A felszólalás szövege:
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Asszony! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tudom, hogy nem kormánypárti műfaj az interpelláció. Most egyéni képviselőként, agrárszakemberként mégis ehhez a műfajhoz folyamodom, mert Kelet-Magyarországon, benne az észak- és a dél-alföldi, valamint a közép-magyarországi régióban, de az észak-magyarországi régió déli részén is nagyon nagy a csapadékhiány. Az ország ezen részén ez évben 30-50 milliméter csapadék hullott, ez 120-170 milliméterrel kevesebb, mint a sokévi átlag. Ezen a helyzeten még az sem segít, hogy az utóbbi időben 50-70 milliméter hullott. A helyzet különösen kritikus Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Heves megyében.
Az őszi vetésű növények jelentős része arató-cséplő géppel betakaríthatatlannak látszik, másutt sok esetben pedig értelmetlennek. Búzából várhatóan 30-40 százalékos, tavaszi és őszi árpából, repcéből 40-60 százalékos kiesés várható, ami - ismerve azt, hogy e növények vetésterületének 30 százaléka e térségben található - több mint egyszerű térségi probléma.
A gazdáknak ez az első jelentős árbevétele, a visszafizetendő hitel első részletének, a termeléshez felhasznált anyagok halasztott fizetésének forrása, a család további boldogulásának alapja. Ez most elmarad, hiányozni fog a kasszából, a családok, a bank és a kereskedelmi vállalatok kasszájából egyaránt. A következményeket bizonyára nem kell ecsetelnem: zavarok a hitelek visszafizetésekor, a következő év megalapozásában, a közeli és a távolabbi tervek megvalósításában.
(11.00)
Mindezek nemcsak a mezőgazdasági vállalkozásokat rengetik meg alapjaiban, hanem az egész magyar gazdaságot, az egész magyar társadalmat is érintik. Kétszer ad, aki gyorsan ad. Gyors és hatásos intézkedésekkel csökkenthetővé válna a várható katasztrófa.
Kérdezem a miniszter urat, mit kíván tenni az FVM az aszállyal sújtott gazdaságok gondjainak csökkentése érdekében. (Taps a kormánypárti oldalon.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm a válaszát. Tudomásomra jutott, hogy az FVM megkezdte a károk felmérését, és azt is tudom, hogy eddig még nem sok esetben volt példa a károk megtérítésére. Most a gazdák megnyugtatására azt kérem a miniszter úrtól, hogy a falugazdászokat világosan igazítsa el az FVM, a teendőiket és a gazdák teendőit illetően. Remélve azt, hogy nem lesznek túl nagyok a károk, kérem a miniszter úrtól, ha azok mégis bekövetkeznek, valamilyen módon intézkedjenek azok csökkentésére.
Elfogadom a válaszát. (Taps a kormánypárti oldalon.)
HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság 2002. június 18-ai ülésén tárgyalta a földbirtok-politikai irányelvekről szóló H/287. határozati javaslatot. A bizottság ülésén - bár a bizottság időszerűnek tartotta a téma megtárgyalását - heves vita bontakozott ki. Ezek közül idéznék egyet-egyet.
Tartalmi vonatkozásban felvetődött, hogy részletesebben kellett volna kidolgozni az irányelveket, például az örökösödés és a földbirtok-elaprózódás vonatkozásában. Formai vonatkozásban felvetődött, hogy az irányelvek más sorrendben történő csoportosítása jobban kifejezné azok fontosságát.
Végezetül a bizottság 12:8 arányban a határozati javaslatot alkalmasnak tartotta általános vitára.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tóth István képviselő úrnak szeretném mondani, hogy az országgyűlési határozatnak az a természete, hogy nem a parasztembereknek ad eligazítást, hanem a kormánynak és saját magának, az Országgyűlésnek határoz meg teendőket, feladatokat, irányokat a végzett munkájához. Ez az egyik.
A másik: Medgyasszay László képviselőtársamnak szeretném jelezni, hogy a földbirtok-politikai irányelvekben első helyen felsorolt földhasználók ügye nemcsak azt jelenti, hogy a földhasználók, akik bérbe veszik a birtokot, hanem minden földhasználó ügyét kívánja kiemelni.
A következő dolog, amelyre reagálni szeretnék, az, hogy az elmúlt 12 évben ilyen szinten nem volt meghatározva az a rendszer, amely mellett a földbirtok-politikát, a föld ügyét szabályozná a mindenkori parlament vagy a kormány, vagy a minisztérium. Tehát ez az előttünk lévő anyag most azt a 12 éves mulasztást igyekszik pótolni, amit elmulasztottak az eddigi parlamentek. Azt nem vitatom, hogy van rajta javítanivaló, de azt kérném, hogy közösen javítsuk, mert a föld ügye, a magyar mezőgazdaság ügye nemzeti sorskérdés, nem pedig egymásra való acsarkodás kérdése.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Vincze képviselő úrnak szeretném mondani, hogy Magyarországon kolhozok csak a játékos szóhasználatban voltak, termelőszövetkezetek voltak, amelyek az adott időszakban a demokráciából és a termelési eredményekből is jól vizsgáztak.
A másik dolog, Tóth képviselő úrnak szeretném üzenni, mert ő már nincs itt, hogy már nem veszek szemesztereket, önképzés útján igyekszem majd kiegészíteni a tudásomat, de neki is ajánlom.
