Felszólalás adatai

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bár Medgyessy Péter miniszterelnök úrtól a parlamentben nem olyan régen megtudhattuk - őt idézve -, hogy “korlátozott 2004 mozgástereö, bizonyára a miniszterelnök úr nem arra gondolt, hogy 2002 és 2003 közé korlátozódott 2004 mozgástere, hanem arra gondolt, hogy gazdasági értelemben, pénzügyi értelemben korlátozott lehet Magyarország mozgástere. Ennek ellenére az “építkezés éveö elnevezést viseli a kormány költségvetési előterjesztése.

Nézzük meg, kedves képviselőtársaim, hogy a kormány hogyan kíván állítólagosan építkezni a Magyar Honvédség háza táján! A Honvédelmi Minisztérium költségvetése 310 milliárd forintról 350 milliárd forintra nő. Ez mindösszesen 11,6 százalékos növekedést jelent. Gyakorlatilag ez az egyetlenegy erénye ennek a költségvetésnek. Azonban mit jelent mindez reálértékben, mit jelent mindez a valóságban, kérdezhetnénk sokan, hiszen valóban jelentős összegről van szó, 350 milliárd forint elköltése nem egyszerű feladat, ezért nézzük meg, hogy ez mit tartalmaz ténylegesen.

Mindenképpen érdemes elsőként megemlíteni azt, hogy a megnövekedett adók, illetékek, járulékok, a vámok gyakorlatilag ezt a költségvetési növekményt szinte teljes egészében felemésztik. A Magyar Honvédség nagy fogyasztó, már 1 százalék járulékemelés is jelentős milliárdokat von el a honvédség fejlesztésétől.

Több ezer katonát bocsát el a tárca. A létszámleépítések és az elbocsátások miatt a Honvédelmi Minisztériumnak 13,3 milliárd forintnyi összeget kell kifizetnie korengedményes nyugdíjazott katonák számára. Több száz 40 év körüli katonától is megválnak, illetve olyanoktól, akiknek éppen nincs meg a 25 év szolgálati ideje, és így a végkielégítések is több milliárd forintot vonnak el a tárcától, illetve a fejlesztési lehetőségektől, és emésztik fel a honvédelmi költségvetés jelentős részét. Azt mondhatjuk, hogy a Magyar Honvédség fejlesztésére fordítható pénzeket döntően erre fogja fordítani a tárca.

A honvédelmi költségvetés elnagyoltan szerkesztett, tudniillik nem tér ki a haderő-átalakítás jövő évi feladataira, a létszámleépítés szervezetenkénti és állománycsoportonkénti megoszlására, a haditechnikai beszerzések és ingatlanberuházások kiemeltebb tételeit sem részletezi.

A védelmi felülvizsgálat végrehajtására azonban szerepel egy tétel, nem kis tétel, 20 milliárd forint. Ezen belül mintegy 5 milliárd forintnyi összeg személyi kiadásokra, juttatásokra fordítandó a költségvetési tervezetben. Ez számunkra érthetetlen, nem tudjuk igazából, hogy mi szükség van arra, hogy egy ilyen típusú program végrehajtására egy külön szervezetet akar létrehozni a tárca, hiszen személyi juttatásokra 5 milliárd forintot akar fordítani, ez megdöbbentő számunkra, ezért ez elfogadhatatlan.

Nem tartalmazza a honvédelmi költségvetési törvényjavaslat az Országgyűlés által megszavazott 50 fős katonai kontingens Afganisztánba küldését sem; úgyszintén nem tartalmazza az Irakban szolgálatot teljesítő szállító kontingensünk meghosszabbított időtartamát sem.

Sajnálatos az, hogy drasztikusan leépíti a honvédelmi kormányzat, és ez a költségvetésben is tükröződik, a Katonai Felderítő Hivatalt és a Katonai Biztonsági Hivatalt is. A két katonai titkosszolgálat tevékenysége jelentős mértékben korlátozott lesz ennek hatására. Sajnos, a költségvetésben mintegy 30 százalékos csökkentést élhet meg a Katonai Felderítő Hivatal, és 15 százalék körüli a Katonai Biztonsági Hivatal költségvetési összegekben kifejezhető csökkenése. Ez mind-mind jelentős mértékben gondot fog jelenteni a szolgálatok működésében, amikor persze azt halljuk a kormány részéről, hogy a terrorizmus elleni küzdelem ma már a legfontosabb és a legnagyobb kihívás, amire meg kell felelnünk és a válaszokat meg kell találnunk. Mit tesz ekkor? A költségvetésben csökkenti a katonai titkosszolgálatokra szánt összegeket, amelyek pedig a NATO által is elismerten tevékenykedtek a terrorizmus felszámolása érdekében.

