Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSIZI PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, nem túlzok, ha azt mondom, hogy egy parlamenti évadban a költségvetési törvény megtárgyalása, a költségvetési irányelvek és számok megvitatása az egyik, ha nem a legfontosabb téma. Nem kevés időt is szentelünk erre, hiszen itt nemcsak számokról van szó, hanem a számok mögött nagyon sok üzenet van. Azok az üzenetek, amiket végig kell nézni, végig kell látni, át kell beszélni a vitában, amelyek alapján láthatják a politikusok, a képviselők, a sajtó munkatársai és az ország lakossága, hogy milyen irányban halad az ország, és az elkövetkezendő rövid egy-két éves időszakban milyen előremozdulás, milyen fejlesztés, vagy esetleg milyen nehézség várható.

Fontos leszögezni, hogy a költségvetésnek túl azon, hogy irányt kell szabnia, nagyon fontos feladata, hogy betartható is legyen. Folyamatosan halljuk az ellenzéki szirénhangokat ‑ nincs ezzel gond, amíg világ a világ, mindig is így lesz, hogy az ellenzék többet is tud mondani annál, mint amit a kormány letesz az asztalra ‑, és e szirénhangok mögött természetesen van olyan valós cél is, amit ki ne szeretne. Ki ne szeretne adót csökkenteni, ki ne szeretne a közszférának több bért juttatni? S beszéljünk egymással őszintén, tudjuk azt is, hogy egyébként még meg is vannak a lehetőségei egy költségvetésnek, hogy a számok, a szavak mezején tegyen ilyen vállalásokat. De nem az a kérdés, hogy milyen vállalásokat teszünk, hanem hogy abból mit tartunk be.

(11.10)

Emlékszem arra, amikor száznapos programokkal nagyon hangzatos ígéreteket tudtak a gyakorlatban megvalósítani, és egy-két vagy három évet követően gyakorlatilag csődbe ment az ország, csődbe mentek az önkormányzatok, és az eladósodottság miatt sok esetben sajnos a háztartások is.

Sokat vitatkozunk a magyarországi költségvetésről és gazdasági helyzetről, de azt gondolom, abban azért egyet tudunk érteni, hogy az elmúlt években, az elmúlt öt esztendőben a költségvetés amit letett az asztalra itt még javaslat formájában, az gyakorlatilag tartható volt.

Miniszterelnök úr is sokszor hangsúlyozza, hogy úgy lehet gesztusokat tenni a lakosságnak, úgy lehet az életszínvonalon erősíteni, javítani, ha arra igenis van kézzelfogható gazdasági háttér és gazdasági alap.

Tehát a mostani költségvetésnek, amit tárgyalunk és ami előttünk van, az az egyik nagy előnye, hogy kiszámítható és tartható, és azt gondolom, hogy mindannyiunk számára örömteli az az elképzelés, amit a kormány képvisel, miszerint olyan költségvetést kell idehozni az Országgyűlés elé és ezáltal elfogadtatni Magyarország polgáraival, amely költségvetésben a bevételi oldal egyezik a kiadási oldallal. Addig nyújtózkodjunk azon a bizonyos gazdasági takarón, amíg lehetőségünk van, nem szabad az országot eladósítani.

Amikor költségvetést nézünk és keressük benne az üzeneteket, mindenki mást néz. Mi magunk egyéni képviselők, akik a mandátumunkat közvetlenül az emberektől kaptuk, keressük azokat a pontokat, amelyekkel nevesítve van az a település vagy azok a települések vagy az a megye, ahogy Földi képviselő úrtól hallhattuk, amit és akiket, az ott élőket képviseljük.

A magam nevében először is örülök annak pécsi országgyűlési képviselőként, hogy az elmúlt öt esztendőben mindig találtam olyan számokat, olyan sorokat, ahol nevesítve van a város, ahol nevesítve vannak azok a problémák, amelyek megoldásához a magyar kormányzat és a magyar parlament a költségvetésen keresztül segítséget nyújt Pécsnek és a pécsieknek.

