Felszólalás adatai

A megújuló energiahordozók felhasználásának jelentősége rendkívüli mértékben növekszik az elmúlt évek energiapiaci bizonytalansága okán. Nemcsak hazánk, hanem a világ valamennyi, jelentős energiát felhasználó állama felismerte, hogy a kiszámítható forrásból származó és a világpolitikai problémáktól független megújuló energiahordozók ma szinte az egyetlen kiutat jelentik az energiapolitikai csapdából az importfüggőség csökkentésével. Az egyik ilyen megújuló energiahordozó az Európai Unió által is felhasználásra ösztönzött geotermális energia, amelynek hasznosítása megfelelő adottsággal bíró helyeken, mint amilyenek hazánk alföldi területei, megoldja az üveg- és növényházi kertészetek energiaellátási gondjait, csökkenti a függőséget a gáz és a fűtőolaj felhasználásától, illetve a világpiaci árak változásától. A termálenergiának a mezőgazdasági hasznosításban azért is kiemelt szerepet lehet tulajdonítani, mert a kertészeti ágazatban - legalábbis az üveg- és növényházi termelésben - a fosszilis energiaforrások nem kiegészítő jelleggel, hanem száz százalékban válthatók ki, azaz alternatív energiaforrásról beszélhetünk. Mindemellett a termálenergia felhasználása jelentősen csökkenti a légszennyezést is.

Magyarországon a jelenleg hatályos szabályozás szerint a környezetvédelmi elővigyázatosság elvére alapozva az összes termálvízhasználat közel 97 százaléka különböző határidők elteltével visszatáplálásra kötelezett. A fürdők által ténylegesen gyógyászati célra használt minősített termálvíz a teljes felhasználás 1-3 százalék körüli értéke, míg a fennmaradó nagyobb része a hőhasznosítást szolgálja. A visszasajtolás számos esetben nem oldható meg gazdaságosan, illetve az Alföldön, ahol a kertészetek jelentős része termálenergiát is használ, technikai és geológiai akadályokba ütközik. Emiatt a megfúrt kitermelő kutak működésének feltételeként előírt visszatápláló kutak létesítése a magas beruházási költségek miatt a felhasználók többségének ellehetetlenülését és az ágazat súlyos versenyhátrányát idézi elő. A probléma végleges, fenntartható megoldása tehát fontos és időszerű.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A visszatáplálási kötelezettség már annak előírásakor sem felelt meg a környezetvédelem érdekében alkalmazott, úgynevezett elérhető legjobb technológiát előíró jogszabályoknak, mert a visszatáplálás szakmaiságot nélkülöző, kategorikus előírása kizárja annak alkalmazhatóságát és így vizsgálhatóságát. Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy az energiahasznosítás céljából történő használat vonatkozásában a kitermelt termálvíz visszatáplálására vonatkozó kötelezettség nélkül is fennállnak a jogszabályi garanciák a természeti és környezeti kockázatok és károk kezelésére, elkerülésére. A visszatáplálási kötelezettség időponthoz kötött átmeneti felfüggesztése bizonytalanságot teremt, és egy megbízható, végleges szabályozás hiányában nem ad lehetőséget sem az ágazat, sem a kormányzat számára gazdaságpolitikai, támogatáspolitikai döntések meghozatalára, beruházási fejlesztések végrehajtására.

A hatályos szabályozás igazolja a visszatáplálási kötelezettség általános előírásának feleslegességét, azonban kizárja az olyan tevékenységek lehetőségét, amelyek visszatáplálás nélkül meg tudnak felelni a vizek minőségi és mennyiségi védelmét szolgáló, jogszabály által is biztosított követelményeknek.

A törvényjavaslat által érintett területeken a megfelelő védelmi szint fenntartását továbbra is garantálják a felszín alatti vizek felhasználására, azok állapotának célkitűzéseire, mennyiségi védelmére és a felszíni vizek védelmére vonatkozó rendelkezések. A hatóság emellett a vizek védelme érdekében döntésének felülvizsgálatára jogosult, ami biztosítja adott terület vízgazdálkodási állapotának megfelelő tevékenység folytatását.

