Készült: 2024.09.18.23:03:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

18. ülésnap (2010.06.28.), 334. felszólalás
Felszólaló Nagy István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:42


Felszólalások:  Előző  334  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NAGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Június 16-án ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját Magyarország legpatinásabb sportegyesülete, az Újpesti Tornaegylet. Az UTE, amely a régóta megszűnt MAC-ot követően az ország második sportegyleteként alakult meg, ez alatt az egy és negyed évszázad alatt Magyarország legeredményesebb sportklubjává vált.

Már az alakulás évében az 1885. évi országos kiállítás alkalmából rendezett tornaversenyen szabadgyakorlat-bemutatóval vett részt az UTE tornászcsapata, és elismerő jutalmat, oklevelet kapott. Az újpesti tornászok sikere nyomán a Herkules nevű testgyakorlati közlöny ekképp méltatja az alapítók erőfeszítéseit. "Hisz, ha egy 14-15 ezer lakóval bíró helység kevés küzdelemmel ily szép sikerrel egyletet alkot, úgy hazánk hány városa követheti a példát? Minden nehézség eloszlik pár erélyes férfi buzgósága előtt, erre is példa az új egylet alakulása, hol pár férfi munkája százak dolgát végzi."

De vajon kik is ezek a buzgó férfiak? Az újpesti Goll János, kereskedelmi iskolai tanár, az UTE első elnöke. Az egylet létrehozásán fáradozók között ott volt Ugró Gyula, a sportegylet első választmányának titkára, aki később majd az akkor már önálló város első polgármestere lesz. Mellettük Győri-Farkas Gyula, Eisner Róbert, Hádl Sándor és dr. Kolpaszky István alkotta az első választmányt, illetve vezetőséget. A tagok száma az alapítólevél tanúsága szerint 78 fő.

Miként arról a korabeli krónikák beszámolnak, nagy és szép vállalkozásra emelték poharukat az Újpesti Tornaegylet megálmodói, volt bennük öröm is, szorongás is, de az első nehéz lépéseket megtették. Az Újpesti Tornaegylet az összefogás jegyében fogant, szimbolizálja ezt az alakuláskor elfogadott "egység, épség, egyetértés" jelszó, és az a tény, hogy Magyarország immár legidősebb sportegyesülete szinte születésétől kezdve tágra nyitotta kapuit a sportolni vágyó újpestiek előtt korra, rangra, származásra való tekintet nélkül.

A kezdetektől megvalósuló összefogásnak, a város és az egyesület harmonikus kapcsolatának, nemkülönben az újpesti polgárok sport- és ügyszeretetének számos példáját említhetnénk. Ezek közül emeljük ki, hogy az újpesti nagyvállalatok tulajdonosai önzetlenül támogatták az UTE-t. Aschner Lipót, az Egyesült Izzó igazgatójának megfogalmazása szerint azért, mert "jobb szeretem, ha munkásaim a sportpályán, az uszodában töltik el szabad idejüket, mint ha kocsmába járnak." A hozzá hasonló gondolkodású mecénások nagylelkű adományaiból 1922-ben a Megyeri úton nyílhatott meg a Hajós Alfréd által tervezett stadion, amit majd 80 évvel később az Orbán Viktor által vezetett polgári kormány újít fel, épít át, bővít ki.

Az összefogás, az együttműködés alapozta meg, majd tette lehetővé, hogy az UTE az első helyet foglalja el a hazai sportegyesületek között az olimpiai, világ- és Európa-bajnokságokon szerzett érmeket, pontokat tekintve, hogy az olimpiai játékokon a magyar egyesületek közül az UTE sportolói szerezték a legtöbb érmet és pontot. Magyarország 160 olimpiai aranyérméből az érmeknek csaknem egynegyedét, 37-et szerzett újpesti sportoló. Volt olyan olimpia is, ahol ha az UTE sportolói Újpest országot képviselik, bekerültek volna az első 15 ország közé.

A szép sikerek felidézése mellett azonban szólni kell a jelenről, az újpesti előrelépést, az újpesti sportsikerek gyarapítását nehezítő gondokról is. Amíg biztosítva volt az egyesület háttere, addig rendre születtek az eredmények is. Mára azonban súlyos gondokkal küzd a 125 éves egyesület. A bizonytalan helyzetű létesítmények, a szűkös anyagi viszonyok gátat szabnak az eredményesebb működésnek. Hiába a ma is meglévő összefogás, az utolsó két olimpián már nem sikerült érmet nyerni az UTE sportolóinak. A korábban számos élsportolóval rendelkező egyesület mára alapvetően utánpótlást nevelő egyesület lesz.

Az Újpesti Tornaegylet a nehézségek ellenére is működik. Közel 3 ezer gyermek, fiatal, felnőtt sportolását teszi lehetővé. Bizakodásra ad okot, hogy az új kormány stratégiai kérdésként kívánja kezelni a sportot, a nemzet fennmaradásának, megerősödésének részeként tekint rá. A fiatalok testi és szellemi fejlődésének összhangjára tekintettel rendkívül lényegesnek tartja a diák- és szabadidősport fejlesztését. Úgy gondolom, hogy e célokat is figyelembe véve nemcsak Újpest vagy a magyar sport, hanem az ország érdeke is, hogy legpatinásabb klubjának gondjai megoldódjanak. Egyfelől az egészséges életre nevelés, másfelől az ország sportsikereit öregbítő minőségi élsport fennmaradása okán is megérdemli az UTE a fokozottabb odafigyelést, az érdekében való összefogást ugyanúgy, mint oly sokszor fennállásának 125 éve alatt.

Dr. Ugró Gyula nemcsak az UTE alapítója, Újpest első polgármestere volt, hanem költőként is jeleskedett. Engedjék meg, hogy végezetül a klub fennállásának 50. évfordulójára írott versének utolsó sorával köszöntsem az UTE-t. "UTE mindig bátran, büszkén csak előre!" Mit tehetünk ehhez még hozzá? Talán csak annyit: hajrá, Újpest! Hajrá, UTE!

Köszönöm a türelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok soraiban. - Közbekiáltás a Jobbik soraiból: Hajrá, Fradi!)




Felszólalások:  Előző  334  Következő    Ülésnap adatai