Emlékezzünk vissza, hogy voltak olyan időszakok, amikor a helyi vezetők ‑ mondjuk, szocialista kormányok idején szocialista vezetők is, Pécs városában is volt ilyen ‑ aggódva tekintettek az adott költségvetés-tervezetre, már-már azt mondom, hogy remegő gyomorral nyitották ki, hiszen abban sajnos azt látták, hogy milyen többletterheket ró az önkormányzatokra a kormányzat úgy, hogy közben egyébként azon többletterhekhez, többletfeladatokhoz támogatást nem, ellenben hitelfelvételi lehetőséget nyújt. Ez vezetett sok más mellett ahhoz, hogy gyakorlatilag csődbe mentek az önkormányzatok.

Ma pedig azt látjuk, hogy ezt az adósságot átvállalta a kormányzat, és ahogy említettem, számos helyi ügyben nyújtanak segítséget, ha csak pécsi példát veszek, a Zsolnay Kulturális Negyed működtetésén túl az éves plusz működési támogatás mellett még, mondjuk, a városban meglévő, a szocializmus utolsó mementójának lebontását is egy az egyben a kormányzatnak köszönhetjük.

Visszatérve az országos irányelvekhez, most már lassan vagy több mint 24 órája zajlik a vita a költségvetési elvekről. Sok mindent hallhattunk ellenzéki és kormányoldalról egyaránt, és mindenki máshogy nevezi meg a 2017. évi irányokat, mindenki mást lát benne. Én azt mondanám, hogy ez a költségvetés a biztonság megteremtésének a költségvetése. Egyfelől ha biztonságról beszélünk, akkor természetesen ‑ hiszen az állampolgárokat képviseljük ‑ leg­fon­to­sabb feladatunk, hogy a létbiztonságot tudjuk biztosítani, és azokat a gazdasági előnyöket, amiket elér a kormányzat, minél gyorsabban el kell hogy tudjuk juttatni az állampolgárokhoz. Már beszéltem arról, hogy ezt nem a szavak, hanem a tettek mezején is tartani kell, tehát amikor egy életpályamodellt bevezetünk, fontos, hogy az hosszú éveken vagy évtizedeken keresztül is tartható legyen.

De van egy másik biztonság is, az ország külső támadások elleni biztonsága, az ország fizikai megvédése, amiről az elmúlt években nem kevés szó esett a költségvetés tárgyalásakor. Sőt, még emlékszem arra, amikor ellenzéki képviselők ‑ bocsánat, hogy ezt mondom, de ‑ rendre azzal szórakoztak, iro­ni­záltak és sok esetben gúnyosak is voltak, gúnyolódtak, hogy például a honvédség vagy a Ter­ror­el­há­rí­tá­si Központ éves költségvetését vagy megvágták, meg­vonták, vagy pedig a TEK esetén, ha a jobbikos módosítókra emlékszünk vissza 3-4 évvel ezelőtt, akkor 100 százalékban eltörölték volna, pusztán azért, hogy a létbiztonságot szolgálják.

Egyébként a célok természetesen támogathatóak, de hát tisztelt képviselőtársaim, ezek a jól hangzó ígéretek is akkor érnek valamit, ha Magyarországon fizikai értelemben is biztonság van. Az elmúlt esztendő bebizonyította, hogy sajnos a következő évi költségvetésnek különösen is oda kell figyelnie arra, hogy megvédjük Magyarországot és megvédjük a magyarokat. Hiszen ha megnézzük, hogy mi zajlik a világban, mi zajlik Európában, akkor azt látjuk, hogy egy aszimmetrikus háború van, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy nem lehet tudni, hogy ki, mikor, hol és hogyan támad.

Amikor a brüsszeli támadást nézzük, és amikor a brüsszeli támadásról olvassuk a híradásokat, akkor véletlenül se gondoljuk el azt, hogy ez, mondjuk, akár Magyarországon nem történhetne meg. Hiszen a brüsszeli támadás nem Brüsszel ellen irányult, a város ellen, nem Belgium ellen, az ország ellen, hanem az Európai Unió ellen, aminek mi tagjai vagyunk, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy valahol a brüsszeli terrortámadások idején minket is megtámadtak, és ne felejtsük el azt sem, hogy az Iszlám Állam tett már konkrét utalásokat Magyarországot illetően is.