A benyújtott törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az energiahasznosítási célú termálvíz-kitermelés esetén visszatáplálási kötelezettség nélkül is a hatóságok rendelkezésére áll minden eszköz a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi feltételek teljesülésének biztosítására. Mindezek alapján a környezetvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi feltételek teljesülését objektív módon vizsgálhatja, és döntését a fennálló vízgazdálkodási állapotnak megfelelően tudja meghozni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat szakít a vízkitermelés célja szerint meghatározott, az energetikai hasznosítást a turisztikai célú hasznosításhoz képest indokolatlanul hátrányba hozó és diszkriminatív szabályokkal. Az egységes szabályozással biztosítja, hogy a termálvízkészletekből előállított megújuló geotermikus energia hosszú távon, fenntartható módon hasznosuljon. Az energetikai célra hasznosított termálvíz visszatáplálási kötelezettségének eltörlésével megteremti a felszín alatti víztesteknek a vízkitermelés céljától függetlenül valamennyi termálkút működési adataira alapozott, pontos szakmai méréseken nyugvó nyilvántartásának vezetését. Biztosítja a víz keretirányelv elvárásai alapján a felszín alatti víztestek valós helyzetnek megfelelő, mért adatokon alapuló szükséges védelmét.

Tisztelt Országgyűlés! A kertészetek fennmaradása nemcsak munkahelyek megtartását jelenti, hanem a mezőgazdaságból élő több ezer család megélhetését, az ágazat családi gazdaságainak fennmaradását, a vidéki lakosság helyben tartását.

(11.10)

A termálenergia felhasználásával lehetővé válik a szén-dioxid-kibocsátás és az energiaimport-függőségünk csökkentése és ezen keresztül az Európai Unió által ösztönzött, megújuló energiára alapuló hőenergia-termelés arányának növelése is. Az európai frisszöldség-piacon igen jelentős felvevő kapacitások vannak, így az ágazat nemcsak a hazai piacot, de az exportigényeket is el tudná látni. A kertészetre épülő feldolgozó- és logisztikai ágazat újabb munkahelyek fenntartását és a foglalkoztatás további bővítését jelentheti, így a kertészeti ágazatban valós növekedési potenciál van.

Magyarországon jelenleg 3500 hektáron folyik fóliás és üvegházi hajtatott termesztés. Ennek 6-8 százaléka hasznosul termálenergiával. Ezzel együtt a geotermikus energia aránya az energiamérlegben mindössze 0,29 százalék, míg az Európai Unió egyéb, kedvezőtlenebb geotermikus adottságokkal rendelkező tagállamaiban ez az arány már évekkel ezelőtt meghaladta az 5,5 százalékot. Magyarországon a termálvíz-hasznosítás gazdasági akadályát jelentette eddig az a jogi szabályozás, amely szerint az energetikai célra kitermelt termálvizet vissza kellett táplálni.

A másik oldalról nézve tehát az intézkedések elmaradása esetén veszélybe kerül a termálvíz energiáját használó magyar fóliás és üvegházi kertészetek működése, továbbá komoly versenyhátrányban marad ez a termelőágazat. A javasolt intézkedések nélkül nő a Magyarországra érkező frisszöldség-import, csökken a magyar exportvolumen, tehát egyfelől veszélybe kerülnek a hazai piac hazai termelésből való ellátására irányuló kormányzati törekvések, másfelől romlik a magyar külkereskedelmi mérleg.

Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdaság termálenergiát használó ágazatainak fennmaradása és fejlődése érdekében szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy a fenntartható fejlődés által megkövetelt céloknak megfelelően megteremtsük egy olyan szabályozás alapjait, amely kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, mind teljesebb foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul.

Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatban foglaltakat vitassák meg, és szavazatukkal támogassák a vízgazdálkodási törvény módosítását.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)