Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GALAMBOS DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képvi­selőtársak! Tisztelt Államtitkár Urak! A mai felszólalásom témája a gazdaság fehérítése érdekében tett eddigi lépések és a folytatás a jövő évi költségvetésben.

Tisztelt Országgyűlés! Azzal a megállapítással kell kezdenem, amelynek a részletes kifejtésére kerül sor a továbbiakban: 2010 óta rekordszinten fehéredett a magyar gazdaság. Nemzetközi elemzések szerint a rejtett gazdaság mérete a GDP több mint 1,5 százalékával csökkent 2010-2015 között Magyarországon. Ma a feketegazdaság mértéke már nem mutat szignifikáns különbséget a nyugat-európai országokkal való összevetésben, és azt gondolom, hogy ezek a megállapítások mindenképpen komoly fejlődést takarnak.

Csak 2015 óta 550 milliárd forinttal több adóbevétel jelent meg az államkasszában, a feketegazdaság ellen tett kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. Az online pénztárgép és az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, az EKÁER bevezetése ezekhez az eredményekhez nagymértékben hozzájárult. Könnyebben feltárhatóvá vált a meg nem fizetett áfakötelezettség, és bizonyíthatóvá váltak a fiktív áruszállítások.

További intézkedéseket is tett a kormány az elmúlt években, először is csökkentette a személyi jövedelemadó mértékét, amely a tényleges jövedelem bevallását és az adó megfizetését segítette elő. A társasági adó tekintetében 2012-től szigorodtak az elhatárolt veszteség feltárásának a szabályai, illetve az erre vonatkozó felhasználások részletes szabályai, és 2015-től szigorodtak a transzferár kiigazítására vonatkozó szabályok, amelyek nagyban növelték a külföldi vállalatok magyarországi adófizetését. 2013-tól a vállalkozások választhatják az újonnan bevezetésre került kisadózó vállalkozások tételes adóját és az úgynevezett kisvállalati adót is, amelyek kedvező adózási környezet teremtésével segítik elő a gazdaság fehérítését.

Helyi adók esetében a tulajdonos mögöttes felelős­ségének előírása az a fontos változás, amelyet ér­de­mes megemlítenünk, abban az esetben, ha a vagyo­ni értékű jog jogosítottja és az adó alanya közül az utóbbinak nincs vagyona az adó megfizetésére. Bo­nyolult megállapítás ez, de a sikeres magyar gondolkodásnak az volt a negatív hajtása ebben a kérdésben, hogy sokan vagyontalan személyek segítségével próbálták megkerülni az építményadó és a telekadó megfizetését.

Átlátható tulajdonosi struktúrát alakított ki a kormány a számviteli beszámolóban is. 2014. március 15-étől hatályos az a rendelkezés, amelyik előírja a tulajdonosi struktúra részletes bemutatását a kiegészítő mellékletben. Emellett szigorúbb felügyeletet alakítottunk ki a könyvvizsgálat körében, és e vonatkozásban a törvényalkotás több lépést is tett, legutóbb a könyvvizsgálókra vonatkozó törvényjavaslat elfogadásával.

A gazdaságfehérítő intézkedések a 2017. évben is hasonló lendülettel fognak folytatódni. Erősíti a kormány a NAV ez irányú tevékenységét, az adózói minősítési rendszeren keresztül még hatékonyabb lesz az adóbeszedés. Úgy gondoljuk, hogy a NAV módszertani tevékenysége, módszere is meg fog változni, és az adóelkerülés ellenőrzése hatékonyabbá fog válni. A gazdaság további fehérítése érdekében az online pénztárgépek kiterjesztése mellett 2017-től bevezetésre kerül az online számlázás rendszere is, amely hatékonyabbá teszi a bevételek elszámolásának elmulasztása esetén megvalósuló adócsalások visszaszorítását. Ez lehet az a fegyver, amellyel az adóhatóság hatékonyan felléphet az áfacsalásokkal szemben.

A vállalkozásokat terhelő adók szabályozása terén a kormány 2017-ben is törekszik a nagyvállalati adóelkerülés gyakorlatának visszaszorítására, mint említettem. E cél és a nemzetközi elvárásoknak való megfelelés érdekében 2016. július 1-jétől az OECD által kidolgozott, az Ecofin Tanács által jóváhagyott módszertan alapján vehetők igénybe a jogdíjhoz és az egyes immateriális jószágokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmények.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A nagyvállalati adóelkerülés témájára egy gondolatkörben visszatérve egy fontos megállapítást még szeretnék tenni. Az említett módszer eredményeképpen, amellyel a nagyvállalatok adóelkerülését próbáljuk nyomon követni, nőhet a társasági adóbevétel, az előirányzat költségvetési kalkulációja szerint 400 milliárd forintról 734 milliárd forintra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra is tekintettel kérem, ezeket a szempontokat is vegyék figyelembe a költségvetés tárgyalásakor, és támogassák a költségvetési törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)