A biztonság tehát nem lehet alku kérdése, és ezt most örömmel tapasztalom, ahogy nézem a módosító indítványokat, hogy ma már nem jönnek olyan javaslatok, amiket 3-4 évvel ezelőtt megszoktunk, és amiről már tettem említést, amelyek gyakorlatilag arra irányulnak, hogy a biztonságvédelem és az országvédelem érdekével szemben más célokat támogassunk.

A mostani, előttünk fekvő költségvetés egyébként 100 milliárd forintos fejlesztést irányoz elő az ország megvédése érdekében. Ebben természetesen benne van a déli határ fizikai védelme is, de ezen túl azokat a szerveket kívánjuk erősíteni akár technikailag is, akár infrastrukturális szinten is, akik a terrorizmus ellen veszik föl a harcot, és akik, mondjuk, hírszerzési forrásokkal tudják biztosítani az ország védelmét.

Miniszterelnök úr is már kifejtette, hogy technológiát kell vásárolnunk, képzést és oktatást kell biztosítanunk, hogy Magyarország és egyben a magyarok védelme megegyezzen a nyugat-európai országok hírszerzéseinek színvonalával és védelmével. Ennek érdekében a Terrorelhárítási Központnál létszámbővítés lesz. Gyakorlatilag a tavalyi, 12 milliárd forintos költségvetés a fejlesztések, a modernizálás és új bevethető csapatok kialakítása érdekében közel 20 milliárd forintra fog emelkedni. Egy 372 fős létszámfejlesztés szükséges, aminek egyébként a többletforrása már szerepel az előttünk fekvő javaslatban 5 milliárd forint értékben. De fontos megjegyezni, hogy a polgári nemzetbiztonság területén is lesznek fejlesztések, hiszen az Alkotmányvédelmi Hivatal esetén, amiről egyébként keveset beszélünk, de nagyon fontos feladata, hogy az információgyűjtés eszközrendszerével Magyarország érdekeit érvényre juttassa és az ország szuverenitását megvédje, tehát az Alkotmányvédelmi Hivatal esetén a régóta várt központi ingatlanfejlesztésre most 7 milliárd forintot tud biztosítani a kormányzat a költségvetésen keresztül. Természetesen mind a TEK-nél, mind az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, mind pedig a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál szerepel a költségvetésben az a bérfejlesztés is, ami 2019-ig biztosítja, hogy évi 5 százalékkal többet keressenek a honvédelmi és a rendvédelmi szervek dolgozói az életpályamodell keretében.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hogy még jobban erősítsük a védelmet, múlt héten döntött a parlament az úgynevezett TIBEK létrehozásáról, ami a beszerzett adatok feldolgozását erősíti, és ennek érdekében 1,3 milliárd forintot könyvelhettünk el a mostani költségvetésben, hogy a múlt heti szóbeli és törvényi ígéret minél hamarabb a valóságban is megvalósuljon.

(11.20)

Összességben azt kell mondani, hogy bár úgy érezzük, hogy a migráció alábbhagyott, bár úgy gondoljuk, hogy az ország védelme biztosított, de ne felejtsük el, hogy csak az elmúlt esztendőben másfél millió migráns lépett be Európába, ma közülük közel 200 ezerről Európa azt se tudja, hogy kik ők, hol vannak és mit csinálnak, és összhangban a migrációval, gyakorlatilag Európa és egyben az ország terrorfenyegetettsége is növekedett.

Úgyhogy ennek érdekében nyugodtan kimondhatjuk, hogy nemcsak a törvények erejénél fogva, nemcsak a szavak erejénél fogva, hanem most a költségvetés során a tettek erejénél fogva is láthatjuk, hogy a kormány és az Országgyűlés is megvédi a magyarokat, megvédi az országot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)