Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én azzal szeretném kezdeni, hogy önök továbbra is mélyszegénységben tartják azokat, akik szegénységben voltak, és semmilyen koncepció nincs abban a 2016-os zárszámadásban, amit lehet látni, hogy hogy tudják önök kivezetni őket a mélyszegénységből.

De ugyanúgy igaz ez a fiatalokra is, hogy továbbra is azt akarják, hogy ne tudjanak eljutni A-ból B-be, tehát olyan diplomát szerezni, amivel el lehet helyezkedni a munkaerőpiacon. De igaz ez egyébként a szakképzésre, akár a felnőttszakképzésre, akár pedig az általános szakképzésre, hogy önök elengedték a kezüket ezeknek az embereknek.

Önök életpályákat ígértek, és azt lehet mondani, hogy egyik területen sincs lehetőség arra, hogy kitörjenek, és nincs lehetőség arra, hogy tudjanak tervezni a családok abból az életpályamodellből, amit meghirdettek. Elsősorban a pedagógusokra gondolok. Ha önök megnézik a pedagógusok bérjegyzékét, láthatják azt, hogy ma mennyit visz haza egy 10-15 éve dolgozó pedagógus. Én mondom önöknek, ha esetleg nem tudnák, államtitkár urak: 130-140 ezer forintot visznek haza ezek az emberek, akik 15 évet már a pályán eltöltenek. Ez azt jelenti, hogy bruttóban körülbelül 200-220 ezer forintot keresnek. Felháborítónak tartom, amikor azt mondják, hogy egyébként a pedagógusokat életpályamodellel el akarják látni, és nem megyek bele abba, hogy a szakmában még több időt eltöltöttek aránya mennyire járt rosszul. Tehát önök életpályamodellt mutattak ezeknek az embereknek, és azt lehet látni, hogy semmilyen esélyük nincs arra, hogy esetlegesen a családjukat fenn tudják tartani.

Igaz ez az egészségügyi dolgozókra is, mert ha belegondolnak abba, hogy hasonló arányban kapnak havi fizetést az egészségügyi dolgozók, akkor azt lehet mondani, hogy önök ne beszéljenek arról, hogy bárkinek is olyan életutat jelöltek ki, amelyben érdemes dolgozni, amibe érdemes Magyarországon bemenni és tenni a dolgukat. Mert azt lehet látni a külföldi számadatok alapján, hogy azért is mennek el a fiatalok Magyarországról, mert nem akarják őket megfizetni azokban a szakmákban, hivatásban, amelyeket ők választottak, inkább elengedik őket külföldre.

Nagyon nehéz ilyenkor azt mondani, hogy minden rendben van, mert szép számokat mondanak önök, hogy mennyi minden forrás alakult a 2016. évben, viszont ha mellétesszük azt az élethelyzetet, amit lehet látni, akkor azt lehet mondani, hogy önök hazudnak, nem mondanak igazat, mert minden egyes élethelyzetben lehet látni a mélyszegénységet, a szegénységet, a kiszolgáltatottságot és a nélkülözést.

Bizonyára Cseresnyés Péter államtitkár úr is látja, hogy vidéken mi a helyzet. Vidéken már úgy vannak, hogy megunták az életüket nagyon sokan, és feladták az életüket, mert nem tudnak elmenni a gyógyszertárba kiváltani egy vagy két receptet egy vagy két recept után, mert azt mondják, hogy nincs rá pénzük.

A szociális segélyezésre azt mondják, hogy minden rendben van, és sokkal kevesebben vannak a rendszerben, mint voltak. Felháborító! Tudja, miért vannak kevesebben ebben a rendszerben? Egyetlenegy dolog miatt: lemondtak a jogaikról. Lemondtak a jogaikról azért, mert már feladták azt is, hogy esetlegesen valamilyen kis pénzért bemenjenek és nekik adjanak. Önök elfelejtik azt, hogy azokat az állampolgárokat, akik egyébként most nagyon sokszor időskorúak, nyugdíjasok és betegesek, őket valamilyen szinten támogassák. Tehát felháborító, hogy elengedték a kezüket ezeknek az embereknek, és nem tudják már azt sem megtenni, hogy azokkal a jogokkal éljenek, ami esetlegesen szűk mezsgyén még rendelkezésükre áll.