A költségvetési törvényjavaslat felszámolja azt az eddigi gyakorlatot is, miszerint a Magyar Honvédségnél feleslegessé vált ingatlanokat, inkurrens anyagokat átadja az ÁPV Rt.-nek, helyette a Honvédelmi Minisztérium saját hatáskörben akarja ezeket osztogatni vagy értékesíteni. Ugyanakkor a tárca egyáltalán nem számol a költségvetésben az ebből származó saját bevétellel. Ez is igen sajátos és érdekes.

Összességében nem indokolja áttekintően semmi, hogy a létszámban, szervezetében és technikai eszközökben jelentősen leépülő hadsereg miért igényel többletforrásokat az előző évi dologi, beruházási és fejlesztési tételekben jelentkező logisztikai kiadásokra. Az építkezés helyett, azt mondhatjuk, a leépítés folyamata zajlik a Magyar Honvédségnél, és ez a költségvetésben jelentős mértékben tükröződik.

Ezzel szemben nyilvánvaló, hogy szükség van egy jó kommunikációra. Ezzel igyekszik is élni a tárca, leplezve a hiányosságokat és a problémákat. Ez a jó kommunikáció, ez a jó menedzselés arról szól, hogy a NATO és a magyar társadalom felé ügyesen eladja és a NATO-elvárásoknak megfelelő reformnak állítsa be a Magyar Honvédség drasztikus létszámcsökkentését, a leépítését, a laktanyák bezárását, a hagyományos fegyvernemi kultúrák felszámolását és megszüntetését.

Mi az igazság akkor valójában? A honvédelmi költségvetés fejezetének áttekintése kapcsán jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, nemcsak azért, mert már Cicero is megfogalmazta, hogy a természet az emberbe helyezte az igazság keresésének vágyát, hanem mert szeretnénk tudni, hogy ezt a 350 milliárd forintot ténylegesen hatékonyan, eredményesen és jó célokra költi-e a kormányzat. Ezért nézzük meg, és azt hiszem, levonhatjuk a konzekvenciákat, ha végigtekintjük a számokat, és nem túlzok, amikor azt mondom, hogy ez a költségvetés egy álságos költségvetés, hiszen az adófizetők 350 milliárd forintját nem fejlesztésre, hanem leépítésre fordítja. A honvédelmi kormányzat gyakorlatilag óriási pénzekért, hiszen 350 milliárd forint nem kis összeg, liliputi, törpe hadsereget hoz létre. Jogosan kérdezhetnénk, hogy ekkora pénzből miért nem lehet egy normális, ütőképes, elrettentő erejű, hadra fogható Magyar Honvédséget felépíteni. Azt hiszem, hogy nemcsak bennem merül föl ez a kérdés, hanem a Magyar Honvédség katonáiban is ez a kérdés megfogalmazódott, és ez a csalódás is, amit sajnos a kormány elmúlt másfél évében érzékelhettek a katonák irányában.

Hagyományos fegyvernemi kultúrák felszámolásával, legyengítésével torzóvá zsugorítják, silányítják a Magyar Honvédséget. A Honvédelmi Minisztérium részéről szép és hangzatos kijelentések hangzanak el, ütőképes, erős, NATO-elvárásoknak megfelelő Magyar Honvédségről beszélnek, ehelyett azonban egy törpe hadsereget hoznak létre. Nyilvánvaló azonban, ez is látszik a tervezetekből, bár a költségvetésben tényleg nem szerepel az afganisztáni és az iraki misszió meghosszabbítása, hogy grandiózus expedíciós célok és tervek fogalmazódnak meg a kormányzat részéről. Ez abban is megmutatkozott már, amikor önök a Gripen-szerződést felülbírálták, és a költségvetésben ezt jelentős mértékben tükröztetik is, hiszen nem értjük mind a mai napig, és szerintem senki ebben az országban nem érti, hogy mi szüksége van az országnak, a Magyar Honvédségnek 14 darab levegőben utántölthető, Föld körüli pályára állítható Gripenre. Nekünk nem voltak ilyen grandiózus terveink. Nyilvánvaló, az a többletköltség, ami minimum 60-70 milliárd forintot jelent majd, elosztva persze a következő kormányokra is, ez nem célszerű, ezért ezt nem is tudjuk elfogadni, és nem is tudjuk támogatni.

