Felszólalás adatai

Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy természetesen a benyújtott törvényjavaslat egy jó törvényjavaslat a szándékát tekintve, hiszen ha nagyon röviden fogalmazzuk - márpedig egy törvényjavaslatot érdemes megfogalmazni röviden -, ennek a törvényjavaslatnak a lényege egyfajta esélyegyenlőség. Ez az esélyegyenlőség pedig azt gondolom, hogy világos volt itt az elmúlt percekben mindenki számára, hogy ezen a területen e tekintetben az esélyegyenlőséget meg kell teremteni a dolgozók számára akkor is, ha munkaerő-kölcsönzőn keresztül találnak boldogulást, ha úgy tudnak dolgozni.

Ha megengedik, egy picit nagyobb összefüggésben nézném a kérdést, hiszen az elmúlt két esztendőnek, egy kicsit több mint két esztendőnek az egyik legfontosabb üzenete a kormány, illetve a kormánypártok részéről, hogy hogyan lehet a foglalkoztatottság tekintetében előrelépni Magyarországon.

Az egyik korábbi napirendi pont keretében szereplő politikai vitanapnak is sokféle ága-boga volt, sokféle tanulsága volt biztosan, de elhangzott és szerepelt az, hogy valóban lehet egy hatalmas adósságot örökölni egy előző kormánytól, azzal a döbbenetes statisztikával, hogy egyébként Európa legalacsonyabb foglalkoztatottságát produkálja egy ország. Ezzel az örökséggel kell, és azt gondolom, minden jóravaló pártpolitikus szándékával kell közösen dolgoznunk azért, hogy minél többen találjanak munkát, nőjön a magyarországi foglalkoztatottság. Ebbe illeszkedik bele az a 160 ezer új munkahely, ami az országban a kormányváltás óta megszületett.

Nyilván a munkajogi környezet ilyen szempontból döntő, nem kizárólagos, hiszen fejlesztéspolitika, gazdaságpolitika, sok minden más befolyásolja a munkahelyek számát, a munkahelyek biztonságát, de a munkajogi környezetet garantáló jogszabályok megszületése, megléte, azok módosítása nyilván döntően befolyásolja egyébként ennek a területnek az életét, tehát magyarul: a munkavállalóknak és a munkaadóknak is az életét, a magyar családok életét.

Az elmúlt esztendőben az új munka törvénykönyve mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára a mi hitünk, a mi felfogásunk és a mi véleményünk szerint a célból született meg, egyébként munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti egyetértés mellett, illetve tőlük megjelenő támogatás mellett, hogy mind a munkaadó, mind a munkavállaló számára kellően rugalmas, de ugyanakkor biztonságot is jelentő munkaerőpiac legyen Magyarországon.

Egy rugalmas és biztonságot jelentő munkaerőpiac Magyarországon valóban igényli azt, hogy a kölcsönzött munkavállalók számára, illetve az őket foglalkoztatók, a nekik munkát biztosítók számára próbáljunk meg egy világos iránymutatást adni. Ilyen értelemben azt gondolom, hogy Kósa Lajos és Spaller Endre képviselőtársaink által benyújtott törvényjavaslat ezt az irányt megadja és garantálja, illetve majd jelezni fogom a mondandóm végén, hogy magam módosító indítványként hogyan gondolom némiképp pontosítani, az eredeti célt természetesen megtartva, de pontosan azért, hogy korrekten és világosan tudja megadni a keretet, a keretét ez a törvényjavaslat, amelyet most tárgyalunk.

Ha megengedik majd nekem, így fogok reagálni az előttem szóló ellenzéki képviselőtársaim által felvetett fontos gondolatokra is, hiszen azt gondolom, hogy mindenképpen egy jó törvény akkor lesz jó törvény, ha a fontos észrevételekre vagy reagálunk, vagy annak a fontos részében mi magunk is állást foglalunk.

Tehát az előttünk lévő törvényjavaslat, a képviselői önálló módosító indítvány lényege az, hogy a kölcsönzött munkavállalók részére járó munkabér megfizetésének biztosítása érdekében lehetőséget biztosít majd a bérgarancia-támogatás igénylésére, ha felszámolási eljárás alatt álló kölcsönbe vevő, valamint az iskolaszövetkezet - hiszen nagyon fontos iskolaszövetkezetekről is szó van - tagját fogadó gazdálkodó szervezet nem tudja a kölcsönzési díjat, illetve az iskolaszövetkezetnek a szolgáltatás díját megfizetni. A bérgarancia-támogatás iránti igényt ebben az esetben a kölcsönbe adó, illetőleg az iskolaszövetkezet nyújtja be az állami foglalkoztatási szervezethez, és a támogatást is neki folyósítják.

Itt szeretném még egyszer felhívni a figyelmet arra, hogy a dolgozói esélyegyenlőséget teremti meg ez a törvényjavaslat, ezért mindenképpen üdvözöljük ezt a benyújtott törvényjavaslatot.

A szabályozás céljának megvalósítása érdekében olyan megoldást alkalmaz ez a javaslat, hogy a kölcsönbe adót, illetve az iskolaszövetkezetet, egy munkavállalónak a kölcsönzési díjat a kölcsönbe vett munkavállaló, szolgáltatást nyújtó iskolaszövetkezeti tag részére járó munkabérnek tekinti... A magyar jogi szabályozás megfelel a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló, ide vonatkozó közösségi, tehát európai irányelv rendelkezéseinek. Szeretnék arra emlékeztetni, hogy ezek 2011 augusztusában kerültek átültetésre, tehát azóta része ez a hasonló módon a közösségi országokban honos irányelv a magyar jogrendszernek.

