A felszólalás szövege:

DANKÓ BÉLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő, az egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló T/384. számú törvényjavaslat egy régóta húzódó, a falvakban, a tanyákon élő embereket, gazdákat hamarosan igen érzékenyen érintő ügy végére tehet pontot. Ezen rendelet alapvető célja, ahogyan az államtitkár expozéjában is említette, hogy egyértelművé tegye a már meglévő, nem engedélyezett fúrt kúttal rendelkező gazdák számára, hogy mi a teendőjük vízi létesítményük ügyének jogszerű rendezésével kapcsolatban, továbbá olyan szabályozás kialakítása, amely lehetőséget biztosít arra, hogy egyes vízhasználatokhoz, vízi létesítmények megépítéséhez és üzemeltetéséhez ne legyen szükséges sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatása. Hangsúlyozni szeretném, hogy az indítvány egyelőre kizárólagosan a házi vízellátásra, kerti öntözésre és háziállatok itatására szolgáló fúrt kutak engedélyezéséről, engedély alóli felmentéséről és esetleges illetékek, már eddig befizetett összegek visszafizetéséről rendelkezik.

Államtitkár urat megerősítve én is szeretném kiemelni, hogy ez a rendelkezés és annak végrehajtása nem veszélyeztetheti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket. Az engedélykötelezettség továbbra is fenntartásra kerül a hideg- és termálkarsztkészletek környezetében történő vízkivételezés esetében annak mélységétől és vízmennyiségétől függetlenül, valamint szintén mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül a gazdasági célú vízkivételek esetén, amit egy másik pontosított jogszabályban kellene véleményünk szerint szabályozni.

Közismert, hogy van egy olyan élő jogszabály, amely 2018. december 31-ig kötelezettséget ró mindazok számára, akik ismert, engedélyezett vagy engedély nélküli fúrt kúttal rendelkeznek a háztartásuk környezetében. Legsürgősebben megoldandó feladatunk ennek a jogszabálynak a mihamarabbi módosítása és hatályba léptetése. Szükségszerű a jelen állapot jogszabály-módosítás általi mihamarabbi rendezése, mert ha nem rendezzük, rengeteg ember kerülhet nehéz helyzetbe. Ismerve azokat a gazdákat, azokat a termelőket, azokat a falun, tanyán élő embereket, akiknek tulajdonában jellemzően egyetlenegy olyan közmű van, ami ténylegesen létezik, a szóban forgó vízi létesítmény, a kút, mert sem vezetékes ivóvíz, sem szennyvízelvezetés nincs, sok helyen még áram sem, 2019. január 1-jével ténylegesen olyan helyzetbe kerülnének, ami veszélyeztetné életkörülményeiket. Számos ilyen érintett területet ismerünk Békésben, Csongrádban, Bács-Kiskunban, de nyugodtan mondhatjuk, hogy még Pest megye déli részén vagy Szolnok megyében is.

Az ország agrárterületének jelentős részét érinti ez a kérdés, a hamarosan lejáró moratórium meghosszabbítása tehát indokolt és szükséges. Úgy gondoljuk, ez az indítvány egyben talán szolgálja annak a sokak által vitatott kérdésnek a megválaszolását is, hogy vajon hány fúrt kút létezik háztartási környezetben Magyarországon akár engedéllyel, akár engedély nélkül.

(11.50)

Bizony ennek ismerete is szükségszerű lenne, de talán éppen ezzel a könnyített eljárással léphetünk arra az útra, hogy minden nehézség és fenyegetettség nélkül a tulajdonosok ezeket a fúrt kutakat feltárják a hatóság, illetve a vízügyi szakemberek előtt.

Mindenképpen ki szeretnék még térni a háztáji kertekben való termesztés támogatására, jelentőségére. A törvényi szabályozás egyszerűsítésével, könnyítésével ösztönözni szeretnénk a vidéken élő embereket, hogy műveljék kertjüket, mert a háztáji kiskertekben termesztett élelmiszerek nagy értékük mellett egészséges alapanyagai saját háztartásuknak is. Biztos vagyok benne, hogy az egyszerű vízhasználathoz jutás a háztáji kiskertekben való gazdálkodás elterjedésére is pozitívan fog hatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák az önök előtt fekvő T/381. számú törvényjavaslat elfogadását, amely egy újabb lépést jelent a hatékony öntözés feltételeinek megteremtése irányába, továbbá jelentős mértékben segíti a háztáji gazdálkodással foglalkozó emberek boldogulását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

