Készült: 2024.04.26.03:26:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

215. ülésnap (2017.04.20.), 44. felszólalás
Felszólaló Bóna Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:35


Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÓNA ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja ré­széről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örömteli és büszkeségre indító tényként nyugtázhatjuk, hogy a tegnapi ülésen elfogadott törvény értelmében a geszti Tisza-kastély a Magyarországi Református Egyház tulajdonába kerülhet. E jogszabály mögött álló cél és elképzelés méltóságát és helyességét iga­zolja az is, hogy az Országgyűlésben helyet foglaló képviselők több mint kétharmada gondolta úgy, hogy nemzetünk szolgálatában fontos szerepe van az állam és az egyházak hasznos és gyümölcsöző együttműködésének. Bízom benne, hogy a nemmel sza­vazók között is minél nagyobb számban vannak olyan képviselőtársak, akik, ha még most nem is, de idővel maguk is felismerik egyházaink azon nem­zetmegtartó tevékenységét, amit évszázadok óta folytatnak.

Alaptörvényünk vonatkozó részéhez hasonlóan az e napirend tárgyát képező T/15058. számú tör­vényjavaslat mögött is az a szilárd meggyőződés áll, miszerint történelmi kötelességünknek teszünk ele­get azzal, hogy a vallásszabadság biztosítása mellett az egyházakkal történő széles körű összefogással is igyekszünk a nemzet felemelkedését szolgálni. Ahogy azt a törvényjavaslat címe is igazolja, ezen együtt­működést valósítja meg az egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes tulajdonba adása.

E törvényjavaslat kapcsán fontos hangsúlyozni azt az alapelvet, amit az Alaptörvény a következő­képpen fogalmaz meg: „Az állam és a vallási közös­ségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak. Az állam és a vallási közösségek a közössé­gi célok elérése érdekében együttműködhetnek.” Meggyőződésünk, hogy az együttműködés egyik leghatékonyabb módja az egyházak által ellátott állami, főként oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális feladatok meg­felelő ellátását szolgáló eszközök biztosítása.

Ezt támasztja alá az 1997. évi CXXIV. törvény 10. §-a is, amely alapján a kormány jogosult a bevett egyházak közcélú tevékenységének folytatásához szükséges ingatlan megszerzését segíteni. Fontos kiemelni, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatban szereplő ingatlanok között található az egri érseki palota alatti pincerendszer, az esztergomi Vitéz Já­nos Katolikus Nyelvoktató Német Nemzetiségi Álta­lános Iskola, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egye­tem használatában álló kollégiumi épület is, amelyek 1951-ben közismert módon, vagyonelkobzás jogcí­mén kerültek a magyar államhoz.

Erre tekintettel nemcsak az észszerűség diktálja a kollégiumi épületek katolikus egyháznak történő tulajdonba adását, hanem megkérdőjelezhetetlen erkölcsi kötelességünk is. Az ingatlan jövőjét illetően nem férhet kétség ahhoz sem, hogy fontos közérde­ket szolgál, hogy ezen épületek fejlesztésével az új tulajdonosok méltó környezetet kívánnak biztosítani a bent lakó és tanuló gyermekeknek.

Szintén az egységes egyházi tulajdont és kezelést indokolja az az újpesti épület, amely 1924-től az in­tézet államosításáig a szalézi rend működésében állt, és eredetileg gyermekmenhelynek épült. Meggyőző­désünk, hogy a tranzakció ezen ingatlan tekintetében is a fennmaradást, a fejlődést és a megfelelő kihasz­nálást szolgálja. Bizalomra ad okot az, a törvényja­vaslat indokoltságát is igazolja, hogy az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség a miskolci zsina­góga mellett található, üresen álló ingatlanban böl­csőde és óvoda létesítésére vállalkozik, annak felújí­tását követően.

Még az ellenzéki pártokhoz tartozó képviselőtár­sak részéről sem férhet kétség ahhoz, hogy fontos elő­relépést jelent, ha a Konstantinápolyi Egyetemes Pat­riarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusa is hosszú hányattatás után végre valódi otthonra lelhet. Ez esetben az állam és az egyházak közötti együttmű­ködés mellett a vallásgyakorlás alapvető feltételeinek megteremtése is indokolja e tervezet elfogadását.

Arra biztatom tehát ellenzéki képviselőtársai­mat, hogy a vallásszabadság iránti, gyakran hangoz­tatott elkötelezettségükről aktív cselekvés formájá­ban, az igen gomb megnyomásával tegyenek tanúbi­zonyságot. Az ötpárti egyeztetést követően tisztelet­tel kérem önöket, hogy az egyházak évszázados nem­zetmegtartó tevékenységére, a történelmi igazságos­ságra, közös érdekünkre és az észszerűségre tekintet­tel támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen meg­tisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padso­rokban.)




Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai