Felszólalás adatai

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 184 igen szavazattal, 59 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Farkas Gergely, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "Miért diszkriminálja a kormány a külföldre kényszerülő magyar embereket?" címmel. Farkas Gergely képviselő urat illeti a szó.

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mint ismeretes, az új választási eljárási törvény nagyon helyesen megnyitja a kaput határon túli nemzettestvéreink országgyűlési választáson való részvétele előtt. Ők többnyire bejelentett magyarországi lakcím nélküliek, és a törvény szerint levélben adhatják le szavazatukat. Ez egy pozitív lépés, de sajnos nem mondhatók ilyen szerencsésnek azok a honfitársaink, akik tartósan külföldön dolgoznak vagy tanulnak, de rendelkeznek bejelentett magyarországi lakcímmel is. Ők ugyanis, teljesen érthetetlen módon, nem vehetik majd igénybe a levélben szavazás intézményét a választásokon, kizárólag személyesen, a külképviseleteken lesz lehetőségük szavazni.

A Jobbik, de más pártok és szervezetek is már többször felvetették ennek a kérdésnek a problémás voltát, sőt törvénymódosítást is kezdeményeztek, illetve beadványokkal fordultak az ombudsmanhoz és az Alkotmánybírósághoz. Már csak azért is, mert a kérdés újra és újra felvetődik, hiszen közelednek a választások, egyre többen szembesülnek a problémával, és hozzánk is rengeteg kétségbeesett megkeresés, panasz érkezik ez ügyben.

Mit is jelent ez a gyakorlatban? Miért probléma ez sok százezer külföldre kényszerült honfitársunknak? Azért, mert a jelenlegi törvény szerint a külképviseleten való szavazás sok esetben több száz kilométeres utazással oldható csak meg. Mivel ez időben és anyagiakban is jelentős megterhelés, valószínűsíthető, hogy rengetegen nem tudnak majd élni a szavazati jogukkal, hiába szeretnének.

De nemcsak a távolság jelenthet problémát, hanem az is, hogy egyes városokban, ahol a magyarok száma kimagasló, technikailag sem lesz lebonyolítható ily módon a voksolás. Felvetődik például, hogy a Londonban élő, sokak szerint akár a százezres számot is meghaladó magyarok esetén a szavazás hogyan bonyolítható le, ennyi ember ugyanis nem tud egy helyen szavazni, ha mind sorban állnának a magyar nagykövetség előtt, akkor fél London megbénulna. Velük ellentétben, ahogy már említettem, vannak olyanok, akiknek nincs Magyarországon bejelentett lakóhelyük, és ők levélben is szavazhatnak majd.

Államtitkár úr, miben különbözik az, ha egy szavazatot Kolozsvárról adnak fel, vagy Bécsből, Berlinből, esetleg Londonból? Úgy gondolom, mivel ugyanarról a módszerről van szó, nem lenne szabad különbséget tenni honfitársaink között csak azért, hogy van-e vagy nincs bejelentett magyarországi lakóhelyük. Önök korábban azzal érveltek, hogy a levélben való szavazás esetében több lehetőség van a visszaélésre. Ebben akár még lehet is igazság, de a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők esetében szintén ugyanekkora a kockázat. Ez tehát nem a lakcímkártyán múlik, ez nem lehet ellenérv.

(15.00)

Tisztelt Államtitkár Úr! Ha már a külföldön élők nagyon nagy többsége nem jószántából, hanem a hazai helyzet miatt, kényszerből vándorolt külföldre, legalább ne büntessék őket. Hadd szóljanak bele ők is a hazai közéletbe, mondhassák el véleményüket az elmúlt 4 vagy akár az elmúlt 24 év politikájáról. Jogos kérés részükről, hogy tegyék lehetővé a levélben szavazást nekik is.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdésem tehát, hogy hajlandóak-e változtatni a jelenlegi szabályozáson, ami sok tízezer, de akár százezer honfitársunk szavazását nehezíti meg vagy akár lehetetleníti el.

Várom válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Meglepő számomra, hogy amit, mondjuk, egy héttel ezelőtt vagy két héttel ezelőtt Gyurcsány Ferenctől hallottunk, azt szó szerint a Jobbik hozza elő itt a parlamentben. Érdekes, hogy ezen a téren milyen közösek az álláspontjaik, habár más téren, úgy látszik, nagyobb konfliktust színlelnek, vagy nagyobb a konfliktus önök között. (Dr. Staudt Gábor és Novák Előd közbeszól.)

Ami a levélben szavazás jogintézményét jelenti, mint ön is tudja, képviselő úr, a levélben szavazás lehetőségét az új választási eljárási törvény hozta be, korábban senki számára ez nem volt lehetőség. És azért hoztuk be, mert azok számára, akiknek nincs magyarországi lakcímük, megnyitottuk a levélben szavazás lehetőségét. Ha tehát valaki azért, mert mondjuk, kolozsvári, nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, nyilvántartásba vetetheti magát, és levélben szavazhat. Levélben viszont nem szavazhat egyéni jelöltre, hiszen nincs magyarországi lakcíme, hanem csak és kizárólag pártlistára szavazhat.

