Felszólalás adatai

ELNÖK: Képviselő úr, bocsánatot kérek, itt igen-nemmel kell válaszolni. (Derültség.)

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Elfogadnám!

ELNÖK: Elfogadja. Köszönöm szépen. Öné a szó, parancsoljon!

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. A Lehet Más a Politika "Szólalj fel!" rendszerében független állampolgárok és független civil szervezetek szavát hozza be a parlamentbe, a mai napon a méltán népszerű atlatszo.hu tényfeltáró újságíróinak kérdését tenném fel miniszterelnök-helyettes úrnak.

A kormány 2013 tavaszán jelentette be az úgynevezett letelepedési magyar államkötvények forgalmazását. Mivel a kötvény megvásárlásával meghatározott külföldi országok állampolgárai a szokásosnál kedvezőbb feltételekkel kapnak letelepedési engedélyt, a kormányzat szerint ez majd fellendíti a gazdaságot. A történetben azonban számos zavaró momentum van. A kötvények árusítására az Államadósság Kezelő Központ több céggel is szerződött, amelyeket a parlament gazdasági és informatikai bizottsága vizsgált meg.

Az első ilyen cég a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund volt, amelynek tulajdonosi szerkezetével kapcsolatban az ÁKK nem adott számomra információkat, holott ő az egyik szerződő fél. Mivel a Debt Fund székhelye közismert off-shore paradicsom, rögtön felmerül a kérdés, vajon itt is erről van-e szó. Rogán Antal ekkor tagadta, hogy off-shore vállalkozásról lenne szó, hiszen a Debt Fund vezetői elismert üzletemberek. Azt azonban elfelejtette említeni, hogy az egyikük Béres (sic!) Attila, aki annak idején a Hajdú-Bét vezérigazgatója volt, pontosan a libás botrány idején. (Dr. Schiffer András: Na hát!) Elég furcsa, hogy miközben a kormányzatnál kiemelt téma a Hajdú-Bét-botrány felelőseinek keresése és számonkérése, pont egy ilyen cégvezetőn keresztül árulják az államkötvényeket. (Dr. Schiffer András: Na hát!) Ez a vállalkozás pedig nem attól lesz off-shore, hogy ismerjük-e a tulajdonosokat vagy sem. Néhány napja azonban a Hungary State Special Debt Fund egyik tulajdonosa, Lian Wang mondta el egy sajtótájékoztatón, hogy a cége igenis off-shore.

Ezek után az emberben újabb kérdések merülnek fel. Ha nem feltételezzük azt, hogy szándékosan hazudnak az érintett cégek off-shore mivoltáról, akkor azt kell gondoljuk, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy kivel szerződnek. Így viszont hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a kötvények jó helyre kerülnek, nem merül-e fel a nemzetbiztonsági kockázat? Miért nincs nyilvános és folyamatosan frissülő adatbázis arról, hogy eddig hányan vettek kötvényt, és milyen országból érkeztek?

Várom válaszát. (Taps az LMP, szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)