DANKÓ BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! 2016 szeptemberében a kormány 2500 milliárd forintos közútfejlesztési programot hagyott jóvá, amelynek köszönhetően 2022-ig 81 főút újulhat meg, és mintegy ezer kilométer új, négysávos autóút, valamint autópálya készülhet el. A program alapvető célja, hogy Magyarország összes autópályája az ország határvonaláig tartson, a megyei jogú városok pedig gyorsforgalmi utakkal legyenek összekapcsolva az autópályákkal.Ennek értelmében magas szintű közúti kapcsolatot fognak kapni azon megyeszékhelyek, amelyek még nem rendelkeznek ilyen minőségű útvonalakkal. Az érintett városok többek között Eger, Kaposvár, Salgótarján, Békéscsaba, Szolnok, Sopron és Zalaegerszeg. A megépülő gyorsforgalmi utaknak, sztrádáknak köszönhetően gyorsabban és biztonságosabban megközelíthetőek lesznek a turisztikai célpontok, komoly ipari teljesítményt nyújtó, gazdasági potenciállal rendelkező térségek kerülnek összekötésre. Az érintett régiókban ezáltal még hatékonyabban fog növekedni a turizmus, a gazdaság.

A Békés megyében élők már régóta vártak egy ekkora jelentőségű útfejlesztésre, nagy érdeklődéssel és örömmel várják azt, hiszen az országhatártól 20 kilométerre, a fővárostól 210 kilométerre fekvő megyeszékhely és vonzáskörzete soha nem rendelkezett ilyen korszerű, kiépített úthálózattal.

Kérdezem tisztelt államtitkár urat, milyen fázisban tart az M44-es út kivitelezése, mikor vehetik igénybe a Békés megyeiek az utat, milyen útfejlesztések várhatóak még Békés megyében. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DANKÓ BÉLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A nemzeti kincsünknek számító kilenc magyar kutyafajta közül az erdélyi kopó van a legveszélyeztetettebb helyzetben. Mint ahogy frakcióvezető úr is elmondta, hogy milyen csekély számban születnek kiskutyák és milyen csekély számban törzskönyveznek kiskutyákat, ehhez képest például a vizslák évről évre most már folyamatosan körülbelül negyvenszeres arányban kerülnek törzskönyvezésre. Ennek vélhetően egy nagyon egyszerű oka van, ez pedig a használhatósága. Addig, amíg a magyar vizslákat például folyamatosan tudják használni a vadászok és emellett házi kedvencként is tartják őket, elhangzott az, hogy a módosítandó törvény nagymértékben korlátozza a vadászati használhatóságát az erdélyi kopónak, és ezzel nagymértékben korlátozza a tartásra való igényt is. Nagyon egyszerű a kérés és a javaslat a benyújtók részéről: adjunk egy esélyt az erdélyi kopónak, adjunk egy esélyt azzal, hogy növeljük a használhatóság lehetőségeit, biztosítunk egy lehetőséget a vadásztatóknak, a vadászoknak, hogy használhassák a vadászatokon ezeket a nagyszerű kutyákat, nemzeti kincseinket, és akkor talán biztosítva lesz ennek a fajtának a megmaradása a jövőben is.

Én is tisztelettel kérem a képviselőtársakat, hogy támogassák ezt a módosító javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DANKÓ BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Vadai Ágnes képviselő asszony és Varga képviselő úr felvetésére, hogy más módszereket is lehetne alkalmazni a fajtamegmentésre, nyilván igaz, de én azt gondolom, hogy önmagában az, hogy a tenyésztőket ösztönözzük akár anyagilag, akár bármilyen más módon arra, hogy még több állatot tenyésszenek, ez nem megoldása az ügynek, hiszen talán korábban is elmondtam már, hogy én azt gondolom, hogy azok a kutyafajták terjednek el leginkább, amelyeknek a használhatósága biztosított. És sajnálatos módon a módosítandó törvény korlátozza ennek a kutyafajtának a használhatóságát, éppen ezért, ha nem is oldja meg, de legalábbis lehetőséget teremt arra, hogy akadály elháruljon azok elől, akik szeretnének ilyen kutyát tartani, és mivel használható lesz az ő életükben, az ő munkájukban, segítőtársuk lesz ez a kutya, ezért vélhetően hosszú távon meg fogják tartani.

Azok az aggályok, amiket Steinmetz képviselő úr megfogalmazott: itt többnél picit értetlenkedem, részben abban az ügyben, hogy a többi magyar fajtát is megpróbálta bevonni ebbe a törvényjavaslatba, miszerint alkalmasak ők is ma a vadászatokon való, nagyvadterelő vadászatokon való részvételre. De ez nem így van. Ezek a kutyafajták alkalmatlanok, az összes többi kutyafajta alkalmatlan, másra lettek kitenyésztve, nyilván más tulajdonságuk alapján szelektálták a tenyésztés során ezeket a kutyákat, teljesen másra jók, nagyon sok mindenre.

