Felszólalás adatai

DR. MAGDA SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentést megtárgyalta. A jelentés alapjául az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. számú törvény szolgál, amelyet az Agrárgazdasági Tanács megtárgyalt.

A 2002. évben pozitív és negatív folyamatok egyaránt jellemezték az ágazatot, részben az időjárási, részben egyéb okok miatt az ágazat kibocsátása valamelyest csökkent. Ellenben pozitív elemként kell értékelnünk, hogy a 2002. évben a korábbi évek tendenciája megtört, és a GDP-arányoknál érdemben magasabb, több mint 6 százalékos volt a beruházási ráta.

Pozitív folyamatként kell minősítenünk azt is, hogy az agrárolló a 2002. évben nem nyílt, sőt minimális záródás következett be. A kettő együttes értékelése azért fontos, mert gyakorlatilag a 2002. év volt az, amelyik igen jelentős mértékben arra ösztönözte a mezőgazdaságból élőket, hogy látva az európai uniós csatlakozás előtti kihívást, növeljék a gépberuházásaikat, növeljék az ültetvénytelepítést. Ma az agrárágazatban gyakorlatilag az tapasztalható, hogy a gépberuházásokra jó lehetőséget ad a SAPARD-forrás megnyitása, illetve a SAPARD igénybevétele, az ültetvénytelepítésnél pedig soha nem látott érdeklődés tapasztalható a szőlőágazatban, de a gyümölcságazatok területén is.

Tehát azt kell mondani, hogy a gazdálkodók a 2002. évben hitték el igazán azt, hogy Magyarország az Európai Unióhoz fog csatlakozni, és ez az év volt az, amikor igazán rájöttek és tisztázódott bennük az, hogy aki ma a területét még hasznosítani akarja, arra szőlőt vagy gyümölcsöst telepít. Ez kedvező is, de ha figyelembe vesszük azt, hogy ennek következtében a különböző termőtájakon a korábbi évekhez képest megemelt telepítési támogatások is alig 50 százalékban fedezték a telepítés költségét, ezek már negatívumként jeleníthetők meg. Egy tény: mind ültetvénytelepítésre, mind géptámogatásra a 2002. évben - az előző évektől eltérően - jóval magasabb összeget tudott a jelenlegi kormány biztosítani.

A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe kapcsán az ágazat továbbra is megőrizte jelentőségét, hiszen a kivitel értéke 2 milliárd 668 millió USA-dollár volt. Ugyanakkor azzal is szembesülnünk kell, hogy az import mértéke, ha nem is látványosan, de folyamatosan növekszik, ami a 2002. évet is jellemezte. Meg kell viszont jegyezni, és ezt gyakorlatilag le kell szögeznünk, hogy a magyar gazdaság nyitottsága miatt ezzel a jövőben is számolni kell, és azt hiszem, ezt természetesnek kell tartani.

A jelentés részletesen elemzi a különböző gazdasági szervezeteket, az azok működésével kapcsolatos tapasztalatokat és a levonható konzekvenciákat. Ha a történtek rövid összefoglalására törekszem, akkor azt kell mondanom, hogy stabilizálódni látszik az agrárgazdaság szerkezete, és a többszektorú agrármodell megvalósítása mára már nemcsak célkitűzés, hanem valóság is. De szeretném hangsúlyozni, hogy 2002-re gyakorlatilag kialakultak azok a vállalkozási formák, azok a szerkezetek, amelyek megítélésünk szerint az Európai Unióban is versenyképes vállalkozási formaként maradhatnak fent. Ez a modernizáció vonatkozik a földhasználatra is, hiszen a földhasználati viszonyok is kezdenek stabilizálódni. Megítélésünk szerint igen jelentős szerepe van ebben annak a földtörvénynek, amelyet az Országgyűlés elsők között hozott meg. A Nemzeti Földalap munkáját mindenképpen ki kell emelni, hiszen az elmúlt időszakban olyan pozitív lépések történtek, amelyek elősegíthetik a földkoncentrációt, és biztosítják azt, hogy azok az idősebbek, akik a területükön nem akarnak gazdálkodni, a földet életjáradékra cserélhetik, ez a föld pedig biztosíthatja az integrációs lehetőségeket, illetve a koncentrációt.