A következő, szeretném visszaterelni a szót a rendes kerékvágásba. Én nyugalomról és a biztonságra való törekvésről beszéltem, amikor befejeztem az előző kétpercest. Úgy gondolom, hogy igaza van azoknak, akik a sorrendben, a birtokpolitikai irányelvekben változtatási igénnyel lépnek fel. Elsősorban a politikai nyugalmat az a) és a b) pontban felsoroltak jelenthetik. A biztonságot, a fenntartható fejlődést, az egészséges környezet iránti igényt, valamint az árvízvédelem ügyét pedig a k), l) és m) pontok szolgálhatják, és azt feljebb kell hozni a sorrendben, mint ahogy én javaslom a fiatal szakembereket is. De erről kell beszélni, uraim, nem arról, hogy mi volt 15 évvel ezelőtt, és mi volt a szocialista-szabad demokrata-kormány alatt. Ez a határozatijavaslat-tervezet van előttünk, erről beszéljünk, ezt változtassuk úgy, hogy a nyugalom, a biztonság és az együttműködés, a magyar mezőgazdaság ügye legyen ezzel szolgálva. Ha ezt tesszük, akkor, azt hiszem, mindnyájan megkapjuk a néptől, amit megérdemlünk.
Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nógrádi képviselő úrnak szeretném a hozzászólásához hozzáfűzni, hogy ha káosz van ebben az országban ebben a tekintetben, akkor ezt a káoszt a Fidesz egyik régi partnerének köszönhetjük, egy olyan pártnak, amelynek ma már nincs ebben a Házban frakciója.
Egyébként pedig azt szeretném mondani, hogy a törvénytervezet egy másik fejezetében, másik paragrafusában vannak arra garanciák, hogy külföldiek kezébe ne kerülhessen föld, akkor sem, ha netán csődhelyzetbe kerülne az állattartó telep, netán értékesítésre kerülne az állattartó telep, mert a törvénytervezet kimondja, hogy csak helyben lakó és magyar állampolgár lehessen tulajdonosa a földnek; ha ez nem így van, akkor a Nemzeti Földalap magához veszi az adott földterületet, és ő gondoskodik a további működtetésről.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez a paragrafushoz egy más értelmű módosító indítványt adtam be, aminek az lett volna a lényege, hogy csökkentsem a kamara szerepét a helyi birtokhasznosítási tanácsokban akkor még, de valamilyen módon mégis azt a szakmai, technikai infrastruktúrát, amivel a kamara rendelkezik, hasznosítani lehessen.
(11.10)
Azonban képviselőtársaim a bizottságban meggyőztek arról, hogy nem kellene ilyen mértékű meghatározottságot adni a kamarának, de mindenképpen lehetőséget kellene biztosítani ahhoz a Nemzeti Földalap szervezetének, hogy kiválassza az érdekképviseletek közül azokat a szervezeteket, amelyek segítségével a munkát helyben a legdemokratikusabb módon el tudják végezni.
Úgy gondolom tehát, hogy ilyen igényeknek, követelményeknek ez a bizottsági módosító indítvány meg fog felelni, hisz a különböző érdek-képviseleti szervezetek mellett a helyi önkormányzat jelöltjét is befogadja a törvényjavaslatnak ez a módosító indítványa a helyi birtokhasznosítási bizottságokba, és ezzel még azt az érzetet is lecsökkenti, hogy itt a tanácsi múltat akarjuk visszavezetni.
Kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák majd ezt a módosító indítványt a szavazás során is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Annyiban csatlakozom Pap János képviselő úr felszólalásához, hogy az 5. ajánlási pontban én is érintett vagyok, többedmagammal abban, hogy a földbirtok-politikai irányelvek első részében felsorolt - szerintünk nem fontossági sorrendben felsorolt - irányelveket más csoportosításban fogadja el az előterjesztő és azután a parlament.
Úgy gondoljuk, hogy az irányelvek első két pontját helyben lehet hagyni, hiszen ezzel részben megnyugtatjuk a földhasználókat - szerintünk a földbirtokos is földhasználó -, illetve a családi gazdaságokat, a családi gazdaságoknak prioritást adó politikai irányultságot. De azután fontos ennek az országnak a biztonsága is, és ebben a biztonságban a környezet, a mezőgazdaság, a természetvédelem, a környezetvédelem, a területfejlesztés és a vízgazdálkodás összhangja is nagyon fontos.
Én elsősorban a vízgazdálkodás miatt tartom fontosnak a sorrend ilyeténképpen való elfogadását, hiszen azon a vidéken, ahol én élek, állandósult az árvízveszély. Nagyon fontos, hogy mind az árvízvédelmi, mind a belvízvédelmi beruházásokat, fejlesztéseket az állam zavartalanul meg tudja valósítani, és ehhez nagyon fontos, hogy a Nemzeti Földalap, a fölbirtok-politika teremtsen olyan helyzetet, hogy erre rendelkezésre álljanak a területek. Ha ezt a sorrendet így fogadjuk el, akkor könnyebb helyzetben van az állam a földbirtok-politika vonatkozásában.
Köszönöm szépen.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ivanics képviselő úrnak szeretném jelezni, hogy már az általános vita szakaszában is kikértem nem magamnak, hanem annak a több százezer embernek a nevében, akiket kolhozistának minősítettek a hozzászólók.
Zsenge gyermekkoromtól a mezőgazdaságban valamilyen szerepet vállaltam. Édesapám tagja volt egy termelőszövetkezeti csoportnak, aztán egy termelőszövetkezetben fejeztem be vezetőként 1996-ban a munkát. Úgy gondolom, hogy van egy szép magyar szó, a szövetkezet, és ezt különböző jelzőkkel lehet minősíteni: ipari szövetkezet, termelőszövetkezet, fogyasztási szövetkezet.
