Felszólalás adatai

DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban tegyük fel a kérdést, hogy ki és mi került sokba Magyarországnak. S hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, idézzük fel a közelmúltat! 2008 őszén az Európai Unióban elsőként Magyarország kényszerült a Nemzetközi Valutaalappal megállapodásra. Valamennyi későbbi megállapodásnál lényegesen rosszabb feltételekkel és előbb került erre sor. Miért? 2005-ben és 2006-ban Magyarországot már két ízben elmarasztalta az Európai Unió túlzottdeficit-eljárás keretében. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ki marasztalta el?) Bizony, bizony, képviselő úr, 2005-ban és 2006-ban Magyarország kormányát az Európai Unió elmarasztalta, mert a vállalt és költségvetési törvényben rögzített költségvetési deficithez képest, emlékszünk az akkori pénzügyminiszter, jogi végzettségű pénzügyminiszter úr 500 milliárd forintos áfa ki nem fizetésére, és emlékszünk, amikor 2006-ban a választás előtt két héttel még 4,7 százalék volt az államháztartási deficit, majd a választás után két héttel a tizedes pont két oldalát áthelyezve 7,4 százalék lett, majd további két hét eltelt, és már 8,4 százalék volt a hiány, hogy egy kicsit továbbmenve már 9 százalék fölött legyen.

Nos, az Európai Unió nem tűri el ezt a pénzügyi hiteltelenséget, és ezért bennünket kétszeresdeficit-eljárás alá vont. Magyarország a pénzügyi hitelesség elvesztésével elveszítette a pénzügyi függetlenségét. A Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás nem egyéb, mint a pénzügyi függetlenség elveszítése. Közben beütött a válság, és mindenki számára kiderült, hogy Magyarországnak tartania kell 2010-ben a 3,8 százalékos, a Nemzetközi Valutaalappal kötött szerződésben vállalt hiányát. Ekkor - mindenki szerencséjére - egy új kormány lépett a porondra Magyarországon, és az Európai Unióban elsőként nem megszorító csomagokkal válaszolt erre az egészen kivételes helyzetre. Ez gazdaságtörténeti példa. Az Európai Unióban, az Ecofin pénzügyminiszteri tanácsban értékelték azt, hogy a magyar kormány nem egyszerűen a legkönnyebb ellenállással, az emberekre, a családokra, a vállalkozásokra terhelte rá, elnök úr, a terhet a többletadók révén, hanem azt mondta, hogy kezdjünk pénzügyi stabilizációt, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök úr mondta, kérjük felelősségvállalásra a bankszektort, és közben azonnal indítsuk be a magyar gazdaság növekedési motorját.

Nos, ez a gazdaságtörténeti példa, azt gondolom, elvezet bennünket, ha néhány éven keresztül is kell ezt vállalnunk, ahhoz, hogy Magyarország visszatér a hitelesség és a pénzügyi függetlenség útjára. (Szűcs Erika: Nem erről beszéltetek a kampányban!) Ha 2002 után nem történt volna egy felelőtlen gazdaságpolitika Magyarországon, ha nem adósítják el az országot, majd nem történik 2006. szeptember 1-jétől egy hibás válságkezelés megszorító csomagokkal, akkor ma Magyarországon eltűrné a Valutaalap és az Európai Unió az 5 százalék feletti hiányt, ahogy egyébként a 27 tagállamból 18 esetében ezt meg is teszi. Nekünk azért kell ragaszkodnunk a 3,8 százalékhoz, mert nyolc év elrontott gazdaságpolitikájának a levét isszuk.

Végezetül, tisztelt képviselő úr, tudunk válaszolni arra a kérdésre, hogy ki és mi kerül sokba a magyar polgároknak. Nyolc év elrontott gazdaságpolitikája bizony nagyon sokba kerül.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)