Az ország földterületének 47 százalékát egyéni gazdálkodók, 40 százalékát pedig társas gazdálkodók hasznosítják; a fennmaradó 13 százalék pedig egyéb célú földhasznosítás. Negatívum, hogy a foglalkoztatásban továbbra sem állt meg az ágazat kibocsátása. Sajnos azt kell mondani, hogy e tekintetben a változás, változtatás elengedhetetlen, ebben viszont csak a termékpályák alapján történő vertikális integrációk segíthetnek. Szeretném ezt hangsúlyozni; fontos ennek a hangsúlyozása azért is, hiszen Európában a fejlett országok között így tudtuk elérni ezt az eredményt.

Szeretném kérdezni, elnök asszony, hogy öt perc vagy tizenöt perc.

(17.50)

ELNÖK: Tizenöt.

DR. MAGDA SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. (Közbeszólások: De bizottsági!)

ELNÖK: Előterjesztő bizottsági elnök, képviselőtársaim. Harrach Péter alelnök úr jelezte, hogy határozati javaslatot terjeszt elő, s mint ilyen, 15 perc illeti, plusz még 20 másodperc, mivel közben volt ez az intermezzo.

DR. MAGDA SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Elnézést kérek, nem fogok ezzel visszaélni (Zaj. - Az elnök csenget.), csak mivel közben integetések történtek, és Harrach elnök úr 15 percet jelzett, ezért gondoltam azt, hogy élek az idővel, de nem visszaélek az idővel, tehát igyekszem összefoglalóan folytatni tovább a gondolataimat, csak zavart az, hogy képviselőtársaim is, hisz én is első alkalommal öt percre gondoltam. Folytatnám tehát.

ELNÖK: Elnézést, képviselő úr, az elnöklés innen folyik továbbra is, úgyhogy kérem, ezt vegye figyelembe. (Derültség.)

DR. MAGDA SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tehát gyakorlatilag az integrációnál tartottunk, és ott, hogy a bizottsági megállapítás szerint is fontos a vertikális integráció további folytatása. A keresetek ollója kismértékben nyílt, de ez a vizsgált időszakban viszonylag kisebb, mint az elmúlt években. Az agrártámogatásra a 2002. évben is összesen 212,5 milliárd forint került kifizetésre. Ez 5,7 milliárd forinttal haladja meg a tényszámokat.

Külön kell szólni a gazdálkodók jövedelempozíciójának alakulásáról, amely jelentős mértékben összefügg az úgynevezett 60 milliárd forintos adósságrendezési programmal. Erre is tekintettel, együttesen az agrárgazdálkodók adózás előtti eredménye növekedett, és 47,2 milliárd forintot ért el. Az értékelés során rá kell irányítani a figyelmet arra a tényre is, hogy a nem árutermelő kisgazdálkodók esélyei igen rosszak, de ez nem az egyéni és társas összefüggésben jelenik meg, hanem az egyéni gazdálkodókon belül. Az értékelés során ugyanis azt látjuk, hogy a munkajövedelem a kistermelők esetén 600 ezer, a közepes termelők esetén 1 millió 400, a nagy méreten gazdálkodóknál pedig 2 millió 135 ezer forint. Mindebből egyértelmű következtetésként az vonható le, hogy bizonyos méret alatt a vállalkozó vagy az agártermelő sajnos tényleg esélytelen. Ezért elengedhetetlen egy olyan vertikális integráció támogatása, amely a területhasznosítás, a foglalkoztatás, a gazdálkodás jövedelempozíciójának javulásához vezethet. Ezért a támogatások későbbi rendjénél is mindenképpen elsőbbséget kell kapni az integrációnak, mégpedig az olyan integrációnak, amely a feldolgozás szintjét emeli, és ebben az esetben a vidéki foglalkoztatottak száma is jelentős mértékben stabilizálódhat, illetve a későbbiekben előrelépést is tapasztalhatunk.

Nagyon fontosnak találta a bizottság annak a megállapítását is, hogy Magyarországon az agrárágazatban törekedni kell arra, hogy az egyes térségekben az alternatív lehetőséget minél teljesebb mértékben használjuk ki, hisz ezek az alternatív lehetőségek adhatják a vidékhez való kötődés, illetve a vidéki életformák megerősödését.

Mindent összegezve az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának összegző megállapításai és támogató szavazása alapján javaslom az Országgyűlés plenáris ülésének, hogy az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről készített jelentést vitassa meg és fogadja el.

Köszönöm szépen, elnök asszony, és elnézést kérek a közbeszólásért. (Taps a kormánypártok soraiban.)