Arra kérném a képviselő urakat, hogy egyszer jegyezzék már meg, hogy Magyarországon nem kolhozok voltak, hanem különböző típusú szövetkezetek, amelyek közül a mezőgazdasági szövetkezeteket úgy hívták, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezet, és ne minősítgessék most a rendszerváltás tizenkettedik vagy tizenharmadik évében, hogy kolhoz típusú volt vagy nem volt az, mert nem tudják, hogy milyen volt.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A T/1870. számú törvényjavaslat egy nagyon fontos törvényjavaslat. Fontosságával egyetértek, hiszen ez a törvény jelentősen meghatározza a vidéken élő termelők, a feldolgozók, de a felhasználók viszonyait is az agrárágazattal. Fontosságával mások is egyetértenek, de rendkívül sok kétség merül fel a törvénytervezettel kapcsolatban. Én ezeknek a kétségeknek egy részével egyetértek.
A kétkedők egy része azt mondja, hogy ez a törvényjavaslat elkésett, késésben van. Igen, ezzel egyet kell érteni, hisz az elmúlt 13 esztendőben, mióta áttértünk a piacgazdaságra, évenként 2-3 alkalommal, ciklusonként akár 10-15 alkalommal is hozzányúltunk az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényhez. El kell tehát fogadnunk, hogy egy kicsit elkésett ez a törvénytervezet, de most már a sok-sok apró módosítás helyett teljesen új alapokra helyezi azt a szabályrendszert, amely alapján működhet a mezőgazdasági termelés, feldolgozás és kereskedelem. Persze, ez a késés nem a mostani kormány, a mostani előterjesztők hibája, sokkal inkább egy olyan mulasztás, amely kormányokon átível, amely a magyar agrárium presztízs- és piacvesztését, amely sok más egyéb problémát, túltermelést és termékhiányt okozott az elmúlt években.
Mások azt mondják, hogy egy nehezen végrehajtható törvénytervezet van előttünk. Ez is igaz. Ebben való felelősségünk közös, hisz a jelen lévő képviselők jó részének komoly szerepe van abban a leépülésben, amelynek az eredménye a szakmaiság visszaesése, a tervszerűségre, a közgazdasági kategóriák figyelembevételére való törekvés hiánya jellemzett.
Mások azt mondják, hogy sok olyan dolog van ebben a törvényben, amely vitatható, nehezen megvalósítható, és amelyre hiába próbálunk hatástanulmányt kérni, ugyanis hatása nem modellezhető. Ilyen például a 30 napnál nem hosszabb fizetési határidőnek, valamint a beszerzési ár alatti ár tilalmának a törvénybe való iktatása. Ezeket az üzleti kapcsolatokat jelentősen befolyásoló szabályokat a termelő és feldolgozó vállalatok nyomására, javaslatára építették be a kodifikátorok, azt várva tőle, hogy azok az anomáliák, amelyek a termelő-, feldolgozóüzemek, valamint a nagy üzletláncok viszonylatában felmerültek, minimalizálhatók lesznek.
Alkotmányos az intézkedés bevezetése? Kiszámítható az intézkedés hatása? Nem okoznak ezek a lépések további bonyodalmakat, újabb anomáliákat az agrárium vonatkozásában? Pontos, megfellebbezhetetlen választ nem tudunk ezekre a felvetésekre. A jó szándék, a jóakarat, a megoldásra való törekvés a kiindulás alapja, a még jobb megoldás a közös bölcsességben, a jobbító szándékú ötletekben, a javító módosító indítványokban ölthet testet.
Sokan azt mondják, hogy vannak olyan előre látható problémák, amelyekkel a gazdálkodóink nehezen fognak majd megbirkózni. Meg kell ugyanis tanulni tervezni, nyilvántartást vezetni, piacosan gondolkodni. Azzal védekezni saját, jól felfogott érdeke ellenében, hogy a nyilvántartás túlságosan bonyolult lesz, és ezért nem lesznek majd képesek az abban foglaltakat elvégezni, enyhén szólva butaság. Meg kell tanítani a gazdálkodókat, meg kell tanulni a gazdálkodóknak saját érdekükben alkalmazni a korszerű nyilvántartási, számítástechnikai eszközöket, ismereteket és azok kezelésének szabályait. A törvény végrehajtási szabályzatait, a kormány- és miniszteri rendeleteket úgy kell megalkotni, hogy a kodifikáció során, de inkább azt megelőzően vegyék figyelembe az érintettek véleményét, a termékpályák elvárásait és véleményét.
Úgy gondolom, hogy mindezek figyelembevételével ez a törvénytervezet végre elindíthatja a magyar agrárgazdaságot azon a pályán, amelyen az 1997-es, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényben az előző kormány elgondolta. Javaslom a tisztelt Háznak, hogy ezt a törvénytervezetet tárgyalja meg, és a szükséges módosításokkal majd fogadjuk el mindannyiunk boldogulására.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindig nagy érdeklődéssel hallgatom Horváth képviselőtársam hozzászólását, de most nekem is közbe kell szólnom. Úgy gondolom, hogy nem jól tette fel a kérdést. Nem az a kérdés igazából, hogy mibe kerül a piaci zavar elhárítása, hanem hogy mit hoz ez a gazdák, a feldolgozók, a kereskedők és végül is a fogyasztók számára. Bár tudjuk, hogy az agrárpiaci rendtartás intézményrendszere tényleg valamennyi pénzbe fog kerülni, de nekünk elsősorban ennek a hatását kell befolyásolni, közvetíteni, és megmagyarázni a társadalom egészének, hogy ne úgy közelítsenek ehhez, hogy megint kitaláltak valamit ezek a parasztemberek, ami pénzbe kerül a költségvetésnek, és ezért ne szeressük, hanem azt kell elérnünk, hogy értsék meg a gazdák is, a fogyasztók is, hogy ez az intézkedés az érdeküket szolgálja. Egyébként sok minden egyébbel egyetértek a professzor úrral.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudok én sem mást mondani, mint amit államtitkár úr mondott; a mezőgazdasági bizottság február 12-ei ülésén megtárgyalta az előttünk álló törvény általános vitára való alkalmasságát, és azt egyhangúlag ajánlja általános vitára az Országgyűlésnek.