A mostani módosító indítvány által megfogalmazott cél azonban azt kell mondanunk, hogy ennek ellenére indokolttá teszi a szabályozás módosítását, ezért is azt gondolom, és mondom a magam részéről is, hogy mindenképpen támogatom, támogatni szükséges az eredeti célt, tehát a törvényjavaslat eredeti célját.

A kölcsönzési díj megfizetésének elmaradása, illetve másik esetben a díj megfizetésének az elmaradása valóban veszélyezteti a munkaerő-kölcsönzés céljából alkalmazott, valamint az iskolaszövetkezeti tagok munkabérének a megfizetését. A kölcsönbe adó, valamint az iskolaszövetkezet ugyanis a munkabért a kölcsönbe vevő által fizetett kölcsönzési díjból, illetve a szolgáltatást fogadó által fizetett díjból fizeti meg.

Szeretném jelezni, hogy módosító indítvánnyal, még egyszer mondom, az eredeti célt tiszteletben tartva és azt helyeselve, némi pontosítási szándékkal fogok benyújtani, illetve nyújtottam be javaslatot. Azt gondolom, hogy fontos, hogy az eredeti szándék megmaradjon, de az is fontos, még egyszer mondom, hogy világos legyen munkaadó és munkavállaló számára is a törvényjavaslat, amelyet elfogadunk.

Most szeretnék néhány szóban reagálni a Jobbik, illetve az LMP által felvetett két kérdésre. Az egyik az, hogy nyilván az a cél - Bertha Szilvia képviselő asszony vetette fel, fontos megközelítés ez -, nyilván az a cél, hogy eljusson ez a pénz, ez az összeg a munkavállalóhoz, hiszen ha nincs rá garancia, hogy a munkavállaló megkapja ezt az összeget, akkor ilyen értelemben az állami helytállás, illetve az az erőfeszítés, ami a biztonságteremtés szándékával fogalmazódik meg, az nyilván hiábavaló. Úgyhogy egy nagyon fontos szempontra hívta fel Bertha Szilvia a figyelmet, de azt gondolom, hogy az a fajta javaslat, illetve az ahhoz kapcsolódó, általam benyújtott módosítás tud e tekintetben garanciát adni, nyilván majd a részletes vita során ezt ki fogjuk tudni beszélni, illetve végig tudjuk tekinteni. Hiszen ha belegondol, képviselő asszony, és elnézést, hogy így megszólítom, de ha belegondol, képviselő asszony, tulajdonképpen, ha valaki nem adja tovább ezt a forrást, nem adja tovább az összeget, tulajdonképpen bűncselekményt követ el a munkavállaló számára nem továbbadott összeg tekintetében.

Az LMP részéről Szél Bernadett olyan kérdésben, összefüggésben vetette fel a munkaerő-kölcsönzést, amit most nem nyit meg ez a törvényjavaslat. Nem nyitja meg magának az egész munkaerő-kölcsönzésnek a kérdését, tehát ilyen értelemben azt ez a törvényjavaslat most nem nyitja meg, hogy ez az öt évig terjedő időszak, ami egyébként megfelel az EK, tehát a közösségi irányelvnek, hiszen a közösségi irányelv öt évig ad lehetőséget az egyes országoknak, hogy biztosítsák ezt a keretet, de ez a törvényjavaslat most nem nyitja meg. Nyilván majd megfelelő helyen, megfelelő szakmai érvek mentén fognak még erről beszélni, bár köztünk szólva erről szakmai disputa régóta folyik egyébként, nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Közösség országaiban is sok helyen. Hiszen még egyszer mondom, a mostani magyar jogrend megfelel az uniós szabályoknak, öt évig ad lehetőséget a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatására, ezt a keretet biztosítja a magyar jogrend, ez került átvételre a magyar jogrendbe, és az Európai Unió országaiban különböző módon, nyilván megfelelő szakmai disputák után, időről időre átgondolják ennek a lényegét, ennek az időkeretét, az időkorlátját.

Az kétségtelen egyébként, amit itt kormánypárti képviselőtársaim az előbb elmondtak, és egy nagyon fontos része magának a szándéknak és a munkaerő-kölcsönzés létének, illetve alkalmazásának a foglalkoztatáspolitikában, mert vizsgáltuk, tehát a Fidesz szempontjából, a KDNP szempontjából hangsúlyoztuk, hogy fontos ez, hogy biztonság legyen a családoknak, akik ilyen módon kerülnek foglalkoztatásra.

(15.50)

De azt gondolom, a munkaadói oldal szempontjából még egy nagyon fontos dolgot ki kell emelnünk. Nyilván ez köztudomású kell hogy legyen, de ha nem lesz, hát akkor beszéljünk róla, hogy ha egy cég egy nagyobb rendelésállományt kap, illetve változó rendelésállománnyal bír egy cég, akkor a munkaerő-kölcsönzés szerepe elsősorban nyilván ilyen tekintetben került annak idején bevezetésre, alkalmazásra.

A módosításaimmal kapcsolatban majd nyilván a részletes vitában lesz mód és alkalom arra, hogy beszéljünk róluk, illetve végignézzük azokat pontosan. Még egyszer szeretném akkor megerősíteni, hogy az eredeti szándék helyes, fontos, és én azt gondolom, hogy szervesen illeszkedik a kormányzati-kormánypárti foglalkoztatáspolitikába; kellő garancia a munkaadónak, a munkavállalónak; a foglalkoztatottság szintjét emelné; és minél több ember, minél több család számára tudjuk azt biztosítani, hogy munkajövedelemből tudjon megélni Magyarországon.

És amivel kezdtem, azzal zárnám a mondandómat: a törvény, a benyújtott törvényjavaslat lényege az esélyegyenlőség megteremtése, ezért mindenféleképpen támogatni kell ezt a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)