Felszólalás adatai

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az európai integráció és a nemzetközi együttműködés elmélyülésének eredményeként az államhatárok ma már kevésbé szakítják szét mesterségesen a gazdasági, földrajzi szempontból egybetartozó térségeket. A határok egyre könnyebb átjárhatósága, a szabadabb munkavállalás lehetősége és a vállalkozások határon átnyúló tevékenysége hosszú távon a határ mindkét oldalán jótékony hatással van a gazdaság fejlődésére, felvirágoztatja a határ menti régiókat. Ezért örömteli fejlemény és komoly siker, hogy Magyarország 2007 decemberében a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált, és ezzel 1500 kilométeres határszakaszon megszűnt a határellenőrzés.

Mára Románia schengeni csatlakozása és Horvátország uniós csatlakozása is kézzelfogható közelségbe került. A szomszédos országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok elmélyülése okszerűen maga után vonja különböző, határokon átnyúló beruházások megvalósításának igényét. A Magyar Szocialista Párt, csakúgy, mint az elmúlt években, most is elkötelezett híve a szomszédos országokkal fennálló gazdasági kapcsolatok fejlesztésének, és ezért minden olyan kezdeményezést támogat, ami alkalmas a határokon átnyúló beruházások sikeres megvalósításához.

Ugyanakkor fokozott körültekintéssel kell eljárni az államhatár rendjét szabályozó jogszabály-módosításokkor. Az államhatár sérthetetlensége ugyanis az állami szuverenitás egyik legjelentősebb, legszimbolikusabb eleme. A jogi szabályozás kialakításakor figyelembe kell venni továbbá, hogy az államhatár rendjét a szomszédos országokkal megkötött, törvényben kihirdetett nemzetközi szerződések részletesen szabályozzák. Félő, hogy e szempontokra nem fordítottak kellő figyelmet az államhatártörvény módosítására irányuló, előttünk lévő törvényjavaslat elkészítésekor.

Némi időbeli zavarra utalnak a törvényjavaslat benyújtásának körülményei is. A törvényjavaslatot 2011. február 2-án nyújtotta be a kormány az Országgyűléshez. Ezt követően, február 11-én jelent meg az 1023/2011. számú kormányhatározat, ami rendelkezik a határon átnyúló fejlesztések jogi hátterének rendezésével kapcsolatos feladatokról. Ez a kormányhatározat előirányozta a fejlesztések jogi hátterének áttekintését, és felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert a fejlesztések jogi akadályainak felmérésére minden határszakasz vonatkozásában.

Véleményem szerint a törvényjavaslat benyújtása előtt célszerűbb lett volna ennek a munkának az eredményét bevárni. Kétséges ugyanis, hogy az előterjesztő által a törvényjavaslatban javasolt megoldások valóban alkalmasak-e a határon átnyúló fejlesztések kivitelezésének meggyorsítására. Ráadásul az államhatártörvény 5. §-ának elhagyása a Magyar Köztársaság határainak sérthetetlensége vonatkozásában is komoly aggályokat vet föl. E szakaszban találhatjuk többek között azt a rendelkezést, miszerint a határvonal szárazföldi vagy vízi jellegének megváltoztatását eredményező munka csak nemzetközi szerződés alapján végezhető.

Álláspontunk szerint a Magyar Köztársaság továbbra sem mondhat le arról, hogy a határvonalát érintő, és különösen a határvonal szárazföldi vagy vízi jellegének megváltoztatását eredményező munkákat nemzetközi szerződéshez kösse. Ezért e törvényi rendelkezés egyszerű hatályon kívül helyezése aligha elfogadható megoldás. A szomszédos országokkal megkötött nemzetközi szerződések rögzítik, hogy a határvonal mentén mekkora sávban tilos építési munkát folytatni. E tilalom alól Ausztriával és Romániával megkötött, az államhatár rendjéről szóló nemzetközi szerződések határoznak meg kivételeket. A kivételként meghatározott beruházások esetében tehát most is nemzetközi szerződés alapján kezdhető meg az építkezés, további kivételt azonban a Magyar Országgyűlés egyoldalú jogi aktussal nem határozhat meg, mint ahogy arra az előterjesztő a törvényjavaslatban kísérletet tesz.

Tehát összességében elmondható, hogy a törvényjavaslat céljával, nevezetesen, a határon átnyúló fejlesztéseket akadályozó bürokratikus akadályok lebontásával egyetértünk. A benyújtott törvényjavaslat elfogadását azonban csak akkor tudjuk támogatni, ha a javasolt megoldásokkal kapcsolatban felvetődött aggályainkra megnyugtató választ kapunk. A Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint a határ menti beruházások kivitelezését nem törvénymódosításokkal, hanem a nemzetközi szerződéskötési eljárás egyszerűsítésével, valamint e beruházásokra vonatkozó, keretjellegű nemzetközi szerződések megkötésével lehet felgyorsítani.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)