El kell mondani azt is, hogy miközben a bizottság tagjai támogatásukról biztosították az általános vitára való alkalmasságot, egy-két olyan javaslatot is felvetettek, amelyeknek a rendezése ennek a törvénytervezetnek az előkészítése, tárgyalása kapcsán megoldható lenne.
(16.10)
Ilyen például a kamarai vezetés választhatóságának korlátozását megszüntető passzus beépítése, illetve a hivatásrendi kamarák esetében javasolják többen a bizottság tagjai, hogy a szolgálati szabályzat kérdésében, valamint az etikai szabályok megállapítása kérdésében ne a kamarai törvény, hanem esetleg a vadászati törvény, illetve FVM-rendelet szabályozza ezeket a kérdéseket.
Mindezekkel együtt persze, még egyszer mondom: a bizottság általános vitára egyhangúlag ajánlotta a Háznak a törvénytervezet megvitatását.
Köszönöm szépen. (Taps.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Az elmúlt években egyre sűrűbben kerültek veszélybe a Tisza mentén élők. A 2001-es tavaszi árvíz a Felső-Tiszán tragédiába torkollott. Az alsó szakaszon csak a kedvező időjárásnak, a szél- és csapadékmentességnek és a védelemben résztvevők megfeszített munkájának volt köszönhető az újabb tragédia elmaradása. Most, amikor a vízgyűjtő területen az átlagot meghaladó mennyiségű csapadék hullott, rendkívül nagy a veszélye - főleg gyors felmelegedés esetén - egy újabb, talán a 2001. évinél is nagyobb árvíznek.
Tudomásom van arról, hogy az új Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése ezt hosszú távon kezelni kívánja, és képes is lesz a veszély kezelésére. A terv elfogadása, költségvetési forrásokkal való megerősítése azonban bizonyára sok időt vesz igénybe, ezért fontos lenne intézkedéseket tenni a Közép-Tisza-vidék védelmének megerősítésére, elsősorban a meggyengült töltések megerősítésére és az árterületek érdességének csökkentésére, amennyiben szükségesnek látszik, az ehhez szükséges költségvetési források átcsoportosítására.
A Tisza-völgyében élők megnyugtatására, különösen a Közép-Tisza-vidéken élők biztonsága érdekében érdeklődöm a miniszter asszonytól, milyen sürgős intézkedéseket kíván tenni a kormány a Tisza-völgyi, de különösképpen a közép-Tisza-vidéki árvízvédelem érdekében.
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Miniszter Asszony! A Tisza völgyében élők nevében köszönöm a kormány gyors intézkedését. Kérem a tárca vezetését, hogy amint az időjárás megengedi, a lehető leggyorsabban kezdjék meg a töltések megerősítését az ott lakók biztonsága érdekében.
Kérem továbbá önöket arra, hogy a vésztározók tervezése, építésének előkészítése során a lehető legnagyobb körültekintéssel tárgyaljanak a vésztározók közelében élő polgárokkal, termelőkkel és a környezetvédő, természetvédő szervezetekkel. Úgy gondolom, ha ezt így teszik, akkor nemcsak a biztonságnak, hanem a nyugalomnak az időszaka is eljön a terv megvalósítása során.
A kérdésre adott választ elfogadom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság is megtárgyalta a T/4138. számú törvénymódosítást, és a földtulajdonosok szempontjából mérlegelve a törvénymódosítás hatásait, azt egyhangúlag általános vitára javasolta. Én is ezt teszem most, kérem, hogy fogadják el bizottságunknak ezt az ajánlását.
HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság március 3-ai ülésén tárgyalta a T/8976. számú törvénytervezetet, és azt 13 igen és 10 ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság április 28-i ülésén tárgyalta az előttünk fekvő törvénytervezetet. A tárgyalás során az a különleges helyzet állt elő, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők pozitívan álltak a tervezethez. Támogatásukat elsősorban arra alapozták, hogy egy ilyen nagy térséget, népességet érintő változás végrehajtásának szabályait, a földtulajdonosok, földhasználók biztonságát, a biztonság garanciális szabályait is tartalmazó törvény bizalomerősítő lehet a beruházás és a lakosság vonatkozásában.
Támogatták a törvénytervezetet azért is, mert nemcsak árvízi biztonságot növel, hanem egyes térségekben olyan vízgazdálkodás jellegű fejlesztést is mutat, amely az adott térség gazdálkodási biztonságának javulását vonja maga után, miközben természetesen a környezet javára is válik.
Mindezek után, gondolom, nem meglepő, hogy az adott bizottság a ciklus történetében először egyhangú szavazással támogatja a törvény általános vitára való alkalmasságát.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
HERBÁLY IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint sokan tudják, magam is a Tisza völgyében, a Tisza vízgyűjtő területén élek, és sok képviselőtársammal, de még több emberrel együtt kitörő örömmel fogadtuk a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését elfogadó kormányhatározatot. Most még jobban örülünk annak, hogy a kivitelezéssel kapcsolatos teendőket, feladatokat egy, a parlament által elfogadott törvényben fogalmazzuk meg.