A gyógyszertámogatási rendszer, én azt mondom, hogy katasztrofális, nem lehet tovább fenntartani, ezt lehet látni a számokból. Persze megint azt fogja mondani államtitkár úr, hogy micsoda számokkal bír ez az ország, és mennyi mindent adnak a betegeknek, hogy meg tudjanak gyógyulni. Hát, ez nem így van!

Lehetne még sorolni, hogy mennyi mindent nélkülöznek most a különböző életterületeken, de hadd térjek rá arra, amire a szakterületem is predesztinál, elsősorban a romaügyre, és hadd kezdjem a legrosszabbal, államtitkár úr! A napokban látott napvilágot egy olyan sajtóhír, ami arról szól, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium roma személyekkel mentori szerződéseket kötött havi 350 ezer forintért, és ezt Farkas Flórián, a Lungo Drom vezére rendelte el a minisztériumban; rendelte el, hogy ezeknek az embereknek ki kell fizetni ennyit. Mondom ezt a RomNet információja alapján, hogy önöknél van ez a szerződés. Igaz, a tegnapi nap hét főt, a Lungo Drom-os szervezet tagjaiból hét főt már gyanúsítottként kihallgattak, és még várható, hogy több személyt is kihallgatnak.

Tisztelt Államtitkár Úr! Miért költik el a romák pénzét olyanra, amely nem a romákat érinti, és nem a romákat próbálja meg helyzetbe hozni, hanem egyes romákat úgy, hogy jogtalanul kapnak olyan forrásokat, amelyek felháborítóak? Én azt gondolom, önöknek felelősségük van abban, hogy elindult egy olyan folyamat, amely számonkéri azokat a roma vezetőket, akik munka nélkül kaptak 350 ezer forintot havonta az elmúlt időszakban. Miért teszik ezt?

Továbbmennék. Ha arra figyelnének, hogy önök azt a pénzt jó célra költsék, akkor fel tudnák számolni romaberkekben is a mélyszegénységet. Többször elmondtam, de önnek is elmondom, államtitkár úr, hogy a romatelepeken 120-130 ezer roma él mélyszegénységben, afrikai szegénységben. Önök ebben a költségvetésben, a tavalyi évi költségvetésben semmit nem tettek azért, hogy a romatelepek felszámolásra kerüljenek, semmit nem tettek annak érdekében, hogy a foglalkoztatási esélyek nőjenek a romaberkeken belül.

(13.50)

Egyetlenegy dolgot tettek, és azt nagy pénzzel tették meg, Farkas Flóriánnak minden olyan forrást odaadtak, amelyet el tudott valahova tüntetni, de nem hasznos célra, az biztos. Miért teszik ezt, államtitkár úr? Miért nem érzik, hogy van felelősségük abban, hogy egy olyan embert próbálnak meg támogatni romaügyekben, aki nem a romáknak adja meg azt a lehetőséget, hogy foglalkoztatási esélyük legyen, lakhatási esélyük legyen, vagy hogy az egészségügyben el tudjanak érni egy olyan szintre, hogy meggyógyuljanak abból a betegségből, amelyben vannak? Ezért én azt kérem innen is öntől, államtitkár úr, és a magyar kormánytól, hogy ne tegyek, hogy Farkas Flóriánon keresztül akarják a magyarországi cigányságot rehabilitálni, kifizetni, hogy minden programban ott legyenek. Mert azt gondolom, hogy innentől kezdve még jobban komolytalanná válik a kormány, mint amilyen szerepet most lát a társadalom önökben.

