására.

Az igazságszolgáltatás a 2002-es állapotban újra azzal fog számolni, hogy a bíróságoknál újra megindul az elvándorlás, hiszen a bírói bérek, a bírói munkafeltételek a piaci bérekkel és a piaci körülményekkel nem egyeztethetők. Ez egy nagyon nagy veszteség, hiszen még egyszer mondom, az előző nyolc év kormánya negyven év lemaradását próbálta pótolni, az így felhalmozott előnyöket a mostani kormányzat egyszerűen széjjelveri.

A kormányzat megfontolatlan és megfelelő elemzések nélküli újításait mutatja egy más terület is, amiről szólnom kell. Egy olyan területről, amely helyes törekvést indít el az okmányirodák bevezetésével, helyes törekvést indít el, amikor a rendőrségtől olyan feladatokat vesz el, amelyek soha nem voltak igazán rendőri feladatok, tehát a személyi igazolványok, útlevelek, vállalkozói igazolványok, illetőleg a jogosítványok és gépjárműiratok intézése. Ugyanakkor a január 1-jén bevezetett okmányirodák tapasztalata azt mutatja, hogy a kormány cinikusan nem adott kellő anyagi támogatást az önkormányzatoknak ezeknek az irodáknak a felállítására. Csak választókörzetemben, Óbuda-Békásmegyer önkormányzatánál a 60 millió forintos költséggel felállítandó okmányirodához 14 millió forintot biztosított a Belügyminisztérium, a többit az önkormányzat szükségképpen az utak felújításától vagy az oktatástól volt kénytelen elvonni. Ez a beruházás sem volt azonban elegendő ahhoz, hogy normális körülményeket teremtsenek az okmányirodákhoz. Nyilván ebben városonként eltérő a helyzet, de nagyon sok településen és a főváros nagyon sok kerületében kaotikus állapotok uralkodnak. Egy személyi igazolvány megújítása ma már körülbelül akkora feladat, mint a Himalája megmászása, több nap szabadságot kell kivenni, meg kell szervezni a hideg élelmet, és mindenféle tortúrákon kell átmenni azért, hogy valaki személyi igazolványt kapjon.

Aki ismeri a korábbi rendőrségi irodák tevékenységét, tudja, hogy ezeknél az irodáknál nem is a személyi igazolványok és az útlevelek okoztak igazi nagy káoszt, hanem a gépjárművek iratainak kezelése. Ez eddig a rendőrségeken is katasztrofális állapotokban zajlott. Ezt most január 1-jétől úgy zúdítják rá az önkormányzatokra, hogy semmiféle anyagi feltételét nem teljesítik, amit több településen - a sajtóban is megjelent nyilatkozatokban elhangzott - a rendőrségen eddig tizennégyen végeztek, azt majd az önkormányzati okmányirodán négyen-ötön fogják végezni. Január 1-jétől a borügyhöz hasonló káosszal lehet számolni az okmányirodák tekintetében, a kormány pedig cinikusan szét fogja tárni a karját, és azt mondja, hogy ez az önkormányzatok felelőssége, az önkormányzatok tehetnek arról, hogy ilyen állapotok keletkeznek, miközben ebben a költségvetésben egyáltalán nem fedezi az ilyen értelmű megnövekedett feladatok költségeit az önkormányzatok számára. Ráadásul egyébként a rendőrséggel is kiszúr a költségvetés, mert 3 milliárdos többletbevételt ír elő a jövő évben, miközben ezek a többletbevételek, egyszerűen nem tudom, a rendőrségen miből keletkezhetnének, hogyan keletkezhetnek.

Összefoglalva, tisztelt képviselőtársaim, ez a költségvetés tovább folytatja azt az utat, amit az Orbán-Torgyán-kormány megkezdett, tovább folytatja azt az utat, amely erősíti a korlátozatlan végrehajtó hatalmat, és gyengíti azokat a hatalmi ágakat, úgy az önkormányzatokat, mint az igazságszolgáltatást, amely hatalmi ágaknak az lenne a feladata, hogy a kormányzati túlhatalmat kordában tartsák. Ezzel sem tudunk egyetérteni, és ezért sem támogatjuk a költségvetést.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)