Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársak! Már a költségvetés vitájának lezárásakor mondtam, hogy úgy látom, a megalapozó törvény vitájára már kellőképpen elfáradtak a parlamenti képviselők, és olyan nagy vitát ez már nem fog generálni, mint az elmúlt napokban maga a költségvetés. A pénzügyminiszter úr által benyújtott salátatörvény majd félszáz törvényt módosít mintegy 70 oldalon keresztül. Ilyen terjedelem esetén az Országgyűlés feltételezné, hogy valóban a jövő évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos lényeges módosításokat tekinthetjük át. Ez különösen fontos lenne azért is, mert a járvány nyomán kialakuló társadalmi és gazdasági válság hatásai, ugyebár, most még teljes mértékben nem láthatóak, nem látjuk a mértékét, de azt tudjuk, hogy hatásai 2021-ben még bőven éreztetni fogják magukat a magyar lakosság életkörülményeiben, ezért nagyon nem mindegy, hogy azokra milyen szabályozással készül fel a magyar parlament. A várakozásokkal szemben azonban nem sok köze van a törvényjavaslatnak ezekhez a kihívásokhoz.

Miről is döntene az Országgyűlés akkor? Két fő pontról beszélnék, majd utána kimondottan a szociális területet érintő módosításokra és néhány foglalkoztatást érintő törvénymódosításra térnék ki.

Nézzük az önkormányzatokat! Az elmúlt hónapokban indított kormányzati támadás az önkormányzatokkal szemben itt is megjelenik. A példa kedvéért: tovább szigorítanák, hogy a települések mire is fordíthatnák saját adóbevételüket, már amit méltóztatnak meghagyni nekik, így például az iparűzési adóból származó bevételből a polgármesteri hivatal alkalmazottaira már nem is költhetnének. Csak a rend kedvéért: ezek azok az alkalmazottak, akik a lakosság napi ügyeit intézik, akik próbálnak megoldást találni a felmerülő problémákra, legyen szó óvodákról, bölcsődékről vagy akár szociális ellátásokról.

Ugyebár, többen említették az előttem felszólalók közül a szerencsejáték-szervezést. Kevesen gondolták volna, hogy Magyarország egyik legjelentősebb problémája 2021-ben az lesz, hogy hogyan kellene megkönnyíteni a szerencsejátékok szervezési jogának ismerősi körhöz való juttatását. A kormány számára ez sarkalatos problémának tűnhet, hiszen oldalakon keresztül szabályozzák újra ezeket a valóságban igen értékes vagyoni jogokat.

Én részt vettem azon a törvényi vitán, amikor Bánki Erik azt mondta a szerencsejáték piacának újraelosztásánál, hogy letisztítják a terepet, letisztítják a piacot. Szóval, az is egy érdekes mondat volt, hogy valamilyen törvénymódosítást úgy hoznak az Országgyűlés elé, hogy egy kormánypárti politikus ki is mondja tényszerűen, hogy letisztítják a piacot az előtt a két-három szereplő előtt  akkor még Andy Vajnáról beszéltünk , aki maradhatott ezen a területen. Felháborító az, hogy most is, amikor a 2021. évi költségvetés megalapozó vitáján vagyunk, az egyik sarkalatos pont az, hogy hogyan juttassanak még többet, hogyan biztosítsák be még jobban az önökhöz tartozó gazdasági elitet és mondjuk, a szerencsejátékot.

Akkor térjünk ki most a szociális területre egy kicsikét! Szociális vonatkozásban lényegében a tavaly decemberben elfogadott, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény társadalombiztosítási jogosultságot érintő módosításai emelhetők ki mindössze az egész javaslatból. Ennek lényege: azoknak, akik nem biztosítottak semmilyen módon, és nem fizettek egészségügyi szolgáltatási járulékot, nem három hónap, hanem csak hat hónap után válik érvénytelenné a tajszámuk, akkortól az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe. A július előtti tartozás nem szankcionálható, az új szabályok szerint a 2020. július 1-je előtt indult eljárásokat a régi Tbj. szerint kell rendezni.

A korábbiakhoz képest részletesebben rendezik a szankcionálás menetét és a teljes eljárást is. A jövőben az egészségügyi szolgáltatási járulék havi és napi összegét egy inflációt követő automatizmus határozza meg. Tehát lényegében a kormány érzékelte, hogy lépnie kell valamit abban az ügyben, hogy háromhavi járulékfizetés elmaradása esetén csak fizetős egészségügyi ellátást tud az állampolgár igénybe venni.

Ez az egész történet több sebből vérzik, de mégsem vonja vissza a kormány. A mostani módosításokkal csupán időt ad, leginkább magának, de kétségtelenül vannak az érintettek számára is kedvező elemek, és így mégsem ősszel fog tetőzni a probléma. Ráadásul itt ki kell mondani, hogy a kórházi ágyak felszabadításával és úgymond majdnem az egészségügyi ellátórendszer leállásával az elmúlt hónapokban, a költségvetési vita során is elmondtam, feltorlódtak azok az egészségügyi ellátások, amelyek elmaradtak. Eddig is hatalmas várólistákról beszélhettünk, hogy egy-egy műtétre, egy-egy beavatkozásra mennyit kell egy állampolgárnak várni, de most azt látjuk, hogy több tízezer ember esett el az ellátástól, akár csak szűrésről, operációról vagy csak vizsgálatról beszélünk. Most úgy tudom, ugyebár, miniszter úr bejelentette, ha jól tudom, 15-étől visszatérünk a teljes, normális egészségügyi menetrendhez. Ezek az elmaradt műtétek, szűrések, beavatkozások rá fognak zúdulni az egészségügyre, és újabb problémát fognak eredményezni.

