Felszólalás adatai

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság az elmúlt heti rendes ülésén megtárgyalta az előttünk fekvő T/4617. számú törvényjavaslatot, és azt 10 igen, 6 nem és 2 tartózkodó szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta. A bizottság ülésén, amint azt a szavazatok is mutatják, az ellenzék részéről kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, amit bizottságunk elnök asszonya fog tolmácsolni. Így számomra csak az a feladat jutott, hogy a törvénnyel kapcsolatos többségi véleményt fogalmazzam meg.

Tisztelt Elnök Úr! Az 1993. évi szociális törvény jelen módosításának három fő iránya van. Az első, amint hallottuk, a jogharmonizációs célú kötelezettség teljesítése, amely elsősorban a szociális biztonsági koordinációhoz kapcsolódó kérdéskörben tartalmaz rendelkezéseket. Ezen belül is a szociális ellátásokra vonatkozó európai közösségi jogi normákkal való összhang megteremtése volt a cél. A másik fő irány a pénzbeni ellátásokra vonatkozó szabályok módosítása. Kiemelendő az ápolási díj, illetve egy új pénzbeli ellátás, az úgynevezett adósságkezelési szolgáltatás bevezetése. A törvénymódosítás harmadik, egyben legfontosabb eleme, ami bizottságunk érdeklődését leginkább felkeltette, a szociális szolgáltatások rendszerének korszerűsítése. Ez valójában egy úgynevezett második körös törvénymódosítást jelent, ugyanis az Országgyűlés 1999-ben már döntött a szociális szolgáltatások tekintetében, elsősorban az intézményi jogviszony vonatkozásában. Most mintegy ennek továbbgondolásával az ellátotti jogok vonatkozásában kerül az említett törvénymódosítás a tisztelt Ház elé.

Tisztelt Elnök Úr! Bizottságunk különös figyelmet szentelt annak és mintegy pozitívumként emelte ki, hogy az ellátotti jogok tekintetében a törvényalkotó figyelembe vette, mi több, beépítette az elmúlt öt-hat év ombudsmani vizsgálatainak tapasztalatait. Ugyanis bizottságunk ezeket az ombudsmani vizsgálatokat mindig részletesen és tételesen megtárgyalta, és - idézem a bizottság elnök asszonyát: - számtalanszor találkoztunk azokkal az emberi és csoportkonfliktusokkal, amelyekre ez az előterjesztés megpróbál olyan szociális intézményi terápiát nyújtani, ami egy kulturált európai országban nélkülözhetetlen. Így maga is ezt a törvényjavaslatot - természetesen kifogásai mellett, amit nemsokára hallunk - rendkívül tartalmasnak, kulturáltnak és mindenképpen jövőbe mutatónak tartja. Így tehát az alapvető jogok terén az eredeti '93. évi törvény rendelkezései kiegészülnek, és az úgynevezett ellátotti jogi képviselő intézménye bevezetésre kerül. Azt is fontos megemlíteni, hogy a fogyatékos személyeket, illetve a pszichiátriai betegeket ellátó intézmények esetében a felülvizsgálati kötelezettség szintén az ellátottak jogainak erősítését szolgálja.

Tisztelt Elnök Úr! A vitában felvetődött a módosítás költségvetési kihatása. Az elkészült hatástanulmányok szerint a pénzügyi vonzata megközelíti a 12 milliárd forintot; egyrészt az önkormányzati normatív támogatásokat emeli meg, másrészt pedig azokat a szakmai fejlesztéseket, amelyek a tárca előirányzatai között szerepelnek.

Végül a vitában felmerült a 15. §, az úgynevezett egyházi fenntartók tanácsával kapcsolatos ellenzéki aggály, mint egy aggasztó láncszem az egyházak és a kormány között. A többségi vélemény szerint erről szó sincs, mert az egyházak közszolgálati feladatainak jobb ellátása érdekében ez a szakmai koordináció pozitív előrejelzést és előrelépést jelent.

Köszönöm türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)