Felszólalás adatai

Elsőként Józsa István képviselő úr felszólalására kívánok válaszolni. A képviselő úr állítása szerint jelen törvényjavaslat célja azt volt, hogy növelje a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala bevételeit a szabadalmakkal kapcsolatos eljárási díjak emelésével. Majd e kijelentését azzal kívánta alátámasztani, hogy míg az újdonságkutatás 2012-ben 190 ezer forint volt áfával együtt, most a duplájára emelkedik. E kijelentésnek azonban semmilyen ténybeli alapja nincs. A szellemi tulajdonjogi alapfogalmak tekintetében is több pontatlanságot tartalmaz.

Elöljáróban tisztázni szükséges, hogy a szabadalom megadására irányuló eljárást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kérelemre folytatja le hatósági eljárás keretében. Az SZTNH minden szabadalmi bejelentés esetében elvégzi az újdonságkutatást, amelyről jelentést készít, és a jelentésről hatósági tájékoztatást közöl a hivatalos lapjában. Az újdonságkutatási jelentéstől meg kell különböztetni az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést, amely csupán egy, a bejelentő által opcionálisan kérelmezhető jelentés. Az írásos vélemény egy előzetes megállapítás arról, hogy az újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a találmány kielégítheti-e a szabadalmazhatóság törvényi kritériumait.

Jelen törvényjavaslat újítása, hogy meghosszabbítja ez utóbbi dokumentum iránti kérelem benyújtásának határidejét, valamint lehetővé teszi a bejelentő számára, hogy kérelmezze annak gyorsított elkészítését.

A képviselő úr állításával ellentétben jelen törvényjavaslat folyományaként az eljárási díjak nem változnak, hiszen a szabadalmi eljárási díjak szabályozása a 19/2005. GKM-rendelet, vagyis a díjrendelet feladata, ami nem tárgya a módosításnak. Az eljárási díjak tárgykörénél maradva fontos megjegyezni, hogy a hatósági eljárás részét képező újdonságkutatásnak nincs külön díjtétele, tehát nem 190 ezer forint, hanem az benne foglaltatik az eljárás megindításakor lerovandó bejelentési és kutatási díjban, amely 10 igénypontig 37 400 forint.

A képviselő úr által honlapról olvasott ár nem a hatósági tevékenység körében végzett újdonságkutatást jelenti, hanem egy piaci szolgáltatás ára. Piaci szolgáltatásként, tehát nem a szabadalom megadására irányuló eljárás részeként nyújtott újdonságkutatás ára 190 500 forint, azonban ez a hatósági eljárást nem érinti, így nem is tartozik a törvényjavaslat tárgykörébe.

Mindezeken túl a képviselő úr az általános vita során kifejtette, hogy álláspontja szerint a törvényjavaslat 7. §-a ellentétes az alaptörvénnyel, mivel visszaható hatályú jogalkotást eredményez, illetve a szabadalmi bejelentők jogvesztéséhez vezet. Dr. Simon Gábor MSZP-s képviselő úr a felszólalásával összhangban álló módosító javaslatot nyújtott be. Noha igaz, hogy az eljárási díj meg nem fizetése a módosítás hatálybalépését követően már nem eredményez hiánypótlási felhívást, nincs szó jogvesztésről, hiszen a díj meg nem fizetésének szankciója csupán annyi, hogy addig nem tekinthető benyújtottnak a kérelem, amíg a díjat meg nem fizetik. Tehát az ügyfél által bármikor orvosolható hiányosságról van szó. A 7. §-ban foglalt rendelkezés célja, hogy az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés az ügyfél érdekeinek is megfelelően minél hamarabb elkészülhessen, és annak elkészítésére rendelkezésre álló időszakot ne csökkentse a hiánypótlás beérkezéséig tartó időtartam. Ennek alapján már az ügyfél számára hátrányos szabályváltozás sem áll fel.

Másfelől látni kell azt is, hogy visszaható hatályú jogalkotásról sem beszélhetünk a törvényjavaslat 7. §-a kapcsán, a szabadalmi törvény új 117/A. §-a azt eredményezi, hogy azokban az esetekben, ahol az ügyfél a hatályos szabályok alapján már nem nyújthatna be írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés iránti kérelmet, a módosítás hatálybalépését követően újra megnyílik a kérelem benyújtásának lehetősége.

(20.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül a képviselő úrnak a kodifikáció állítása szerinti alacsony színvonalára tett megjegyzéséhez annyit fűznék hozzá, hogy egy jogszabályi rendelkezés kodifikációs színvonalát nem a benne szereplő hivatkozások száma határozza meg, sőt egy helyes hivatkozásokkal ellátott komplex szabályozási egység organikus részét képező rendelkezés éppen a gondos előkészítés tanúságául szolgál.

Staudt Gábor képviselő úrnak az általános vita során elhangzott észrevételeire, illetve az általa benyújtott módosító javaslatokra kívánok reagálni. Nem tartjuk célszerűnek az általa benyújtott módosító javaslatot, de időközben kapcsolódó módosító javaslatot nyújtott be. Részben átfedésről van szó, részben a módosító javaslat tárgya az átfedésben van. A módosító javaslat elfogadása esetén, ahogy már Józsa képviselő úrnak is említettem, olyan helyzet is előállhatna, hogy a hiánypótlási határidő meghosszabbítható két hónapja még le sem telik, de az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésnek már rendelkezésre kellene állnia.

A képviselő úr a másik javaslatában indítványozta, hogy abban az esetben, ha a gyorsított eljárásban elkészített írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést az SZTNH nem adja ki határidőben, ne csupán az eljárási díj felét, hanem a teljes eljárási díjat köteles legyen visszafizetni a bejelentő részére. A módosító javaslatot ebben a formában nem, de kapcsolódó módosító javaslat formájában támogathatónak tartom.

Tisztelt Ház! Felszólalásom végén Staudt képviselő úr azon kérdésére is szeretnék reagálni, hogy mi az oka annak, hogy az árva művek egyes megengedett felhasználási módjáról szóló irányelvet egy évvel az átültetési határidő letelte előtt implementáljuk. Felhívnám tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy az uniós jogszabályokban meghatározott átültetési határidők mindig azon legvégső időpontot jelzik, ameddig az átültetést biztosító nemzeti jogszabályokat el kell fogadniuk, és azokról tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot a tagállamoknak. Így tehát nincs akadálya, hogy akár egy évvel a határidő előtt teljesítsük e kötelezettségünket, sőt így segíthetjük elő a jogalkalmazókat, hogy megfelelően fel tudjanak készülni az új szabályok adaptálására.

Mindezeken túl pedig jelentős körülmény, hogy a törvényjavaslattal módosított szerzői jogi törvény ad majd felhatalmazást a végrehajtási rendeletek megalkotására, amelyekre ezt követően kerül majd sor. Tisztelt Ház! Kérem, hogy az elhangzottak alapján a törvényjavaslat zárószavazásra bocsátását szíveskedjenek támogatni.

Köszönöm a lehetőséget, elnök úr.