Engedjék meg, hogy egyetlenegy példát mondjak: ismerősöm pajzsmirigybeteg, folyamatos vizsgálatot kell hogy kapjon, és ezek az elmúlt hónapokban elmaradtak. Most, amikor már egy kicsit szabadítottak, lazítottak az egészségügyi ellátáson, akkor próbált időpontot kérni pajzsmirigyvizsgálatra, majd közölték vele, ez pont a múlt héten volt, hogy két hónap múlva hívja fel a rendelőt, és két hónap múlva lehet időpontot kérni. Szóval, megint visszatérünk arra a helyzetre, hogy még az időponthoz is időpontot kell majd kérni az embereknek. És ezek az elmaradt ellátások rá fognak zúdulni az amúgy is több sebből vérző egészségügyi rendszerre, és ez nagyon-nagyon súlyos problémákat fog okozni.

Visszatérve erre a módosításra: az, hogy a három hónapot növelik hat hónapra, azt jelenti, hogy lényegében a probléma jövő év elején, 2021 elején fog csúcsosodni, amikor azzal szembesülnek azok, akik már semmilyen ellátásban nem részesülnek, mondjuk, már munkanélküli-ellátásban sem, munkát sem tudtak szerezni, hogy nekik havonta meg kell fizetniük egy, most már infláció által növelt összeget. Csak a mostani adatokkal nézve: ha mondjuk, hat hónapon keresztül nem fizeti az egészségügyi ellátást, az azt jelenti, hogy 46 260 forintot kellene majd utólag befizetnie. Mindenki tudja, hogy az, akinek nincs munkája, aki nagyon-nagyon nehéz helyzetbe került, ezt nem fogja teljesíteni.

Na már most, onnantól fogva, hogy hat hónap után nem fizeti meg az egészségügyi ellátást, csak a magánegészségügyet tudja igénybe venni. Azt azért érzi, államtitkár úr is, hogy az, akinek nincs jövedelme, valami oknál fogva nem tudja ezt az adónemet, az egészségügyi hozzájárulást megfizetni, az biztos, hogy nem fogja tudni a magánegészségügyi ellátást sem fizetni. Azt gondolom, ez rettenetes helyzetet fog a jövő év elejére eredményezni, és erre valamilyen megoldást a kormány kellett volna hogy találjon. Többször jeleztük az ellenzék oldaláról, hogy ez nincs rendben.

Még egyetlenegy pontot hadd emeljek ki! A törvénymódosítások közül 13 jelent foglalkoztatást érintő változást, ezek közül egyet hadd emeljek ki önöknek, ez is a társadalombiztosítási szabályok változásával kapcsolatos.

(15.50)

2020. július 1-jétől egyébként a NAV fokozott figyelemmel kíséri az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségeket, ezért a magánszemély biztosítási jogviszonyának, illetve jogosultságának megszűnéséről is rövid időn belül értesül. Ezt követően 8 napon belül az adóhatóság olyan tájékoztatást küld a fizetésre kötelezettnek, mely tartalmazza a fizetési kötelezettségre és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó szabályokat. A NAV a járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja, a befizetéseket pedig nyilvántartja.

Nagyon fontos lenne az is, hogy végre eljussunk már odáig, hogy azokat a visszaéléseket meg tudjuk gátolni  nagyon-nagyon sok esetet tudunk feltárni, meg jut el hozzánk, képviselőkhöz is, és szerintem kormánypárti képviselőkhöz is , amikor egy munkavállaló azzal szembesül, hogy aláír egy munkáltatóval egy szerződést, dolgozik, kapja a fizetését, és meg van győződve róla, hogy az adóhatóság felé minden adata le van jelentve, ő azt gondolja, hogy törvényesen, legálisan van foglalkoztatva, majd amikor valamilyen egészségügyi problémája keletkezik, akkor szembesül azzal, hogy ő csak hitte azt, hogy minden papírja rendben van, és be lett jelentve mindenhova, vagy mondjuk, az egészségügyi hozzájárulás fizetve van a munkáltató részéről is. Nagyon-nagyon sok ilyen esetet tudunk, és nagyon sok ilyen jogsérelem éri a munkavállalókat.

Én nagyon remélem, hogy ezek a szabályozások, talán ez a kis módosítás is segít abban, hogy a NAV-nak rálátása lesz abban, hogy ezek a járulékfizetések megtörténneke, vagy egyáltalán a munkavállaló, ahogy gondolja, hogy ő be lett jelentve, ez kiderül, még mielőtt nagyobb baj történne.

Ráadásul a mai esetekben mindig azt tapasztaljuk, hogy magának a munkavállalónak kell még bebizonyítania, hogy ő egyáltalán jogosult lenne arra az ellátásra, meg hogy a munkáltatónak kellett volna valamilyen járulékfizetést tennie. Én azt gondolom, hogy ilyen helyzeteknek nem szabad kitenni a magyar munkavállalókat.

A végére még egy kicsi összegzés. Sajnálattal kell tehát megállapítanunk, hogy sem a válság által jelentősen megtépázott szociális háló befoltozásához nem láttak hozzá, sem a munka nélkül maradók ellátását nem növelik, sem az önkormányzatokat nem segítik ki; utóbbiak helyzetét inkább tovább nehezítik. Míg Ausztriában, Németországban és más európai államokban rendkívüli segítséget kaptak a települések, addig itt elvonásokkal, megszorításokkal, bevételelvonásokkal „segítették meg” őket.

Én azt gondolom, hogy sokkal többet vártunk a megalapozó törvénytől, a költségvetést megalapozó törvénytől, és ennek függvényében mi ezt nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Dr. Varga-Damm Andrea tapsol.)