Lesznek viszont út- és hídépítő zászlóaljak is, és ugyanakkor lesz egy kiváló elrettentő erejű víztisztító százada is az országnak, ami bizonyára ütőképessé és hatékonnyá teszi majd a Magyar Honvédséget, elrettentve mindenkit attól, hogy esetlegesen Magyarországot bárminemű fenyegetés érje.

Bizonyára a NATO-ban is nagy érdeklődéssel fogadják majd azt a tényt, hogy Magyarország képtelen lesz saját önvédelmét ellátni, ezért Magyarország jövőbeni védelmét a NATO-nak kell majd kizárólag garantálni.

(16.10)

Már ezért is nagy szerencse, hogy a jövőbeni NATO-tag szomszédaink a szövetségeseink lesznek, hiszen ha bármi baj érné Magyarországot, bizonyára ők is szívesen segítenek majd. Mellesleg egyébként azt jegyzem meg, a washingtoni szerződés is abból indul ki, hogy minden tag a saját védelmét erősítse, és ezen keresztül lehet elrettentő erejű az egész szövetség. Az az igazság, hogy mások a világban tudják, amit sajnos önök nem tudnak, mégpedig azt, hogy minden ország sorsa elsősorban a saját erejében rejlik. Mások tudják, amit önök nem, hogy az állam biztos alapja a jól működő társadalom és gazdaság mellett egy erős hadsereg.

A nemzetek versenyében ezt gyakorta halljuk, látjuk és tapasztaljuk a világban, egy nemzet számára fontos a hatékony érdekérvényesítő képesség. Ehhez első lépésként nemzeti önbecsülésre van szükség, viszont a kormánytól mindannyian hallhattuk az új jelszót: tanuljunk meg kicsik lenni. A mostani költségvetés honvédelmi fejezetéből láthatjuk és megtapasztalhatjuk majd, milyen lesz gyengének lenni. Sajnos, így építkezik a szocialista kormány 2004-ben Magyarországon.

Ezért mi módosító javaslatokat fogalmaztunk meg és nyújtottunk be az elmúlt napokban, amelyek elsődlegesen azt a célt fogalmazzák meg, hogy a Magyar Honvédség az alkotmányban és a honvédelmi törvényben foglalt országvédelmi képességeit el tudja látni. Ennek érdekében nem tartjuk indokoltnak, úgy is mondhatnám, hogy elfogadhatatlannak tartjuk a hagyományos fegyvernemi kultúrák felszámolását és leépítését. Ezért az egyik módosítójavaslat-csomagunk arra vonatkozik, hogy a pécsi tüzérdandár megmentését megcélozzuk, erre fogalmaztunk meg célkitűzést, pénzeket szeretnénk erre orientálni és csoportosítani.

A másik nagyon fontos célkitűzés az, hogy az illetményemelésekre fordítson a tárca nagyobb figyelmet és pénzösszegeket, hiszen arról beszélünk már mindannyian évek óta, hogy jó lenne, ha a katona szakmai pálya elismert lenne a magyar társadalom körében, magas presztízsű hivatás lenne, sok képzett ember is a katonai pályát választaná. Ez emelné a katonai szakma presztízsét, tekintélyét Magyarországon belül, és ez mind-mind hozzájárulna ahhoz, hogy minél előbb ki tudnánk alakítani és létre tudnánk hozni egy professzionista Magyar Honvédséget. Ezért tartjuk fontosnak az illetményemelést, amit egyébként folytatni kellene, hiszen az Orbán-kormány időszakában átlagosan 70 százalékkal emeltük a katonák illetményét, ezt a gyakorlatot kellene egyébként követni. Erre vonatkozik majd a másik módosító csomagunk.

A harmadik pedig: a katonai titkosszolgálatok költségvetésének legalább a szinten tartását szeretnénk elérni, pontosan azért, hogy azokat a feladatokat, amelyeket eddig el tudtak látni a katonai titkosszolgálataink, a jövőben is el tudják látni, az ország biztonsága érdekében.

Én arra kérném önöket, hogy a módosító javaslatainkat - pontosan azért, mert az ország biztonságát erősítenék, ezt a célt fogalmaztuk meg a költségvetés módosító javaslatainak a benyújtásakor - támogassák majd a szavazáskor.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)