Hála istennek, az én családomnak is tagja egy szálkásszőrű tacskó és egy magyar vizsla, akivel nagyon-nagyon sok örömet tudunk okozni egymásnak, de tudom jól, hogy a magyar vizsla például teljesen alkalmatlan arra, hogy egy nagyvadterelő vadászaton részt vegyen; főleg úgy, hogy a javaslatban mindenféleképpen hangsúlyosan szerepel az, hogy kiképzett és vizsgázott kutyák vehetnek részt csak (Az elnök csengetéssel jelzi az idő leteltét.) a vadászaton…

DANKÓ BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót. Vadai képviselő asszony már nincs a teremben, de neki szeretném mondani, illetve mindannyiunknak, hogy 2010-ben még négyszer annyi kutyát törzskönyveztek. Ennyi idő alatt negyedére csökkent a törzskönyvezett kutyák száma, folyamatosan csökken ez a szám. Ez egy nagyon rossz tendencia.Szeretném azt is elmondani, hogy a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub által készített szakmai anyag alapozta meg ennek az előterjesztésének az elkészítését. Tehát amit számonkérnek az előterjesztőkön, hogy miért nem szakmailag megalapozott az anyag, ez kérdéses, hiszen, még egyszer mondom, egy szakmai szervezet volt, amely az előkészítő, megalapozó anyagot elkészítette ehhez.

Folytatnám Steinmetz képviselő úrnak az általa felvetett dolgokra a reagálást. Lelövik a kutyákat, és más hasonló rémtörténetek hangzottak el, nagyobb a teste, és könnyebb eltalálni ezt a kutyát. A vadászatokat nagyon komoly és nagyon precíz szabályok szabályozzák. Nyilván vannak vadászbalesetek, akkor, amikor ezeket a szabályokat nem tartják be. Tehát abban az esetben lehet lelőni egy kutyát a vadászaton, hogyha valaki szabálytalankodik, nem tartja be a szabályokat.

Nyilván van ilyen sajnos, aki szabálytalan, de hogyha valaki betartja a szabályokat, úgy kezdődik ez a szabályozás, hogy fel kell ismerni a vadat, el kell bírálni, tehát el kell dönteni, hogy lőhetőe, és amennyiben lőhető, akkor lehet elsütni a fegyvert. Tehát ha ebben a veszélyes üzemben, amit vadászatnak hívunk, valaki betartja a szabályokat, akkor ilyen anomáliák nem következhetnek be.

Amit még szeretnék kihangsúlyozni: minden vadászaton van egy vadászatvezető, aki eldöntheti, hogy azon a vadászaton részt vehete erdélyi kopó vagy sem, milyen formában vehet részt, milyen vezetővel vehet részt, milyen vadász vehet részt rajta. Tehát nem kötelező érvényű ez a módosítás a vadászatokra nézve, hanem lehetőséget biztosít.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

DANKÓ BÉLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy egy kis vidámsággal kezdjem a felszólalásomat, mégpedig az állattenyésztés napjának egy korabeli és lokális változatát jegyezte fel Tolna megye főfiskálisa a XIX. század derekán ekképpen: „Megyénkben ugyan a juhászoknak semmiféle czéhek nincsenek, mindazonáltal azon szokás van nálok, hogy esztendőnként Szent Mihály-napkor valamennyi Juhászok, légyen az számadó vagy Bujtár rész szerént Simontornyán, rész szerént pedig Fehérváron öszve sereglenek, ottan nagymisét tarttatnak, egyéb eránt mintegy három napokig mulatnak.”Nem új keletű tehát az, hogy megünneplik az állattartókat, nem érdemtelenül, hiszen én azt gondolom, hogy nagyon komoly munkát végeznek a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság annak ellenére, hogy egyre nagyobb a gépesítés aránya ezen a területen, a foglalkoztatás 5 százalékát adja Magyarországon.

A GDP-növekedés egyik húzóágazata, az építőipar mellett a növekedés egy jelentős részét a mezőgazdaság adja. Itt most a koronavírus ideje alatt megtapasztalhattuk, hogy milyen sebezhető is az ember, és átgondolva az életünket, olyan dolgok, amelyek korábban nagyon fontosnak tűntek, kiderült számunkra, hogy egyáltalán nem fontosak, viszont azt is láthattuk, hogy az alapvető szükségletek kielégítése és biztosítása igenis nagyon-nagyon fontos a mi életünkben.

És itt jönnek többek között szóba az állattenyésztők, akik nagyon-nagyon sok tudást felhalmozva, rengeteg munkát elvégezve biztosítják az ország számára az egészséges élelmiszert. Azt gondolom, ez mindenféleképpen megsüvegelendő tevékenység, megérdemlik a különös figyelmet, megérdemlik a tiszteletet, megérdemlik azt, hogy a társadalmi elismertségük sokkal nagyobb legyen, és azt gondolom, hogy egy ilyen gesztus, hogy egy külön napot szentelünk az ő tevékenységüknek, segítheti ezt a társadalmi szemléletváltást.

Én arra kérem a képviselőtársakat, hogy támogassák ezt a határozati javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)