Felszólalás adatai

A 2. pontban arra teszünk javaslatot, hogy a szabálysértés fogalmának meghatározásakor a (2) bekezdés b) pontját hagyjuk el. Föl is olvasom, mert szerintem szinte mulatságos lenne, ha nem a szabálysértési törvényről beszélnénk. Azt mondja itt a jogalkotó a szabálysértési törvényben, hogy az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, az a) pontban ezt egyébként korrektül körülírja, majd a b) pontban azt mondja a jogalkotó, hogy amelyre e törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását is lehetővé teszi, vagy járművezetéstől eltiltás alkalmazását kötelezően elrendeli.

Azt gondolnám, képviselőtársaim, hogy ennek se jogi, se elvi alapja nincs. Attól, hogy én egy tollra azt mondom, hogy az egy pálmafa, attól még nem lesz az. De hogy érthető legyek, nyilván nemcsak ilyen nyelvtani vagy jogászkodási szempontból fontos ez, hanem, azt gondolom, ezzel teljesen parttalan és korlátlan jogalkotási szabad kezet ad magának a kormány és a jogalkotó. Hiszen nem valamilyen elvi álláspont alapján mondja meg, hogy milyen, a társadalomra veszélyességi szint az, ami a szabálysértési törvényben egyébként elég komoly szankciókkal sújtható cselekményeket meghatároz, hanem saját maga által, úgymond a büntetési tételek sorában feltüntetve ezt az elvi kérdést, gyakorlatilag korlátlanul kinyitja ezt a lehetőséget. Hiszen bármi, amire elzárással büntetés kiszabását vagy járművezetéstől eltiltás alkalmazását kötelezően elrendeli innentől kezdve a törvény, az ezek szerint már szabálysértésnek minősül. Itt most nem szeretnék vicces vagy nagyon közérthető példákat mondani, de azt gondolom, érthető, hogy ez így teljesen elfogadhatatlan.

Az 5. és 18. pontban, egyébként már a törvény alapvitájában is elmondtuk, jelenlegi formájában számunkra teljesen aránytalan az elzárás büntetés köre, amit ez a törvény alkalmaz. Hosszan beszéltünk erről, tán Bárándy képviselőtársam is beszélt róla. Sőt, azt gondolom, azóta talán már fideszes képviselőtársamtól is hallottam, hogy azt, amikor a szabálysértési jogot ennyire elviszik a büntetőjog irányába, és ennyire összekeverődik egyébként a társadalomra veszélyesség szintje, tehát hogy milyen cselekményt büntet és milyen szankcióval bünteti, legalábbis egy koherens jogalkotás részeként akkor lehetne megtenni, ha ezt a büntető törvénykönyv kodifikációjával egy időben, és bár tudom, hogy nem ugyanaz a tárca a gazdája, de mégiscsak ugyanaz vagy nagyon hasonló társadalmi viszonyokat rendez, azzal együtt szabályozná a kormány ezt a két területet. Hiszen könnyen lehet, hogy így a büntetőjog és a szabálysértési jog össze fog keveredni, mármint az arányosságát tekintve. Mi azt állítjuk, ezért is adtam be ezt a módosító javaslatot, mert az elzárás tekintetében biztos, hogy aránytalan ez az eljárás.

Pontosan így látjuk egyébként a járművezetéstől eltiltás kötelező szabályai tekintetében is. Az általános vitában is elmondtuk, szerintem az nem normális, hogy kisebb súlyú közlekedési szabálysértések esetén kötelező jogosítványelvételt ír elő, hiszen ez elsősorban azokat az emberek érheti, akik egyébként életvitelszerűen például a járművezetéssel keresik a kenyerüket. Hiszen kisebb súlyú szabálysértés, mondjuk, egy napi vagy heti több száz vagy több ezer kilométert vezető embernél bármikor előfordulhat. És ezek nem azok a társadalomra veszélyes cselekmények, mint az ittas vezetés vagy a záróvonalon előzés, vagy bármi más ilyesmi. Ez például a lakott területen kívül a lámpa föl nem kapcsolását is jelentheti, ami szerintünk teljesen elfogadhatatlan.

Ugyanígy, és ez össze is függ a 18. ajánlási ponttal, szerintünk már minden határon túlmegy az a jelenlegi gazdasági és társadalmi viszonyok között, hogy a mostani javaslatban még tovább is mennek ezen az úton, és az ismételt szabálysértések esetében kétszeres, illetve háromszoros pénzbüntetést is előírnak.

(14.50)

Nagyon könnyen belátható, hogy egy hétvégi családlátogatás esetén ma egy átlagos keresettel, vagy egyáltalán fix havi jövedelemmel vagy bevétellel rendelkező családnak a teljes létét is megkérdőjelezheti egy-egy ilyen szabály végrehajtása.

A 23. ajánlási pont egy komplett rész elhagyására tesz javaslatot, de csak azzal a szándékkal, hogy ha a kormány részéről bármilyen megértés vagy szakmai megfontolás látszódna, akkor legalább megnyitásra kerüljön a törvényjavaslatnak ez a része, akár csak egy kapcsolódó módosító javaslat erejéig is, hiszen ez a szabály, ami első ránézésre csak egy nyilvántartási szabály, ez alapvetően nem... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Bocsánat, lejárt az időm.