Annak is nagyon örülök, hogy a bizottsági viták során, az előkészítés során nem voltak túl nagy, áthidalhatatlan problémák az egyes pártok között. Ebből eredően valószínűnek tartom, hogy az általános vita után a részletes vita végére nagyon közel kerülünk egymáshoz. (Közbeszólás az ellenzéki képviselők padsoraiból: Nana!) Természetesen ez két félen múlik, illetve három dolgon: a parlament patkójában a két oldalon ülők viszonylatán és a költségvetés lehetőségein.
Természetes, hogy e rövid bevezető után nem okozok meglepetést azzal, hogy a frakció nevében az előttünk lévő törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartjuk. Támogatjuk ezt a tervezetet, mert erősíti a Tisza völgyében élők biztonságát, kiszámíthatóan növeli a biztonságot - a vagyonbiztonságot, a termelésbiztonságot, az ott élő emberek biztonságát -, úgy, hogy ennek a biztonságnak a megteremtése során más emberek nem szenvednek hátrányt. Kiszámíthatóvá teszi ennek a tervezetnek az elfogadása után, a kivitelezés során az árvízvédelmet és az árvízvédelem költségeit.
Támogatjuk ezt a tervezetet azért is, mert - eddig ilyen nagy mértékű fejlesztéseknél nem megszokott módon - nyílt tervezési eljárásban bevonja az ott élő embereket az előkészítés folyamatába, és így az eddig megszokott, az ilyen jellegű beruházásoknál már-már kötelező ellenkezést felválthatja egy közreműködő, együttműködő magatartás.
Támogatjuk továbbá azért is a tervezetet, de még inkább a folyamatot, mert szemléletet formál, új termelési módot alakít ki. Ezzel elérhetjük, hogy a XX. század második felében megszokott, “minden talpalatnyi földet vonj be a termelésbe, alakítsd át a természetet, mindenáron növeld a mennyiségetö elv helyett egy érdekorientált, szelídebb, ember és természet közeli termelési módot, a tájgazdálkodást alapozhatjuk meg ebben a térségben.
Támogatjuk továbbá azért is a tervezet elfogadását, mert bízunk benne, hogy a törvény elfogadása nyomán induló fejlesztések nemcsak vízműfejlesztések formájában, hanem vidékfejlesztés formájában is megjelennek. Ez nagyon fontos, mert a térségben, bár bizonyos fokig a fejlett infrastruktúra is jelen van, hiányoznak a szennyvízhálózat és -tisztítás feltételei, de az utak állapota is sok kívánnivalót hagy maga után.
Támogatjuk továbbá ennek a törvénytervezetnek az elfogadását azért is, mert ennek nyomán induló fejlesztés az előzőeken túl jelentősen pozitív előjellel befolyásolhatja a térség mikrorégióinak, a Jászságnak, a Közép-Tisza-vidéknek a vízgazdálkodását, és bízunk abban is, hogy a mikroklímát is anélkül, hogy negatív módon avatkoznánk be a természetbe.
Támogatjuk továbbá a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát azért is, mert garantálja, hogy a VTT első üteme befejezésének utolsó évére, valamint a második ütemére érvényes vízgazdálkodási programokat, területfejlesztési terveket annak első ütemének befejezésére dolgozza ki a kormány.
(17.20)
Végül én is úgy gondolom és a frakció is úgy gondolja, mint a bizottság: egy ilyen, a biztonságot, a gazdálkodás bevételeit is jelentősen befolyásoló változás bizalmi indexe csak törvényben biztosított garanciákkal emelhető kellő szintre. Ezért is támogatjuk ezt a javaslatot.
Természetes persze az, hogy vannak eltérő vélemények a tervezettel kapcsolatban. Természetes az is, hogy a frakción belül is vannak eltérő vélemények, de ezek közelíthetők. A szakmák közötti eltérések, a költségvetési korlátok, az eltérő politikai vélemények, a frakciók közötti eltérő vélemények közelebb hozhatók egymáshoz. Ezután elfogadható lesz ez a törvény, és aztán teljes gőzzel indulhat a munka. Azokat a késedelmeket, amelyeket a Közép-Tisza-vidéken, a Nagykunságban és a Felső-Tisza-vidéken élők néha kicsit hangosabban jeleznek, behozhatjuk, és megelőzhetjük a nagyobb árvizeket, levezethetjük azok veszélyeit.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezeknek a gondolatoknak a jegyében javaslom önöknek, valamint a távol lévő képviselőknek, hogy gondolják át az előttünk lévő törvénytervezetet, javító módosító indítványaikkal segítsék annak elfogadását, és maguk is fogadják el.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselőtársaim itt az általános vitában olyan kérdéseket vetnek fel, amik igazából a részletes vita témái lennének.
Miközben a felszólalásaikban nehezményezik a késlekedést, olyan ügyeket vetnek fel, amelyekkel inkább odáznák a megvalósítást, mintsem segítenék. Egyébként meg olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek véleményem szerint nem teljesen helyénvalóak, hiszen ha valaki igénybe veszi azt a kártalanítási összeget, amit alacsonynak tartanak, ami lehet még akár magasabb is, annak nyilván vannak feltételei, vállalni kell annak az ódiumát, hogy ők igénybe vették azt a kártalanítást, amit nekik felajánlottak.
Azt gondolom, hogy a módosító indítványaikban ezeket a felvetéseket idehozhatják a Ház elé, de nem az általános vita témája az, hogy ezekkel a kérdésekkel itt most foglalkozzunk.
