Felszólalás adatai

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az az igazság, hogy nehezen várható el az adótörvények vitájánál, hogy ellenzék és kormányoldal egyetértsen, ugyanakkor szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy ha azt vizsgáljuk a versenyképesség, a gazdaság szempontjából mi a legfőbb jelentősége az adótörvénynek, akkor, azt hiszem, a beterjesztés legfőbb értéke az, hogy a magyar gazdaságot, a költségvetést a konvergenciaprogram pályáján tartja. Lehet itt beszélni elképzelés szintjén radikális adócsökkentésről, de ha összefüggéseiben vizsgáljuk a kérdést, akkor mindenkinek meg kell állapítania, tendenciájában fontos, hogy csökkenjenek az adók, ugyanakkor a radikális adócsökkentés felborítaná a pénzügyi egyensúlyt, és ennél rosszabb hatást a gazdaságra nem lehetne kifejteni.

Amikor a jövő évi adótörvények fő célkitűzését nézzük, az egyszerűsítést, a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítását a versenyképesség érdekében, az átláthatóság növelését, akkor azt hiszem, ezek a célok, megtartva azt, hogy összességében az adóterhelés nem nő, egy stabil gazdaság működésének a lehetőségét teremtik meg. Elhangzott itt közben kétperces hozzászólás keretében, de nem árt megismételni, hogy tények bizonyítják, a magyar gazdaságot, általában a költségvetés újraelosztó szerepét a csökkenő adóterhelés jellemzi. Míg 2000-ben 39,2 százalék volt a summa adóterhelés vagy a redisztribúció mértéke, addig az előző ciklusban 36,5 százalékra csökkent, és most a konvergenciaprogram első évében, 2007-ben változott 37,6 százalékra, amelyet a kifehérítés következtében valószínűleg jövő évre néhány tized százalékkal még lejjebb lehet majd vinni.

Szeretném kiemelni, ami szintén elhangzott már kétperces hozzászólásban, hogy olyan egyszerűsítési javaslatok is megfogalmazódtak a vállalkozások adózásával, bevallásával kapcsolatban, amelyeket most mintegy negatívumként élnek meg a résztvevők, és maguk szólalnak fel azért, hogy a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás, valamint az innovációs járulék továbbra is a régi szabályok szerint működjön. Ennek valahol van logikája, ugyanis ezeket a bejelentéseket általában a könyvelő cégek végzik a vállalkozások számára, megvan egy kialakult szoftver, tehát ha ez nem kerül összevonásra, ők ugyanolyan egyszerűen eleget tudnak tenni a bevallási kötelezettségüknek. Úgy gondolom, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megfogalmazott véleményekkel összhangban figyelembe kell venni az érintettek véleményét.

Az egyszerűsítés a személyi jövedelemadók területén mindenképpen követendő. Amikor 62 oldal bevallást kell elolvasni, azt hiszem, nem vitatható, hogy érdemes az egyszerűsítésben gondolkodni. Néhány ilyen egyszerűsítést megemlítenék. A lakások átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka jelentősen csökken, az eddigi 15 év helyett 5 év után már nem számít jövedelemnek a lakás átruházásából származó jövedelem. Azt hiszem, ez sokak számára pozitívum, pozitívan fog hatni a lakásmobilitásra. Szűkül az állami adóhatósághoz bejelentendő adatok köre is a vállalkozások tekintetében. Egyszerűsödik a befizetési szabály, a társadalombiztosítási alapokat megillető befizetéseket egy számlára kell majd ezt követően fizetni. Megszűnnek egyes járulékok, illetve hozzájárulások, ezek apróbb járulékok voltak, mint az erdőfenntartási járulék, a tenyésztési hozzájárulás, a halászatfejlesztési hozzájárulás, valamint a vadvédelmi hozzájárulás.

