Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyan­csak a Jobbik képviselőcsoportjából Magyar Zoltán képviselő úr jelentkezett napirend utáni felszólalásra: „A tűzvédelmi szabályok változásairól” címmel.

Parancsoljon, képviselő úr!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Komoly változások történtek a tűzvédelmi szabályok területén, és olyan aggasztó az információhiány és az informáltság az érintettek részéről, hogy feltétlenül fontosnak tartottam, hogy ezt itt a Ház falai között is megosszam önökkel.

A pontos jogszabályváltozás így szól: „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.”

Nem tűnik egy kardinális változtatásnak, mégis sokunk életét fogja megbolygatni. Hiszen a jogszabály hatálybalépése már igencsak érinti a kerti munkák kezdetét, így az emberek nem lehetnek kellően informáltak az új szabályozást illetően. Adódik a kérdés, hogy milyen alternatívákat kínál a jogalkotó a zöldhulladék elhelyezésére. Egyáltalán mi indokolta a rendelet megalkotását?

A szabadtéri égetés szennyező anyagokat juttat a levegőbe? Nagy a kockázata a nem kívánt tűz kialakulásának? Javaslok néhány alternatívát. Ha az elszáradt zöldhulladék égetése teljes mértékben kizárt, a megoldás csak az lehet, ha a jogalkotó gondoskodik a zöldhulladék rendszeres és térítésmentes elszállításáról. A hulladékgyűjtő udvarok kijelölése egy korábbi rendelet értelmében egyébként megtörtént, a helyi zöldhulladék-gyűjtő udvarok ‑ már ahol van ‑ nem működnek megfelelően, ugyanis a lakosság egy része az erőfeszítések ellenére sem ökofegyel­mezett, és a kijelölt zöldhulladékudvarok szemétlerakóként is használatba kerültek. Persze, erre megoldást jelenthet a folyamatos őrzés-védelem, ami bár költséges, de feltehetően megtérülne, mivel nem a házaktól kellene elszállítani nagy költségen a zöldhulladékot, hanem egy helyről és ritkább ütemezéssel is megoldható lenne.

Megfelelő számú biohulladék-kezelő telep működtetése és annak feltételei is átgondolásra érdemesek. Bizonyos területeken évente kétszer ‑ ősszel és tavasszal ‑ a szolgáltató eddig is térítésmentesen szállította el a zöldhulladékot, de ez az évi két alkalom belátható, hogy nem elegendő, illetve az elszállítás formája sem kidolgozott.

Megnyugtató megoldás hiányában többen a zöldhulladékot termelő növényzet irtása mellett döntenek, ami, valljuk be, ökológiai szempontból sem kívánatos.

Adódik a komposztálás. A legfontosabb hátránya, hogy nincs megfelelő szaktudás. Az nem komposztálás, hogy a kert végében összegyűjtjük a zöldhulladékot egy kupacba. Idő-, eszköz- és helyigényes, aktuálisan többévi zöldhulladék elhelyezéséről kellene gondoskodni. Végül mi lesz a keletkezett komposzttal? Véleményem szerint a komposztálás egyfajta megoldás lehet, de mindenképpen a megfelelő szaktudást mellé kell tenni.

Kizárt dolog egyébként, hogy a belterületi tüzelés több szennyező, mérgező anyagot juttatna a levegőbe, mint például Budapesten a BKV még meglévő, ezeréves buszai vagy az iszonyatos méretű járműforgalom. Ennyi erővel a közlekedést is betilthatnánk.

Kedves városiak és jogalkotók! Javaslom, hogy látogassanak el vidékre, ahol most ‑ a tüzelés ellenére is ‑ tisztább a levegő, mint a legforgalmasabb városokban.

Ennyi erővel megkérdőjelezhető a vegyes tüzelésű kazánok használata is. A jogalkotó egyébként más platformokon kifejezetten támogatja a biomassza-tüzelésű kazánok telepítését.

Véleményem szerint túl van dimenzionálva a kert végében elégetett növényi hulladékból származó toxikus anyag mennyisége. Mi a különbség e között a tűz között, és mondjuk, a kéményen keresztül távozott füst között? Mi a különbség, ha a szőlővesszőt a kert végében égetem el, vagy a biomasszakazánba dobom be, és a toxikus anyagokat a kéményen keresztül engedem a levegőbe?

Egy-egy hideg téli napon olyan kistelepüléseken, falvakban, ahol a lakosok zömmel vegyes tüzelésű kazánnal, kályhával fűtenek, bizonyos műszerek nélkül is észrevehető a füstszag. De akkor betiltjuk a fűtést? És ha már itt tartunk, mi van a tábortüzekkel, szalonnasütéssel, bográcsozással? Ezek is betiltásra kerülnek? Vagy lehet majd kapni kifejezetten környezetbarát tüzelőanyagokat ezekre a célokra is?

Tehát ezek a kérdésfelvetések, azt hiszem, jól mutatják azt, hogy a kérdés nem volt átgondolva, és minimum egy komoly gondolkodás, közös társadalmi egyeztetés kellett volna hogy megelőzze egy ilyen jogszabálynak a megalkotását, hiszen számtalan ember életét nehezíti meg, ráadásul, ahogy említettem, a legsúlyosabb probléma, hogy nincsenek ezeknek az embereknek erről megfelelő információik.

A megoldási alternatívák ellenére is azt gondolom, hogy a rendelet egy olyan dolgot szeretne szabályozni és egyetlen tollvonással megszüntetni Magyarországon, aminek egyébként évszázados hagyományai vannak.

Meggyőződésem, hogy a jóérzésű emberek eddig is körültekintően jártak el a tűzrakás területén, aki pedig nem volt jóérzésű, azt ezen jogszabály változása nem fogja eltántorítani korábbi rossz magatartásától.

Így kérem a kormányt, hogy fontolja meg ezt a változást. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

Felszólalások:   267-268   269-270   271-272      Ülésnap adatai