Köszönöm.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném, ha itt kettőnk párbeszédévé silányulna ez az általános vita, de mint vadásztársasági elnök, tudom, hogy például a vadásztársaságokkal is tárgyalnak a nyílt tervezési eljárás során azok, akikre ez a feladat bízva van. És nyilvánvaló, hogy a polgármesterekkel is tárgyalnak, és az érintett földtulajdonosok képviselőivel is tárgyalnak.
Nyilván nem árt, ha az ilyen civil szerveződésekkel is szóba áll a tervező csapat, szóba áll a kormányzat. Én úgy tudom, hogy szóba is állt, hiszen a miniszter úr is járt Nagykörűben, és még többen mások meghallgatták, nemcsak Nagykörűben, hanem másutt is, a polgármestereket. Úgyhogy miközben én úgy gondolom, hogy ezeket a felvetéseket jó szívvel hallgatjuk, akkor azt is be kell látni, hogy ha folyamatosan tárgyalnának csak azok, akikre a lebonyolítást bízták, akkor nem jutna a dolog előre.
Köszönöm szépen.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak szeretném megerősíteni Füle képviselőtársam hozzászólását akkor, amikor elmondom, hogy a mezőgazdasági bizottságban az általános vitára való alkalmasságról való döntésnél és egyáltalán a törvény elfogadásra javaslásánál az volt a fő szempont, hogy nemcsak az árvízvédelmet szolgálja, hanem vidékfejlesztést szolgál, árvízi és termelési biztonságot szolgál, és jelesen a jászsági főcsatorna és a jászsági többcélú vízgazdálkodási rendszer ezt az igényt teljes mértékben kielégíti, és jászsági, Szolnok megyei képviselőtársaim ezt általában támogatják.
Úgy gondolom, hogy az itt megjelölt 13-as ajánlási pontnál Szalay képviselőtársam csak tévedésből van ez ellen a rendszer ellen, merthogy látszik ebben az ajánlási pontban, hogy a “reaktiválástö kijavította “reaktivlásátraö, és a “tiszaroffi tározótö “tiszaffori tározóraö, úgyhogy én ennek a tévedésnek tudom be ezt az ajánlási pontot.
Köszönöm szépen.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném Tóth képviselőtársam hozzászólását minősíteni, csak annyit szeretnék mondani, hogy ez a stílus, amelyben itt az utóbbi percekben folyt a vita, ezért érdemes országgyűlési képviselőnek lenni.
Ezután pedig azt szeretném mondani, szintén itt mindenkinek: a Szamos-közi tározó nem azért nem került be a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről szóló elképzelésbe, mert a kormány nem akarta, hanem azért, mert olyan tiltakozási hullám alakult ki, egyszerűen nem akarták az ott élő emberek. Egyébként most, hogy talán már megváltozott a véleményük, bele fog kerülni a következő ütembe.
Egyébként egyetértek azokkal a felvetésekkel, illetve hozzászóláselemekkel, amelyeket Fónagy képviselő úr mondott a vízvisszatartással kapcsolatban.
Köszönöm szépen.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előttem szóló képviselőtársaim felvetették, nem biztos, hogy a földhasználati és építési korlátozások jól szolgálják a Vásárhelyi-terv alapvető céljait. Az általános vita és a részletes vita során elhangzott érvek, a módosító indítványok arról győztek meg bennünket, a mezőgazdasági bizottság tagjait, hogy valószínűleg tévedtünk akkor, amikor minden egyes módosító indítványt leszavaztunk. Úgy gondoljuk - átgondolván ezeket -, bizottsági módosító indítványt fogunk benyújtani. Ezekkel kapcsolatban kérjük a képviselőtársainkat a különböző bizottságokban, illetve a kormány képviselőjét, hogy majd támogassák ezeket a módosító indítványokat.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jász-Nagykun-Szolnok megye 7. számú választókerületének képviselője vagyok, két tározó épül a területen az első lépcsőben. Ráadásul Szolnok megye közgyűlésének alelnöke vagyok, négy tározó épül a megyében. Igen megrónának az ott élő emberek, ha most hallgatnék, és nem szólalnék meg.
Összemosolyogtunk Fónagy képviselő úrral, miközben ment ez a beszélgetés, hogy mennyi lenne jó, ha egyszeri kártalanításban kijutna az emberekhez. Én azt hiszem, hogy az lenne a legjobb, ha minél több és minél igazságosabb módon jutna el egyszeri kártalanítás formájában. De ha nem gyakorolunk önkorlátozást, akkor fel lehet itt verni úgy az árakat, a kártalanítás összegét, hogy jelentősen lecsökkentheti esetleg a kivitelezésre rendelkezésre álló összeget.
Ez az egyik része a dolognak. A másik az, hogy én természetesen egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy érték és érték között érdemes különbséget tenni, és valamilyen módon jelezni azt, hogy az adott területen egy nagy értékű ültetvény már ott van, és nagyobb kár éri az abban érdekelt embert, mint egy gyep-, legelőterület vonatkozásában. Ezt valamilyen módon természetesen meg lehetne próbálni még bizottsági ülésen korrigálni. Mint ahogy az általános vita során is mondtam: ehhez a költségvetéssel is összhangba kell hozni az álmainkat.