Továbbmennék: említettem a telepprogramok forráshiányát. Azt mondták önök, hogy majd az EU-s források, és hogy 2016-ban látni fogjuk, hogy milyen források kerülnek ide. Hát, láthatjuk a beszámolóból, hogy milyen források: nulla forint van ebben a kategóriában, de hát lelkük rajta. Én azt gondolom, hogy a következő fél évben sem lehet másra számítani, mint arra, hogy ezt a területet nem fogják felkarolni.

De továbbmennék egy lépéssel. Önök azt mondják, hogy milyen jó az országban élők foglalkoztatási helyzete, és mennyire jól élünk, mert mindenkinek van munkahelye, sőt szárnyalunk a foglalkoztatásban. Államtitkár úr, elfelejti azt a dolgot, hogy közfoglalkoztatásban vannak a legtöbben, és úgy kozmetikázzák az adatokat, hogy az már felháborító. Az nem baj, hogy közfoglalkoztatásban foglalkoztatják, ne értsen félre, az nem baj, de az, hogy tartósan benntartják azokat az embereket, és nemcsak romákról van itt szó, hanem nem romákról is, már felháborító.

Azért mondtam a kezdetek kezdetén, amikor felszólaltam, hogy a felnőtt-szakképzést önök elfelejtették. Nincs a leltárjukban a felnőtt-szak­kép­zés, és nem lehet látni, hogy milyen források vannak rá. Lehet látni kisebb forrásokat, de azokat, amelyeket igényelnének az országban, önök nem biztosítják, és nem biztosították az elmúlt időszakban sem, 2016-ban sem és az idén sem.

Mit akarnak tenni azokkal, akik már befejezték az általános iskola nyolc osztályát, elmentek közfoglalkoztatásba, majd utána rájöttek, hogy szakmát akarnak tanulni? Önök biztosítanak nekik szakmát? Tudnak szakmát biztosítani nekik? Mert ebből a tervezetből, amit látunk, illetve zárszámadásból nem látjuk biztosítottnak azt, hogy a következő időszakban is komolyan gondolják azt, hogy ezen a területen valamit is el fognak érni.

Innen is szeretném üzenni önöknek újra, hogy a felnőtt-szakképzésre figyeljenek oda, mert egyébként valóban nem lesz szakember ebben az országban, mint ahogy már most sincs, és még jobban lehet arra számítani, hogy most már valóban külföldről kell behozni szakembereket, hogy meg tudjanak javítani egy vízvezetéket, tetőt vagy bármi mást. Azt gondolom, mindenképpen el kell gondolkodniuk azon, hogy hogyan akarják ezt a kérdést kezelni.

Nagyon fontos megemlíteni, amit már nagyon sokszor elmondtam, hogy önök a roma önkormányzatok kezét elengedték. Mondhatnám ezt talán a nemzetiségi önkormányzatok nevében is, habár nem szeretnék az ő nevükben beszélni. Lehet látni forrásemelkedéseket, de nem olyan területeken, ahol a működési támogatásokat lehetne élvezni, és azt lehetne látni, hogy a települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat együtt tudna működni, és olyan programokat tudna elindítani, ami az integrációt segítené. Önök azt nem látják, hogy az integráció ellentettjét kezdték el, mégpedig úgy, hogy az önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok szemben állnak egymással, tehát nincs integrációs felület azért, mert mindenki mutogat a másikra, hogy kinek a feladata, hogy egy-egy területet képviseljen a nemzetiségi ügyben, akár az oktatást, akár a kultúrát vagy éppen a nemzetiségi nyelv kezelését. Azt gondolom, mindenképpen önök a felelősek azért, hogy a nemzetiségi önkormányzatok nincsenek úgy ellátva feladattal, és mellé rendelve anyagi forrással, hogy azok tudjanak egy olyan aktív tevékenységet végezni, hogy látható legyen egy-egy településen.

