Felszólalás adatai

A következő esztendő a magyarországi gyógyszertárakat működtető vállalkozások és a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező gyógyszerészek számára egy nagyon fontos esztendő lesz. Megkezdődik az a változás, amely megpróbálja orvosolni mindazt a hibát, amit a patikaliberalizáció okozott az országnak.

(19.00)

Ha önök emlékeznek arra, hogy mi is történt 2006 és 2010 között, akkor talán csak egyet emeljünk ki belőle: volt korábban, még az előző polgári kormány idején egy elfogadott törvényjavaslat, amelyik azt mondta, hogy 2006-tól többségi gyógyszerészi tulajdon lesz a gyógyszertárakat működtető vállalkozásokban Magyarországon. Ezt az utolsó pillanatban, 2006 utolsó szavazásainak egyikével hatályon kívül helyezte az akkori szocialista-liberális többségű parlament, óriási csalódást okozva a gyógyszertáraknak, majd szabadjára engedte a patikaliberalizációt, lehetővé tette láncok kialakítását és többségében külföldi érdekeltségű multinacionális cégek megjelenését a gyógyszerláncokon keresztül.

Ekkor fogadta meg azt a polgári oldal, hogy amennyiben kormányra kerül és lehetősége lesz, akkor ennek a folyamatnak véget vet, és megpróbálja ezt orvosolni. Ez a következőképpen történt meg: 2010-ben a Magyar Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében 2014. január 1-jét követően minden gyógyszertárat működtető vállalkozásban legalább 25 százalékot gyógyszerészeknek kell tulajdonolni, 2017-től pedig a többségét kell tulajdonolnia ezeknek a vállalkozásoknak.

Az idei esztendő során olyan törvénymódosítást is tett az Országgyűlés, amelyben - ahogy a gyógyszerészek fogalmazták meg - a szindikálás tilalmát mondta ki, és amelyben igazából két dolgot kötött a tulajdoni arányhoz: az egyik a menedzsmentjogokat, a másik pedig a nyereségből való részesedést. Magyarul: akinek a tulajdon arányában a többsége megvan, annak kell a menedzsmentjogokat is birtokolni, ez nem adható át a kisebbség részére. Ezzel 2017-től elérhető az, hogy a gyógyszertárakat működtető vállalkozásokban valóban a gyógyszerészek döntsenek a gyógyszertárak sorsáról.

Miért mondom el mindezt a költségvetés során? Azért említem meg, mert mintegy 700 millió forintos keret áll rendelkezésre a 2014-es esztendőben arra a célra, hogy a gyógyszertárak megvásárlásához - hiszen ezt a többségi tulajdont adásvétel útján tudják megszerezni a gyógyszerészek, vagyis aki arra kényszerül, hogy eladjon, mert nem gyógyszerész, az piaci áron értékesítheti a tulajdonrészét - biztosítsuk a feltételeket vagy lehetőséget egy kedvezményes hitellel. A hitelben egyetlenegy különbség van más banki hitelekhez képest: a kamatot a költségvetés támogatja, és így a gyógyszerészek által megfizetendő tényleges kamat 3 százalék. Azt hiszem, ma ez egy versenyképes, nagyon kedvező feltétel.

Azoknak, akik nem banki hitelt akarnak igénybe venni, kidolgoztunk egy másik módszert is: ez egy tőkebefektetéses eljárás, aminek az időtartamában - mielőtt először kell fizetni - három év türelmi idő van, ezt követően kell megkezdeni a visszafizetést. A banki hitel esetében egy esztendő a türelmi idő, és ott a futamidő tíz év, a felvehető hitel maximális összege 60 millió forint, ez bőven elegendő a gyógyszertárak nagy többségének.

Mégis miért gondolom azt, hogy ez a 700 millió forint nem fog felhasználásra kerülni maradéktalanul? Ennek az az oka, hogy 430 gyógyszertárat érint, és a gyógyszertárakat tulajdonló vállalkozások nagy része, akiket ez érint, meg tudja oldani állami hitel vagy bármilyen más hitel felvétele nélkül is. Tehát azt gondolom, hogy a következő évben a folyamat elindul, de ez a folyamat nem fogja jelentős mértékben megterhelni a költségvetést, ugyanakkor óriási változást indít meg a magyarországi gyógyszertárak működtetésének vonatkozásában. El kell mondjam, hogy mind a gyógyszerészek, mind a Gyógyszerészi Kamara támogatását ez a változás élvezi, várták, és adósságot törlesztett ezzel a polgári oldal.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)