Úgyhogy én azt kérem a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy ezt vegyék figyelembe, amikor erről beszélünk. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság megtárgyalta a T/10021. számú törvényjavaslatot. Meg kell mondani őszintén, hogy két témában vita bontakozott ki. Az egyik ilyen kérdés akörül bonyolódott, hogy a mostani törvénytervezet túlterjeszkedik-e azon a célon, miszerint az uniós jogszabályokhoz kell alkalmazkodnunk. A másik vita pedig a minisztérium engedélyező szerepének a megszűnésével volt kapcsolatos, miszerint a hozzászólók félelmüket fejezték ki a tenyészállat és szaporítóanyag behozatalánál a minisztérium engedélyező szerepének megszűnése miatt.
Mindezekkel együtt a bizottság 12 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak minősítette a törvénytervezetet.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság első helyen kijelölt bizottságként szeptember 8-i ülésén megtárgyalta az előttünk lévő T/11050. számon jegyzett törvényjavaslatot.
Nem alakult ki parázs vita, de jelentősen elkülönültek a vélemények a törvényjavaslat megítélésében. Míg a kormánypárti képviselők - a többség - elfogadhatónak tartotta a módosítás mértékét, addig ellenzéki képviselőtársaink teljesen új törvény megalkotásának szükségességéről szóltak.
A bizottság többségi szavazással - 13 igennel - úgy döntött, hogy a törvényhozás e szakaszában a módosítás jól kezeli azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai, hatósági felvetéseket, amelyek megoldása nélkül csorbát szenvedne ez a gazdasági, idegenforgalmi és természetvédelmi szempontból is oly fontos ágazat.
A bizottság mindezekkel együtt 13 igen szavazattal és 8 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az 1996. évi LV. törvény rendezte a vadászattal, a vadgazdálkodással és a vad védelmével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket; a vadászati jog alapja a föld tulajdonjoga, a vad az állam tulajdona, a vad, a vadkár fogalmának viszonyát, a vadászati eszközök és módok szabályozását. A következő évek az uniós ráhangolás jegyében teltek el.
A mostani törvénymódosítás apropóját, mint ahogy képviselőtársaim is mondták, az Alkotmánybíróság 64/2003. (XII.18.) számú határozata adta, és természetesen azok a társadalmi, szakmai igények is, amelyek időközben kialakultak. Nagy kérdés, hogy érdemes-e toldozgatni-foldozgatni a '96. évi LV. törvényt. Netán jobb lenne egy teljesen új törvényt megalkotni? Úgy gondolom, hogy mivel az 1996. évben az akkori társadalmi-gazdasági, sőt vadászatszakmai követelmények miatt már nem lehetett a törvényt halogatni, főleg a föld magántulajdonba kerülésének okán, a társadalom - benne a sok tízezres vadásztársadalom - igényeinek megfelelő törvényt kellett hozni. Ez sikerült is.
Ezt a folyamatot sajátos eszközeikkel segítették a vadászat nemzetközi szervezetei: a CIC, a FACE és így tovább. Sőt, 1999-ben a CIC Magyarországra helyezte a központját. Az egyesületi alapon működő vadásztársaságok színesebbé váltak, létrejöttek a társas vadászati tulajdonközösségek, gomba módra szaporodtak a vadaskertek, létrejöttek az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek privatizációja, csődje, felszámolása után az előző időszakban megszokottnál lényegesen kisebb üzemű vadászterületek. Aztán jöttek a feszültségek, a pénzügyi problémák, a közúti balesetekből eredő viták, a társaságok erkölcsi válsága. De nem akarom ezekkel a tisztelt Házat untatni, sőt az uniós igényből fakadó változásokról sem kívánok szólni.
A mostani változás apropójáról egy kicsit hosszabban. A kifogásra adott válasszal a vadászati, állat- és humán-egészségügyi szakma egyetért, de valószínű, sőt biztos, hogy az állatvédők és azok az embertársaink, akik csak a lövés hangját hallják, illetve az ennek nyomán keletkező sajtóvisszhangból értesülnek a bosszantó, minket, lelkiismeretes vadászokat is őszintén felháborító esetekről, még ezt sem tartják elfogadhatónak. Velük meg kell találnunk a kellő hangot, és keresni a párbeszédet, mint ahogy Ékes képviselőtársam is mondta. Ennek során rá kell mutatnunk, hogy ezek az éhező, elvadult, számkivetett állatok nemcsak a vadon élő, nagy értéket képviselő állatokat, de háziállatainkat és magát az embert is veszélyeztetik.
E helyről is kérem az állatvédőket, bízzanak bennünk, becsületes vadászokban, de ítéljék el az állataikat eldobó, embertelen gazdákat, és segítsenek minket az állatvédelmi törvény olyan végrehajtható változatra történő átalakításában, módosításában, amely megakadályozza a mostani áldatlan helyzet kialakulását. Képviselőtársaimat pedig arra kérem, támogassák az előttünk álló törvény ez irányú bekezdését.
Fontos eleme a módosításnak, hogy pontosítani kívánja az erdészeti, természetvédelmi és a vadászati hatóság közötti működési szabályokat. Én, ellentétben a képviselőtársam által elmondottakkal, ezt a szabálymódosítást tisztázó, feszültségcsökkentő, bizalomnövelő módosításnak tartom, ami a szakmák közötti bizalmat, együttműködést erősítheti. Jelentős, de nem túl terjedelmes bekezdés szabályozza a földtulajdonosi vadászati közösségek esetleges bekövetkező problémáinak kezelését. Ezeknek a támogatását szintén kérem képviselőtársaimtól.
A vadgazdálkodási bírság, a vadvédelmi bírság díjainak emelése a vadgazdálkodás feltételeinek javítását, az utóbbi az orv- és szakszerűtlen vadászat megelőzését, mondhatni azt is, az elrettentést szolgálja. A bizottsági szakaszban, de a vadászati és erdészeti szakemberekkel folytatott eszmecsere során a még szigorúbb szankcionálás javaslata is felvetődött.