Az Országos Roma Önkormányzatról nem kívánok beszélni, amiről egy mondatot már mondtam. Csalás, lopás és hazugság van a rendszerben. Kérem államtitkár urat, annak érdekében, hogy az ellentéteket ne szítsák romák és nem romák között, tegyenek itt valamit. Tegyenek valamit, mert egyébként az lesz, hogy a roma és nem roma ellentét sokkal nagyobb lesz, mint valaha, mert azt mondják a médialátogatók, akik médiát olvasnak vagy médiumokat figyelnek, hogy mennyi pénz van ezeknél a cigányoknál, mégis ellopják.

Nem, nem ellopják, hanem rosszul és nem kellőképpen vannak felügyelve, ezért tudják ezt megtenni az Országos Roma Önkormányzatban, és nincs partner, akivel le lehetne ülni az Országos Roma Önkormányzatban programokról beszélni. Az önök felelőssége, hogy ezt a pénzherdálást meg lehet tenni.

Egyébként Farkas Flóriánnak itt kellene lennie egy ilyen zárszámadásnál, és Farkas Félixnek is, mert azt gondolom, hogy a romák ügye nagyon fontos. Közel 1 millió emberről beszélünk ma Magyarországon, és ők nem képviselik semmilyen szinten ezt a nemzetiséget, ezt a kisebbséget, és felvesznek 1 millió vagy 2 millió forintos havi apanázst azért a nem létező munkáért, amit nem végeznek el. Hogy lehet ez?! Tudom, nem az ön felelőssége, államtitkár úr, de ön ül itt, és önnek mondom ezt el, és lehet tolmácsolni a kormánynak is, hogy miért teszik azt meg, hogy Farkas Flóriánt nem vonják be ezekbe a munkákba, nem akarják, hogy itt legyen. Egyetlenegy dologra jó, hogy a pénzt elköltse olyan dolgokra, amelyeket nem lehetne, hogy megtegyen.

A területi és a helyi önkormányzatokról ‑ ez a zárógondolatom ‑ két gondolatot. Megyei szinten a területi önkormányzatoknak nincs gazdája. Nincs gazdája azért, mert nem lehet látni, hogy milyen forrásokból működnek. Önök most már biztosítanak pár százezer forintot ezeknek a területi önkormányzatoknak, amiből nemhogy programokat nem tudnak elindítani, hanem egyáltalán nem is létező önkormányzati rendszerről, köztestületről beszélünk. A helyi szinteken némely helyen azért van együttműködés, és lehet látni különböző erőfeszítéseket. Kiemelném, államtitkár úr, Nagykanizsát, ahol önnek is van szerepe abban, hogy ott egy jól működő nemzetiségi önkormányzat van hosszú évek óta, de ez, mint ahogy ön is tudja és látja, az önök segítsége nélkül nem menne. S miért működik Nagykanizsán jól?

Csak azért, mert van egy olyan rendszerű együttműködés, amelyet közösen kialakítottunk akkor, kialakítottak azok, akik ott vannak, és lehet látni, hogy más helyeken pedig azért, mert nincs együttműködés és nincs állami odafigyelés, nem lehet arról beszélni, hogy valami eredményt el tudtak volna érni.

Tehát, államtitkár úr, nagyon nagy felelősségük van abban, hogy a romaügy további lezüllesztését vállalják, vagy azt mondják, hogy támogatják ezt a népcsoportot azért, mert szükség van arra, hogy ők olyan helyzetbe kerüljenek, amelyben adófizetők tudnak lenni.

Ha önök továbbra is azt a formát választják, amit most, akkor szeretném jelezni, hogy továbbra is eltartott lesz a cigányság, segélyért fog sorba állni, és mélyszegénységben lesz. Ez az önök felelőssége, hogy ne történjen meg.

Ezért én azt kérem öntől mint a kormány képviselőjétől, hogy hasson oda a kormányra és a gazdasági felületre, hogy kapjanak többet azok a romaszervezetek, roma önkormányzatok, nemzetiségi szervezetek, amelyek akarnak tenni a magyarországi romákért, nem pedig visszaélve azt a pénzt saját magukra költik és költsék.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)