Valóban nagyon sokan élnek a határokon túl, nemcsak a Kárpát-medencén belül, hanem akár Nyugat-Európában is. Az ő számukra ugyanaz a lehetőség, mint volt korábban is, hiszen a külképviseleteken adhatják le a szavazataikat, éppen azért, mert úgy gondoltuk, hogy ezen a területen a rendszert nem kell megváltoztatni. Ha valaki levélben szeretne szavazni, és mondjuk, Londonban él vagy Madridban él, azt megteheti azáltal, hogy rendezi a lakcímviszonyait, és nem tartja fönn a magyarországi lakcímét állandó lakcímként, ami már nem a valós állapot, hanem bejelenti azt, hogy megszűnt az az állandó magyarországi lakcíme, és immáron Madridban vagy Londonban, vagy Los Angelesben, vagy bárhol máshol él. (Dúró Dóra közbeszól.) Ebben az esetben ugyanúgy feliratkozhat a regisztráció során a listára, és ugyanúgy levélben szavazhat, mint egy kolozsvári magyar állampolgár.

Tehát ebben az esetben, ugye, ha egyébként néznénk a Madridban vagy Londonban élő magyarokat, nehéz megkülönböztetni, hogy ők most tulajdonképpen tartós szándékkal vannak ott, vagy nem tartós szándékkal vannak ott. Azt nem lehet innen eldönteni. Éppen ezért szükséges az, hogy ők a saját jogi állapotukat a lakcím tekintetében rendezzék, és azután a levélben való szavazás lehetősége is megnyílik. Ha nem ezt tennénk, és azt mondanánk, hogy szabadon bárki kérhet levélben szavazást, akkor egy eléggé beláthatatlan folyamatot indítanánk el, legalábbis egy nehezen kontrollálhatót. Hiszen ha valaki azt mondja, hogy ő Londonban van, ezért szeretne levélben szavazni, de igazából a választások időpontjában Magyarországon tartózkodik, akkor innen is feladhatja szavazatát. Ez kavarodást jelenthet. (Dúró Dóra közbeszól. - Az elnök csenget.)

És nagyon sok más olyan eset is előfordulhat, ha korlátlanul engedjük mindenki számára a levélben szavazás lehetőségét, amit elsők között szerintem a Jobbik kezdene el kritizálni. Hiszen önök mondanák azt, hogy a lényegében belföldről feladott levélszavazatok nem mást segítenek elő, mint a láncszavazás minél szélesebb körben való elterjedését. Tehát szerintem önök lennének az elsők, akik kritizálnák ezt a lehetőséget. Ha valaki tehát nem az állandó lakcímén van, és nem ott kíván szavazni, akkor, ha Magyarországon belül tartózkodik, kérheti, hogy ott szavazhasson, egy másik helyen, egyetemisták szokták kérni, például az egyetemükhöz közel, hogy ott szavazhassanak, ez a lehetőségük megvan. Ha külföldön tartózkodik ideiglenesen, akkor kérheti, hogy a nagykövetségre menjen be, és ott adhassa le a szavazatát, ha pedig tartósan külföldön van, és rendezi a lakcímviszonyait, akkor levélben szavazhat. Ez a három lépcsőfok van, ha valaki nem az állandó lakcíme szerinti helyen tartózkodik.

De azt az állam vagy pontosabban a választási iroda nem tudja eldönteni a távolból, hogy valaki tartós szándékkal van ott, vagy pedig ideiglenes szándékkal. Ezért fontos, hogy ő rendezze a lehetőségét, de mind a három módon van lehetősége a választásokon való részvételre és szavazatának leadására. Kérem, képviselő úr, ha megértette a rendszer logikáját, akkor fogadja el a választ.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ.

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Rossz volt hallgatni az ön magyarázkodását. Itt félig ismertette a jogszabályt, amivel mindannyian tisztában vagyunk, félig meg magyarázkodott, de egyetlenegy - egyetlenegy! - érvet nem mondott, hogy miért kellene különbséget tenni határon túli magyar testvéreink, szomszédos országban lakó magyar testvéreink és a külföldre kényszerült magyarok között. Semmi érvet nem mondott. Ugyanúgy, ha egyszer az egyik lehetőségnél ez a módszer bevált, működőképesnek ígérkezik, akkor nekik is engedélyezni kellene.

Az az igazság, államtitkár úr, hogy önök félnek. Félnek attól, hogy ítéletet fognak mondani ezek a külföldre kényszerült magyarok az önök kormányzásáról és többek között az előző kormány intézkedéseiről. Tudják nagyon jól, hogy közöttük nincsenek Fidesz-szimpatizánsok, hiszen részben az önök elmaradt munkahelyteremtése, a közbiztonság, az oktatási helyzet és általában véve a Fidesz-kormányzás munkája kényszerített nagyon sok százezer fiatalt és kevésbé fiatalt külföldre. Valójában önök ezeknek az embereknek az ítéletétől félnek, ezért nem tették lehetővé a levélben szavazást számukra.

Válaszát nem tudom elfogadni. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az államtitkári választ 194 igen szavazattal, 36 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Michl József, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: "A fogyatékos személyek társadalmi integrációja" címmel. Michl József képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   57-63   63-69   69-74      Ülésnap adatai