Fontosak azok a módosítási javaslatok, amelyek tisztázzák az engedélyezett vadászati módokat és eszközöket. Különösen fontos - és ki is emelném - a jogosulatlan vadászat fogalmának a tisztázása. Ezek a módosítások tisztább helyzetértékelést, a pontosítást szolgálják. Köztudott, bár ezt mi, vadászok nem mindig érezzük erdő- és mezőjárásaink során, hogy nagyvadállományunk, a vaddisznó, a szarvas létszáma jelentősen megnövekedett. Ezért az adott vadászterület, vadgazdálkodási egység vadállománya, vadeltartó képessége, nem pedig központilag megadott lelövési létszámkontingens kell hogy szabályozza a vadgazdálkodást.
Több vitát váltott ki és nem volt egyértelmű támogatottsága sem a szakmában, sem a bizottsági ülésen a törvényjavaslat 16. §-ának, amely lehetővé teszi nemcsak az elejtés helye szerinti illetékes vadászati hatóságnál a trófeabírálatot, hanem engedélyezi ennek az aktusnak a lakóhely szerinti illetékes hatóságnál az elvégzését. A támogatottságban, a módosítás elvetésében nagy a szórás. A támogatók azért támogatják a lakóhely szerinti bírálat engedélyezését, mert úgy gondolják, hogy az elejtő általában az elejtés idejére már előre kifizeti a trófea árát, tehát jogosan viszi magával a saját tulajdonát, s bíráltatja el azt a lakóhely szerint illetékes hatósággal. Ők nem számolnak a trófea tulajdonságait, a populáció genetikai értékét jobban ismerő, a fenntartásában érdekelt helyiek ellenérdekeltségével, sőt azzal sem, hogy bizonyos nagy értékű trófeák útjának dokumentálása, végigkísérése az elejtés helyétől az elbírálásig csak átgondolt, a legkorszerűbb adminisztrációs formákkal lehetséges.
(20.20)
Erre fel kell készülni. Ezért a 16. § halasztott hatályba léptetésének a megfontolását is javasoljuk. Így a törvénymódosítás jó szándéka és a felkészülési időt kívánók akarata is érvényesülhet.
Ezen gondolatok jegyében javaslom tisztelt képviselőtársaimnak a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Magyarország uniós tagságának első évében a gabonaintervenciós szabályozást csak nagy nehézség árán tudtuk végrehajtani. Tekintettel arra, hogy nálunk a gabonaágazat helyzete rendkívül fontos a mezőgazdaság szempontjából, ezért ehhez a témakörhöz kapcsolódóan kérdezem a miniszter úrtól a következő kérdéseket.
Jelenleg hol tart az intervenciós felvásárlás végrehajtása Magyarországon? A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a 2004. évi termésből eddig mekkora mennyiséget vásárolt fel, és mennyit kell még az intervenció lezárásáig felvásárolnia? Hogyan látja a minisztérium: abban az esetben, ha a felvásárlás a jelenlegi ütemben folyik, sikerül-e az Unió által megadott határidőig úgy befejezni az intervenciót, hogy Magyarországon a teljes felajánlott mennyiséget fel tudják vásárolni?
Ehhez kapcsolódóan érdeklődöm a gabonaraktárak kérdéséről. Arra való tekintettel, hogy néhány héten belül elkezdődik Magyarországon a kalászosok aratása, lesz-e elegendő raktárkapacitás a 2005. évi termés felvásárlására és raktározására? Mi lesz ennek az uniós tulajdonban lévő, Magyarországon beraktározott igen jelentős intervenciós készletnek a sorsa? Milyen gabonapiaci helyzet várható 2005-ben? A prognózisok szerint mekkora lesz a termés, és aratás idején milyen lesz az ár? A november elején induló intervenciós felvásárlással meg lehet-e védeni a magyar gabonapiacot?
Tisztelettel érdeklődöm a miniszter úrtól a fenti kérdésekről. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm a válaszát. Az a kérésem, hogy az AVOP-pályázatok gyorsításával a raktárépítést gyorsítani igyekezzenek. Egyéb vonatkozásban pedig azt kérem, hogy az intézkedések híre jusson el a gazdákhoz a gazdák érdek-képviseleti szervein, az FM-hivatalokon, a falugazdász-hálózaton, a kamarai tanácsadókon keresztül, hogy minél kisebb zavarokkal készülhessenek a gazdák a betakarításra, aztán a betárolásra, mert úgy gondolom, hogy egy ilyen gabonatermés betakarításakor rendkívül fontos a falu hangulata, és fontos az ország szempontjából is, hogy milyen lesz a következő évi gabona betárolása.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság november 9-ei ülésén tárgyalta az előttünk lévő előterjesztést.
E rövid lélegzetű törvényjavaslatot élénk vita követte. A támogató képviselők elsősorban azért tudták támogatni a törvényjavaslatot, mert ez az agrárágazatban dolgozók érdekeit, munkájuk megkönnyítését szolgálja, illetve a rendezetlen ügyek rendezését kívánja rendezni és szabályozni. Az ellenzők helyenként indokolatlannak, máshol pedig haszontalannak tartották a szabályozást; nyilván ezt ők majd az indokolásukban el fogják mondani, hogy miért.
Mi is úgy láttuk, hogy a törvényjavaslatot szükséges egy-két helyen módosítani, másrészt pontosítani. Mindezek ellenére és mindezek mellett 12 támogató és 6 ellenszavazat ellenében bizottságunk alkalmasnak találta általános vitára.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)