Felszólalás adatai

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Az általunk beadott módosító indítványokhoz szeretnék hozzászólni, úgymint a 2. számúhoz, a 14. számúhoz, a 9., a 25., a 35., a 37. számúhoz, és mindig fogom jelezni, hogy éppen melyikhez. Ha esetleg nem férnék bele a 6 percbe, akkor egy újabb 6 percet fogok kérni.

Először is a 2. ajánlási pont szerint azt szerettük volna kérni, hogy a szerkezeti terv rögzítse a települési rendszert, mert ez kimaradt az eredeti 2005. évi törvényhez képest a jelenlegi ajánlásból. Ez belekerült, a bizottságban ez támogatást kapott, ezt köszönjük szépen, és ezt az önök szíves figyelmébe is szeretném ajánlani.

A 14. pont arra vonatkozott, hogy nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben csak zöldterület lehessen kijelölhető, de azon belül volt egy kitétel, így szólt: továbbá a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területhasználási egység köréből sportolási célú terület. Na most, kérem tisztelettel, már az általános vitában is kitértem arra, hogy vannak bizonyos fedősztorik az agglomerációban, mint tudjuk, ami azt jelenti, hogy jön egy beruházó, azt mondja, hogy mondjuk, golfpályát akar építeni, lásd Páty, vagy Budakeszin is hasonló helyzet van, illetve volt, illetve számtalan agglomerációs települést érint ugyanez a helyzet. Tudjuk, hogy nem golfpályát akarnak építeni, tudjuk, hogy a golf sajnálatos módon még nem ennyire elterjedt a magyar átlagnépesség körében, tudjuk, hogy ezek valójában kis - ezt idézőjelbe tenném -, de gyakorlatilag új telepek lesznek.

Igazából itt egy nagy terület megszerzéséről van szó, ugyanis a sportolási célú terület kivonható a művelés alól, ugyanolyan zöldterület marad, természetesen és nyilvánvalóan ugyanaz a parlagfű fog rajta továbbra is nőni, de viszont ehhez kapcsolódóan már kijelölhető ezen a területen belül, ez sokszor 10 hektár, Budakeszi esetében körülbelül 100-120 hektárról beszélünk, Páty esetében 200 hektárról beszélünk; tehát ezen területek esetében már akkora területek kijelölhetők beépítésre szántan, amelyeken azonnal elhelyezhető lakóépület, kereskedelmi épület, üzlet és így tovább, minden, ami egy kis falunak kell. Ez történt, kérem tisztelettel, Páty esetében is, ezért kérjük ezt a részt teljes egészében innen törölni, és kérem, hogy ezt támogassák.

(10.50)

Továbbmegyek: a 9. ajánlási pont, az eredeti 5. (2) bekezdése, illetve az eredeti 5. (4) bekezdése összefügg. Itt arról van szó, ha egy új fejlesztési terület jön létre, akkor azon belül a műszaki infrastruktúrát ki kell építenie a beruházónak. Mi azt gondoljuk, hogy nemcsak a műszaki infrastruktúrát kéne kiépíteni, hanem ezzel egyidejűleg a humán infrastruktúrát is. Hogyha egy új, mondjuk egy 20-30 hektáros területen létrejön egy lakópark, akkor ahhoz igenis a fejlesztőnek kelljen megépítenie az ahhoz szükséges óvodai ellátás, iskolai ellátás, szociális és egészségügyi ellátáshoz szükséges intézményeket. Ez van; ez sokba kerül, én ezt tudom, de az viszont nem járható út, hogy egy fejlesztő parazita módon rátenyészik, lenyúlja a már meglévő ilyen jellegű intézményhálózatot.

Nemcsak a műszaki infrastruktúrát kell kiépíteni, mert valljuk be, műszaki infrastruktúra esetében az utat meg kell építenie a beruházónak sok esetben, a vizet, csatornát, csapadékvizet meg kell építenie, de már az összes többi szolgáltatást a szolgáltatás adója, tehát mondjuk, a gáz esetében, adott esetben itt az agglomerációban nagyrészt a Tigáz, vagy az elektronikus infrastruktúra esetében bármelyik más további telefonszolgáltató és így tovább, úgyis kiépíti a reménybeli, jövendőbeli fogyasztás miatt, tehát azért, mert úgy gondolja, hogy ezzel fogyasztókat szerezhet, tehát az nem a beruházónak a költsége, eltűri, hogy megcsinálják ezt a szolgáltatók. Ezért gondoljuk, hogy tehát nemcsak a műszaki infrastruktúrát kell teljes egészében kiépíteni, hanem az oktatási és egyéb humán infrastrukturális kapacitást is. Ez volt tehát a 9-es.

A 25., 35. és 37-esről pedig együttesen szeretnék beszélni. Én arra sem az általános vita, sem a bizottsági ülésen nem kaptam még választ, hogy mit jelent az, hogy területcsere. Olyan értelemben értem én nyilván a fogalmat, a területfejlesztési törvénybe beleemelünk egy újabb fogalmat, ez a területcsere fogalma, ami, mint tudjuk, egy országos hatáskörű törvény, és itt a területcsere, hogy hol valósulhat meg, egyetlen definíció van: máshol. Lehet, hogy a tervezők szerint, a benyújtók szerint ez egy konkrét területre vonatkozik csak, mondjuk, egy adott település közigazgatási területén belül, adott esetben az agglomeráción belül, de ez ebből, kérem tisztelettel, nem derül ki. Tehát énszerintem a normaszövegnek itt sokkal pontosabbnak és egyértelműbbnek kell lennie, mert így ez a passzus igenis kijátszható. Én azt szeretném javasolni az előterjesztőknek, illetve a tervezőknek is, hogy ezt igenis pontosítani szükséges, mert ez így semmilyen módon nem támogatható. Ez azon kivételek és kiskapuk köréhez tartozik a jelenlegi megfogalmazás szerint értelmezésünkben, amit mi minden esetben kategorikusan visszautasítunk, csakúgy, mint a másik kiskaput, ezt a bizonyos 200 méteres védőtávolságban elrejtett kiskaput.

Bocsánat, lejárt az időm, akkor majd folytatom a következő 6 percben, elnök úr. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)