A versenyképesség szempontjából megemlítendő, ami szerepel az előterjesztésben, hogy az adózás előtti nyereség 25 százalékról 50 százalékra felemelt mértékben helyezhető fejlesztési tartalékba. Ez a kis- és középvállalkozások számára, amelyek nyereséget tudnak termelni, többletberuházási forrást biztosít. Azt is meg kívánom jegyezni, hogy ez a költségvetésnek mintegy 10 milliárd forintnyi bevételkiesést jelent, következésképpen ennyivel több forrás tud rendelkezésre állni a vállalkozásoknál fejlesztési célokra. Megemlíteném, hogy az egyszerűsített vállalkozási adó, ami külön vita tárgyát képezte az uniós tagságunkat követően, gyakorlatilag megmarad, kisebb módosítások lesznek a rendszerben, ezek pontosító és hiánypótló jellegűek, de ez a népszerű adófajta, ami elsősorban a szellemi foglalkozást végzők körében elterjedt, továbbra is működhet.

A teljesen új áfatörvény sok olyan problémát, átfedést tisztáz, amelyek az eddigi működés során jelentek meg. A visszaigénylés szabályai egyértelműbbé, egyszerűbbé válnak. Nem változik az az alapszabály, hogy az áfa visszaigénylése akkor válik lehetővé, ha a beszerzésekre fizetett áfa meghaladja az értékesítés áfáját. Szintén nem változik, hogy a meg nem fizetett beszerzés áfája nem igényelhető vissza, ugyanakkor új szabályként jelenik meg a visszaigényelhető áfa összege, havi bevallók esetén ez több mint egymillió forint, negyedéves bevallók esetén több mint 250 ezer forint, éves bevallók esetén pedig több mint 50 ezer forint. A tárgyieszköz-beszerzésre alapozott visszaigénylés megszűnik. A visszaigényléshez nem szükséges már, hogy az adóalany meghatározott összegű adóalapot elérjen. Az adóalannyá válás előtti beszedések áfája is változik. Eddig, ha egy új vállalkozás még nem jelentkezett be az adóhatósághoz, a bejelentkezés előtti beszerzései után megfizetett áfát nem vonhatta le.

(15.20)

Lehetővé válik ezt követően, hogy az adóalanyok adóalanykénti bejelentkezésük előtti beszerzéseik áfáját is egyenlegbe tegyék, azaz le tudják vonni.

Az áfa alóli mentesség köre is bővül, az alanyi adómentesség értékhatára 4 millió forintról 5 millió forintra változik, amely elsősorban a kistermelőket, az őstermelőket érinti.

Az üzleti élet átláthatóbbá tétele érdekében bővül az állami adóhatóság honlapjáról lekérdezhető adatok köre a szankcióként törléssel érintett adószámokkal és azon adózók adataival, amelyekkel szemben az adóhatóság végrehajtási eljárást folytat. A hatályos előírások szerint az APEH a honlapján feltünteti az áfa- és az evaalanyokat is. A rendelkezés kibővül valamennyi adószámmal rendelkező jogi személy adatainak közzétételére.

Elhangzott, hogy a fekete- és szürkegazdaság kifehérítéséből a költségvetésnek többletbevételei vannak, de az, hogy summában az adóbevételek nem növekednek, viszont többet fizetnek azok is, akik belépnek az adózói körbe, összességében azt biztosítja, hogy az egy-egy vállalkozásra jutó átlagos adóteher csökkenni fog.

Még egy megjegyzést szeretnék elmondani. Többen említették a csődeljárások számának növekedését. Én azért megemlíteném azt az összefüggést is, ami a gazdaság kifehérítése és a csődeljárások számának növekedése között megfigyelhető. Úgy gondolom, az is a tisztulási folyamat része, ha azok a cégek, amelyek csak azon az áron voltak működőképesek, hogy a fekete- vagy a szürkegazdaság területén tevékenykedtek, most a csődeljárás vagy a felszámolás területére jutnak. Úgy gondolom, ez összességében a magyar gazdaság versenyképességét javítja, és az európai gazdaságba történő integrálódásunkat segíti elő.

Mindezek figyelembevételével a beterjesztett adótörvények a gazdaság stabil működését segítik, ezért elfogadásra javasolom képviselőtársaimnak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)